Jön a robotok tündöklése és a kriptovaluták feltámadása?

Hosszú hónapok óta tartó stagnálás, sávozás után életjeleket mutat a bitcoin, bár idei, áprilisi és júliusi csúcsait még nem érte el. A piacon számos narratíva kering, hogy miért kellene a következő hónapokban, maximum háromnegyed évben jól felmennie az árfolyamoknak. Néhány fontosabb közülük:

• Jön a négyévente bekövetkező bitcoin-feleződés áprilisban, csökken a kínálat bővülése, ami eddig mindig erős pozitív hatással volt.
• Az amerikai tőzsdefelügyelet végre be kellene dobja a törölközőt, és engedélyeznie kellene a bitcoin-ETF-eket (tőzsdén kereskedett alapokat), ami új befektetőket hozhatna a piacra.
• Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed abbahagyja a kamatemelési sorozatot, és ezzel talán a dollár erősödésének is vége lesz.
• Szezonalitás? A nyári hónapok és különösen a szeptember nem szoktak valami jók lenni a kriptovaluták piacán, ellenben az október, november és pár tavaszi hónap átlagosan sokat hozott.

Ez még mindig a medvepiac

Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy a kriptovaluta-piac távolról sincs kint a vízből, az egyik legnehezebb időszakát éli, amely során még többen adják fel és fordítanak hátat neki. (Egyébként valószínűleg a lehető legrosszabbkor.) Ilyen erős medvepiaci jelek például:

• A bitcoin dominanciája (túlsúlya a szektoron belül) csak emelkedik.
• Az “altcoinokat” – ide tartozik a bitcoinon, etheren és stabilérméken kívül szinte minden más kriptó – egyre csak öntik a piacra, szabadulnak tőlük.
• A likviditás kiszáradt a piacon.
• A lakossági érdeklődés, forgalom szinte teljesen eltűnt.
• A jó híreknek nincs hatása az árakra.

Az unalomnál nincs rosszabb

Akárhogy is lesz, az ősz, a tél szinte biztosan nagyobb ármozgásokat hoz majd, mint a nyár. Az elmúlt hónapok csendes unalma, alacsony volatilitása végképp nem hozott érdeklődőket a szektorba. Eközben azonban a kriptovaluta-vállalkozások és rajongóik, a kemény mag, a rettenthetetlen hívek egy másik világban éltek, amelyben mindig történik valami. Ha az egész piac nem is megy semerre, vannak helyi, szektorális, időszakos narratívák, történetek, saját bikapiaci, mániás és medvepiaci szakaszokkal.

Ezekbe enged bepillantás a kriptópiaci régi szereplője, a Coinmarketcap negyedéves összefoglalója is. Öt olyan történetet választottak ki, amelyek a harmadik negyedévben nagy figyelmet kaptak a szakmában – de valójában jóval több is volt.

1. A Telegram-botok tündökése

A Telegram-botok – “robotok”, automatizált szoftverek – ágazata volt az egyik fő trendi narratíva 2023 harmadik negyedévében. A kriptovaluta-kereskedésre összpontosító Unibot (UNIBOT) volt ebben piacvezető. Ez a kereskedőrobot vételi, eladási, limitmegbízásokat, “másoló kereskedést” és más funkciókat is kínál a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül. (A “másoló kereskedés”, copy trading az, amikor a befektető más, sikeresnek bizonyult befektetők tranzakcióit követi.)

Az év eleji mémérme-szezont követően ugrásszerűen megnőtt az Unibot népszerűsége – írja a Coinmarketcap. (Annak ellenére, hogy biztonsági aggályok is felmerültek a szoftverrel kapcsolatban.) Más botok is elárasztották a piacot, mint az airdrop- (ingyenérme-) vadász megoldások vagy a mesterségesintelligencia-rendszerek. Az ágazat teljes piaci értéke (FDV) 232 millió dollárra nőtt.

A botérme-rali egyik fő oka, hogy a robotalkalmazások érméinek (tokenjeinek) tulajdonosai részesednek a bevételekből. Az UNIBOT-tulajdonosok például az összes tranzakciós díj 40 százalékát és a kereskedett UNIBOT-volumen két százalékát kapják. A csúcson az Unibot egy nap alatt 337 ether (ETH) bevételt ért el, ami napi árfolyamon 629 ezer dollár körül volt.

Később azonban a bevételek visszaestek, a csúcshoz képest akár 95 százalékkal is.

Ennek ellenére a Telegram-botok ágazata a szaklap szerint még mindig kezdeti szakaszban van, és képes lehet a mainstream felhasználók tömeges bevonására. A Telegram üzenetküldő egyébként egyre inkább a kriptóvilág egyik központja. Nemrég jelentette be a saját natív kriptópénztárcáját és más web3 (blokklánc) alkalmazásokat, 800 millió felhasználója számára váltak elérhetővé.

2. Kell-e félni az FTX-csontvázaktól?

A csőddokumentumok szerint az FTX, az FTX US és az Alameda Research cégek együttesen még mindig mintegy 3,4 milliárd dollár értékű kriptoeszközzel rendelkeznek. Emellett több mint 1300 féle kisebb, korlátozott likviditású, “B kategóriás tokennek” is nevezett érmét birtokolnak, mint például Serum, MAPS és Oxygen. Ezt sokan úgy vették, hogy Damoklész kardja lebeg a fejük felett, amely lesújthat, és megint lejtőre küldheti az árfolyamokat.

Szeptember 13-án az FTX (felszámolója) engedélyt kapott arra, hogy hetente százmillió dollárnyi kriptoeszközt adjon el a hitelezők kifizetésére. Sőt, ha a hitelezők jóváhagyják, akár 200 millió dollárnyit is. Bár ez ijedelmet váltott ki, a Messari elemzőcég szerint a napi kereskedési volumen alapján csak a solana (SOL), az aptos (APT) és a tron (TRX) esetében volt nagyobb eladói nyomás. (Ráadásul a SOL és az APT esetében az érmék nagy hányada van lekötve /staking/.)

3. Fejlődik, élénk a stabilérme-piac

A harmadik negyedévben folytatódott a stabilérmék (stablecoins) népszerűsége, az eddigi trendnek megfelelően a tether (USDT) maradt a domináns. További piaci részesedést is nyert az USDC-től és a BUSD-től. A stablecoinok piaci forgalma 2022 óta meghaladja a Mastercard és a Paypal együttes tranzakciós volumenét – írja a Coinmarketcap.

A második negyedévben a tethert kibocsátó Tether cég több mint egymilliárd dolláros működési nyereséget ért el, és 72,5 milliárd dolláros amerikai kincstárjegytartalékkal rendelkezett. Ezzel a 22. legnagyobb amerikai kincstárjegy-tulajdonos lett.

A második legnagyobb szereplő, a Circle (az USDC kibocsátója) jelenleg 25,6 milliárd dollárnyi tartalékkal rendelkezik. Ennek 93 százaléka a BlackRock által kezelt Circle Reserve Fundban van, amely főként amerikai kincstári repószerződéseket és rövid lejáratú amerikai állampapírokat tart.

Augusztusban a Paypal fizetési óriás elindította saját stabilcoinját, a PYUSD-t, de eddig alig tudott labdába rúgni. Mindössze 44 millió PYUSD van forgalomban, pedig a Paypalnak 435 millió felhasználója van.

Ha a Paypal-felhasználók egy százaléka elfogadná a PYUSD-t, az a blokklánc-felhasználók 84 százalékos és az Ethereum-felhasználók 432 százalékos növekedését eredményezné – írta a Coinmarketcap.

A Visa, amely 4,2 milliárd kártyával rendelkezik világszerte, szintén vizsgálja a stablecoin-szolgáltatások lehetőségét.

4. Való világ a blokkláncon

A valós világbeli eszközök (RWA, real world assets) olyan tárgyi és immateriális eszközök, mint az ingatlanok, kötvények, részvények vagy áruk, amelyek eredetileg a blokkláncon kívül léteznek. De tokenizálták azokat, vagyis kriptóérmébe csomagolják, tokenekhez rendelik a hozzájuk kapcsolódó jogokat. (Erről itt írtunk bővebben:)

A harmadik negyedévben az RWA-k egyre népszerűbbé váltak, és kezdték elnyerni néhány nagy intézményi szereplő figyelmét. Új projekteket fejlesztettek ki, hogy jobb infrastruktúrát biztosítsanak az intézményi elfogadáshoz, nagyobb hitelességgel és jogi alapokkal.

5. A Friend.tech vezeti a SocialFi növekedését

Egy Friend.tech nevű közösségimédia-alkalmazás sikere hasonló platformok megjelenéséhez vezetett különböző blokkláncokon, ami a SocialFi szektor ígéretes fejlődését jelzi. Az új szóban a “Social” a közösségi médiára, a “Fi” (Finance) pedig a pénzügyekre utal. 

A Friend.tech lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy úgynevezett kulcsokat vásároljanak egyes profilokhoz (lényegében influenszerekhez, híres emberekhez) kapcsolódó privát csevegőszobákhoz. Vagyis közvetlen kapcsolatba lépjenek influenszerekkel. Ezeknek a kulcsoknak az ára növekedhet, ahogy egyre többen vásárolnak belőle.

A kulcsok értékesítése a másodlagos piacon mind a Friend.tech, mind a tokenizált profil tulajdonosa számára öt százalékban meghatározott jutalékbevételt jelent. Szeptember végén, a népszerűségi hullám csúcsán a platform legmagasabb napi bevétele elérte az 1,14 millió dollárt. (Összehasonlításképp az Ethereum-blokklánc teljes bevétele aznap csak 3,4 millió dollár körül volt.)

+ Három fontos narratíva, amelyek kimaradtak

Néhány olyan narratíva, amelyről sokat lehetett olvasni az idén nyáron is, de a Coinmarketcap nem válogatta be a listájába:

1. Liquid staking. Ez az Ethereum-rendszerben hozamért cserébe lekötött, “stake-elt” ether-ek becsomagolását jelenti okosszerződésekbe, vagyis másik érmékbe. Ennek segítségével az érmék egyszerre vannak lekötve, miközben forgathatók, eladhatók (likvidek) is maradnak. Bár ez talán első pillantásra fából vaskarikának tűnhet, valójában hasonlóak a tőkepiacon forgó értékpapírokhoz. (Hiszen a kötvény is egyszerre kamatozik és forgatható.)

2. Layer two, L2. Az úgynevezett második rétegű blokkláncok az Ethereum-blokkláncra alapoznak, arra támaszkodnak, de gyorsabbak és olcsóbbak. Ezek újabban gombamód szaporodnak. Az utóbbi 1-2 évben legalább tucatnyi elindulhatott, a legfontosabbak az újak közül:

• zkSync Era,
• Starknet,
• Linea,
• Base,
• Polygon zkEVM,
• opBNB,
• Scroll.

3. Multivá válik a kriptóvilág. A bridge-ek (hidak), azaz a különböző blokkláncok közötti átjárást, érték– és információtovábbítást lehetővé tevő megoldások is gombamód szaporodnak, komoly minőségi és mennyiségi ugrás szemtanúi lehetünk az idén. A “multichain” vagy “omnichain” megoldások révén a több blokkláncon otthon levő kriptóérmék és NFT-k lassan pár kattintással és egy-két perc alatt képesek egyik blokkláncról a másikra vándorolni. (Például Layer Zero, Socket protokollok.) Lehet, hogy éppen létrejön a blokkláncok internete?