Rossz a hangulat a tőzsdéken, az európai tőzsdeindexek egy százalék körüli esésben vannak. Már tegnap este is mínuszban zártak az amerikai piacok, ma pedig a határidős részvényindexeik újabb 0,6-0,7 százalékos süllyedést mutatnak. A Hong Kongi Hang Seng mutató egyenesen 5,6 százalékkal zuhant, a “kínai szárazföldnek” is nevezett nagy testvérnél két százalék körüli volt az indexek esése.
A nap nagy híre ugyanis, hogy Kína új törvénykezést vezet be Hong Kongban, amely a biztonság ürügyén komolyan erősíti a kommunista kontrollt. Hongkongi ellenzékiek arra figyelmeztetnek, hogy a város megszűnhet nemzetközi pénzügyi központ lenni. Mások egyenesen “Hong Kong végéről” beszélnek. Amerikai politikusok, köztük Donald Trump elnök máris válaszlépéseket helyeztek kilátásba.
Kína szakított az évtizedes hagyománnyal
Borítékolható volt, hogy ez újabb tüntetéshullámot és nemzetközi feszültségeket okoz majd, éppen akkor, amikor az amerikai-kínai viszony egyébként is megint romlik. Főleg a két nagyhatalom viszonya nyomasztotta már tegnap is a tőzsdéket, amiről be is számoltunk. De ma az is külön aggasztó, hogy 1990 óta először a kínai kommunista párt nem tűzött ki növekedési célt a gazdaság elé. Kína viszont azt is bejelentette, hogy teljesíti az USA-Kína kereskedelmi megállapodás első szakaszában vállaltakat, több amerikai terméket vásárolna.
Itthon a BUX index az európai átlaghoz hasonlóan, 0,9 százalékkal esik. Az OTP 0,6, a Mol 1,1, a Richter 1,2 százalékkal süllyed. A Telekom egy forinttal emelkedni tudott. A forint gyengül, 349,40 az euró, ami 1,4 forintos drágulás. A fizetőeszközünk nagyjából annyit veszített ma, mint amennyit tegnap nyert. Az euró/forint az utóbbi két hónapban többször is visszapattant a 348-349 környéki szintről.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
Vállalati hírek a chip-szektor nagyágyúja, az Nvidia és az IBM háza tájáról érkeztek. Az előbbi végre prognózist készített, az utóbbi viszont leépít. Az EasyJet sorsáról ma dönthetnek tulajdonosai. A hősi halottakra emlékező “Memorial Day” miatt hétfőn az USA-ban szünnap lesz, emiatt már ma is alacsonyabb lehet a forgalom a szokásosnál. Az USA felmondta a Nyitott égbolt szerződést, mondván, hogy az oroszok nem tartották be azt.
Kisbefektetőknek nem adnak olajat?
Tegnapról mára virradóra nagyobb esést szenvedett el az olaj ára, a WTI hat, a Brent öt százalékos mínuszban van, 32,0, illetve 34,30 dollár körül. Ezért is elsősorban a kínai növekedési célok hiányát és a politikai feszültségeket teszik felelőssé. A tegnapi megtorpanás után az arany és az ezüst felfelé tart, a palládium tovább esik.
Egyes brókercégek nem kívánnak olajüzleteket kötni a lakosság által tömegesen vásárolt nyersolaj-befektetési termékeknek, alapoknak. Alighanem attól tartanak, hogy ebben a hónapban is megismétlődik az áprilisi zuhanás, amikor a WTI olaj ára mínuszba ment át. Az RCB Capital Markets korlátozta az USO hatalmas amerikai olajalap határidős olajvásárlásait.
A Royal Dutch Shell pedig nem akar a továbbiakban a WisdomTree nagy ETF-kibocsátó társaság ügynöke lenni – írja a SeekingAlpha. A WisdomTree emiatt nyolc alapjának felfüggesztésére kényszerült.
Drága lett a bitcoinozás
Összejön a Lufthansa megmentése, de 20 százalékos részesedést kap az állam segítsége fejében. A részvény két százalékos pluszban van. A Facebook bejelentette, hogy 50 százaléknyi home office-ban dolgozó alkalmazottal számol hosszú távon is. (Az internetes óriások irodahasználati terveiről, örökös home office-ról itt írtunk.)
Egy hónap alatt 1200 százalékkal, azaz 13-szorosára emelkedtek a bitcoin-tranzakciók átlagos költségei – írta a Cointelegraph. Az YCharts ábrája szerint az emlékezetes 2017 végi-2018 eleji kriptodeviza-őrület óta nem voltak olyan magasan a költségek. (Amiből nem következik, hogy az árfolyamnak fel kell menniük, de a jelenség mindenképpen fokozott befektetői aktivitásra utal.)
A díjak emelkedését kezdetben a május 11-i halving (feleződés) jelenségével hozták összefüggésbe, amikor a kibocsátott bitcoinok mennyisége a szabályok szerint felére csökkent. De ez után is tovább nőttek a költségek.
Valerij Zaluzsnij, aki most Ukrajna brit nagykövete, kijelentette, hogy az észak-koreaiak közvetlen részvételével az ukrajnai háborúban tulajdonképp már megkezdődött a harmadik világháború. 
