Az internet meglehetősen friss találmány, gyakorlati felhasználhatósága mindössze 20 éve kezdődött. Azóta teljesen átalakította az emberiség életét, a munkavégzést, a szabadidő eltöltését, ráadásul néhány hagyományos tevékenységet eltörölt és magába szippantott. Megnyeste a nyomtatott újságok piacát, eltüntette a repülőjegy árusokat, és a bankfiókok helyett is már interneten intézzük pénzügyinket. Ehhez jön az online kereskedelem, ami hagyományos üzletek millióit teszi fölöslegessé, és van még számtalan dolog, ami átkerült a virtualitásba.
Óriás iparág
Ennek megfelelően elképesztő üzleti értékre tett szert maga az internetes szektor. Ami korábban más iparágakban jelentkezett, az most több ezer milliárd dolláros értékben internetes cégekben ölt testet. Ha ehhez még az internethez szorosan kapcsolódó számítástechnika és mobiltelefon szegmenst is hozzávesszük, akkor messze a világ legnagyobb iparágát kapjuk.
Méretét tekintve a világ első cége a főleg mobiltelefonokat és számítógépeket gyártó Apple, a harmadik legnagyobb a szoftverórás Microsoft (a 2. helyezett az olajipari Exxon). Utánuk már jönnek a közvetlen netes cégek.
A Google-t két egyetemista alapította az internet elterjedésének hajnalán, 1998-ban. Legnagyobb dobásuk a minden addiginál hatékonyabb keresőmotor, de mára már az internetes biznisz szinte minden szegmensében ott vannak, és mobiltelefonos alkalmazásuk, az Android gyakorlatilag a telefonos netezés Microsoftjává tette őket.
A cég most közzétett negyedéves eredménye rosszabb lett a vártnál, pedig a cég még mindig növekszik. A befektetők talán csak azért elégedetlenek, mert lassan akkora lesz a cég, hogy egyszerűen nem lesz már hová növekedni. Tőzsdei kapitalizációja 370 milliárd dollár, és ezzel az amerikai piacon a tisztes 4. helyet érdemli ki, közvetlenül a Microsoft után.
Alibaba
A gigantikus kínai webáruház 250 milliárdos értékével ugyancsak a legnagyobbak közt van. És teljesen természetes, hogy egy kínai cég került ilyen előkelő helyre, hisz Kína ma már a világ 2. legnagyobb gazdasága. Vásárlóerő-paritáson rövidesen előzi Amerikát, nominálértéken pedig kb. 8 év múlva lesz a világ legnagyobb gazdasága.
A cég tavaly jött tőzsdére, és igen sikeres lett, a bevezetéskori 68 dollárról 120-ig emelkedett. Most kisebb lett az árbevétele, mint amire a piac számított, az árfolyam esett is gyorsan 8 százalékot, de még így is igen szép a bevezetés óta elért árfolyamnövekmény.
Az emberiség ötödét behálózó közösségi oldalról a napokban írtunk, árbevétele és nyeresége dinamikusan növekszik, konkurenciának se híre, se hamva, piaci kapitalizációja 220 milliárd dollár. A szektorban még sikeres a Linked-in és a Twitter, de ők a Facebooknak csak kevéssel több, mint tizedét érik piaci értéken.
És a többiek
Említésre méltó még az Amazon, az Ebay és a Yahoo: ők valaha szebb napokat is láttak, sikeresebbek voltak 2000 körül, az első nagy tőzsdei internetláz idején. Most küzdenek, hogy ismét felzárkózzanak a legnagyobbak közé. Komolyan tör előre a Baidu, a „kínai Google”.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
