Hétfő este volt egy kisebbfajta pánik, „villámbeomlás” (flash crash) a kriptovaluta-piacon, a bitcoin árfolyama rövid idő alatt 98 ezer dollárról 94 ezer közelébe esett, az etheré 3900-ról 3500-ra. A jelenleg ötödik legnagyobb kapitalizációjú solana pedig hétfőn még 230 felett is forgott, majd nagyjából 203-nál találta meg az alját.
Az esésnek kedd hajnalban volt egy második köre, de már valamivel magasabb helyi minimumokkal. Egyes további felkapott kriptók – az első pár tucatnyi közül – tíz-húsz százalékos mínuszban is voltak.
A piacon állítólag sok a kockázatos származékos pozíció, ezekből különböző becslések szerint 1,5-2,0 milliárd dollár közötti értékűt is kényszerzárni (likvidálni) kellett 24 óra leforgása alatt. (Ugyanúgy, mint egyébként más hasonló hirtelen korrekcióknál, például augusztus elején.) Kedd délelőttre valamelyest megnyugodott a piac, a bitcoin ismét 97 ezer, az ether 3700, a solana 218 dollár felett járt.
Ez csak egy kis ijesztésnek tűnik
A bitcoin egyébként december 5-én érte el történelmi csúcsát 103 679 dolláron, azóta azonban csapkodás, sávozás jellemző néha százezer dollár felett, gyakrabban azonban ez alatt. Az ether több mint két éve volt a csúcson 4878 dolláron, de nemrég – március óta először – ismét 4000 fölé ment.
A minipánik okairól nem sokat lehet olvasni, a rutinosabb elemzők és újságírók természetesnek veszik, hogy ilyen bármikor előfordulhat. Ez a piac egyébként is volatilis, mindig is az volt, sőt ennél inkább sokkal jobban. Még emelkedő trend, bikapiac közepette is durva visszaesések tudnak kialakulni.
Például 2021 első felében az ether 4000 dollár közeléből 2000 dollár alá esett, hogy azután az év végén az említett történelmi csúcsra érjen. A bitcoin pedig 60 ezerről esett 31 ezerre, hogy azután majd 68 ezernél tetőzzön 2021 novemberében.
Államok és vállalatok is felhalmoznák?
Mint mindig, a további esés és emelkedés mellett egyaránt bőven vannak érvek. Az egyik legfrissebb sztori például, hogy államok – beleértve az USA-t is – esetleges bitcoin-vásárlásairól, tartalékképzéséről kezdődtek társadalmi és szakértői viták. Eközben számos vállalat már elkezdett bitcoin-készleteket felhalmozni, például infláció elleni védelemként.
Egyelőre főleg olyanok, amelyek maguk is ebben az iparágban tevékenykednek, de a kör bővülhet, például a Microsoft és az Amazon egyes részvényesei már támogatnák az ötletet.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Így próbálják feladásra kényszeríteni Ukrajnát. 
