Lefelé mozdult ki a forint a sávból, Indiába mennek a nagy pénzek

Nem díjazták a piacok a Federal Reserve tegnap esti kamatdöntését, alaposan elromlott utána a hangulat. Bár látszólag a papírforma érvényesült, hiszen nem nyúltak a kamathoz, az azt követő kommentárok szigorúak voltak. Nem zártak ki még egy kamatemelést ebben az évben. Jövőre pedig valamikor csökkenhet ugyan a kamat, de várhatóan tovább marad magasan, mint ahogy eddig a piac várta.

Így az amerikai tőzsdeindexek egy-másfél százalékkal estek tegnap este, ma pedig Európában is jelentős mínuszokat látunk. Frankfurtban 0,9, Londonban 0,6 százalékos az index süllyedése. Ráadásul egy sor európai jegybank is kamatot emelhet ma, amire még visszatérünk.

Minden nagy részvényünk esik

Budapesten szintén egy százalékos a tőzsdeindex sülyedése, ennyivel esik az OTP és a Mol is. A Richter 0,9, az Opus 1,8 százalékkal ér kevesebbet. A Magyar Telekom viszont erősödni tud, 0,4 százalékkal megy feljebb. Vesztes még a Waberer’s, több mint négy százalékkal esett ma.

Valami történt a forinttal

A forintot is minden bizonnyal a nemzetközi fejlemények gyengítik. Az euró már 387,10, nemrég hirtelen meglódult az árfolyam. Valamelyest gyengül a lengyel zlotyi is, de nem olyan mértékben, mint a mi devizánk.

Egy százalékkal esik az olaj és másféllel az európai földgáz árfolyama. Két százalékkal lett olcsóbb a réz, süllyed a nikkel, a cink és az alumínium is.

Friss célár a Molra

A Mol legfrissebb számait figyelembe véve frissítette korábbi modelljét a KBC Equitas, így “új fair érték becslésük” 3060 forint. Ezzel

a mostani árfolyamszintek enyhén alulértékeltnek tűnnek, és a részvény relatív értékeltsége is inkább ezt támasztja alá – teszik hozzá.

A Mol részvényére vonatkozó célárak átlaga jelenleg 3220 forint körül van. A tavalyi év rekorderedménye után az idei első félév már inkább szembeszelet jelentett a Mol számára, a külső környezeti mellett az adóhatások is rontották az eredményt. Ezzel együtt is “stabil cashflow-termelésre képes a vállalat”, a környezet pedig a nyersanyagárak szempontjából még mindig inkább “támogatónak nevezhető” – írják.

Óriási kamatemelés következik

A várakozások szerint óriási, 500 bázispontos emelés jöhet Törökországban ma, így az eddigi 25-ről 30 százaléka emelkedhet az alapkamat. Viszonylag egységesek az elemzői várakozások – írja az Erste Befektetési Zrt.

Erre a drasztikus lépésre a török líra védelme és az infláció visszaszorítása miatt van szükség, de a csaknem 60 százalékos infláció mellett még ezek a kamatok is eltörpülnek.

Több más jegybank is a kamatok emeléséről dönthet ma. A svájci jegybank 1,75-ről 2,0-ra, a norvég 4,0-ról 4,25-re, a svéd pedig 3,75-ről 4,0-ra húzhatja fel az irányadó kamatot.

A brit Bank of England szintén 0,25 százalékponttal emelhet ma az általános vélemény szerint (5,5-re), de a lassuló infláció miatt olyanok is többen vannak, akik szerint nem változtat.

India lehet a nyerő a részvénypiacon…

A Covid után az Európában vagy az USA-ban jelentkező fogyasztási boom Kínában szinte teljesen elmaradt. Az ingatlanpiaci krízis alapjaiban ingatta meg a befektetők bizalmát a kínai eszközökben, amelyet a kormányzati stimulusok aligha tudtak visszaállítani – írja a Concorde Értékpapír Zrt. blogja. Az USA és Kína feszült viszonya, a kölcsönös szankciók a Kínába áramló működőtőkét is jelentősen megnyirbálták.

A kínai gyártásra nagymértékben támaszkodó vállalatok inkább más országokban igyekeznek terjeszkedni, ennek egyik nyertese India lehet. Az intézményi befektetők kínai eszközökből történő menekülése az indiai részvénypiacnak kedvezett. A nyáron milliárdok áramlottak indiai részvényekbe, de a következő hónapok korrekciót hozhatnak a brókercég szerint. (Szintén optimista az indiai részvénypiacra – és a közép-kelet-európaira is – az Equilor Befektetési Zrt.)

…meg a blokkláncon is

India a világon a második helyen áll a becsült kriptopénz-tranzakciók nyers volumenében – állapította meg a Chainalysis jelentésében, 2022 júliusa és 2023 júniusa között. Ezzel megelőzte az Egyesült Királyságot, Törökországot és Oroszországot is. A volumen az említett időszakban összesen közel 269 milliárd dollárt tett ki.

Történt mindez annak ellenére, hogy az országban már egy ideje súlyos hátrányt jelentő adótörvényeket és más jogszabályokat tartanak érvényben. A Chainalysis szerint jelenleg jobban adóztatja a kriptós befektetéseket, mint a legtöbb más ország, 30 százalékos kulcsot alkalmazva a nyereségre és egy százalékos forgalomarányos adót minden egyes tranzakcióra.

Szaporodnak a részvénykibocsátások

Jól zajlott szerdán a Klaviyo IPO-ja is, így az Arm és az Instacart után ez már a harmadik sikeres kibocsátás az elmúlt pár hétben – írja a KBC Equitas. Itt is az eredeti IPO árhoz képest nagyobb prémiummal kezdte a kereskedést a részvény, így 30 dollár helyett 36-37 dollár közötti árfolyamon nyitott a papír, és a napot végül 32,8 dolláron zárta.

Duplázhatnának a pesti ingatlanárak?

Évtizedek alatt, de teljesen átalakították a norvég Oslo városát. A korábban ipari tevékenységgel telerakott, gyárakkal, utakkal és vasúttal elfoglalt zónát teljesen átformálták, a kereskedelmi kikötő el is tűnt – írta a Holdblog. Az autóforgalom 80-90 százalékát is eltüntették úgy, hogy föld alatti alagútrendszerbe terelték, valamint ahol lehetett, a vasutat is föld alá vitték. Képzeljük el, hogy a Rákóczi út vagy a Bajcsy-Zsilinszky út forgalmát, amelyek ma lakhatatlan autósztrádák, levinnék a föld alá.

Száz százalékos ingatlan-felértékelődés lenne azonnal és drámaian megjavuló életminőség – véli a szerző.