Ha ugyanis nem tartják fent a kitermelés-korlátozást, akkor az újabb összeomlást okozna az olajárban. (Talán már az is, ha nem tesznek semmit, nem csökkentik tovább a kitermelést.) Ha viszont kitartanak az eddigi politikájuk mellett, akkor jöhet ugyan élénkülés az árban, de az az amerikai palaolaj-termelőknek is kedvez, akik növelni fogják a termelésüket.
Nincs igazán alternatíva?
Tehát minél jobban felsrófolják az árat, annál jobban növelik az USA olajtermelését. Ám a Bloomberg által idézet elemzők arra hajlanak, hogy az alternatívákat végignézve, az OPEC-nek és szövetségeseinek nincs igazán más választása, mint kitartani a korlátozások mellett.
Szaúd-Arábiának egyrészt egyre nagyobb gondot okoz a költségvetésében tátongó lyukak betömése, másrészt jövőre tervezi olajipari óriásvállalatának tőzsdére vitelét. Aligha fog tudni jó árat elérni a cégért, ha továbbra is padlón vannak az olajárak.
Már lassan olajuk sem lesz
A nagy kérdőjel Venezuela, nemcsak a politika, a véres tüntetések miatt, hanem azért is, mert olajfüggő gazdasága teljesen padlón van. A Bloomberg a 2014-2017-es évekre 32 százalékra becsüli az ország gazdaságának zsugorodását, a napokban kötvényeinek amúgy is mélyen névérték alatt levő árfolyama még tovább zuhant. A hozamuk már évi 36 százalék.
Az ország devizatartalékai minimálisak, az exportálható szabad olajmennyiség 1989 óta nem látott alacsony szintre süllyedt. A finomítók szakemberek és beruházások híján olyan alacsony szinten termelnek, hogy abszurd módon még benzint is kell importálni. Ehhez jön most, hogy az USA szankciókkal fenyegetőzik, például a venezuelai olaj importjának megtiltásával. Enélkül is jó esély volt a venezuelai államcsődre, de ezzel együtt szinte biztosnak tűnik.
Ha bedőlnek, szárnyalni fog
Venezuela olajkitermelése a PDVSA állami olajvállalat kezében van, amelynek adóssága a 2006-os három milliárd dollárról mára 44 milliárdra emelkedett – plusz ehhez jön az Oilprice.com szerint további húsz milliárd dollárnyi kifizetetlen beszállítói tartozás. Ha a cég bedőlne, az egész ország megbénulna. A nemzetközi olajárak viszont szárnyalnának.
A Bloomberg utal rá, hogy ezen kívül is számos geopolitikai kockázat fenyegeti az olajpiacot, amelyek látszólag teljesen érintetlenül hagyták eddig az árfolyamokat. (Például Oroszország és a NATO viszonya, Katar, Irán, vagy a szaúdi királyi család intrikái, amiről itt és itt írtunk.)
Lobbizni még tudnak
Így, vagy úgy, de Venezuela a magasba fogja küldeni az olajárat – írja az Oilprice.com másik cikke. A beszámoló szerint a bajban levő ország a háttérben erőtelejesen lobbizik azért a többi OPEC-tagnál, hogy a kitermelés-csökkentést kiterjesszék, ami alighanem felfelé mozdítaná az árat. A korlátozások növeléséről már voltak egy ideje pletykák, de a piac eléggé szkeptikussá vált, hogy ezek a módszerek elérik-e a kívánt hatást. (A novemberi korlátozás is csak néhány hónapra tudta 50 dollár fölé vinni az olaj árát.)
Nincs pénz pénzt csinálni
A cikk szerint, ha az olaj ára a második félévben is 50 dololár alatt ragad, akkor a dél-amerikai ország állami olajvállalata öt hónapon belül csődbe mehet. Az államnak és az olajvállalatnak idén 4,9 milliárd dollárnyi tartozást kell törlesztenie, ebből októberben és novemberben 3,63 milliárdot.
A venezuelai kitermelés mennyiségét csakis beruházásokkal lehetne növelni, ám erre nincsen pénz. A külföldi tőke pedig aligha kockáztatná meg, hogy befektessen, hiszen az országban rendszeresek a magántőke elleni támadások, korlátozások. Sőt nemrég az államosítások lehetőségét is felvetették. A Maduro elnök által tervezett új alkotmány pedig a gazdaság teljes államosítását is lehetővé teheti. (Bár ez a jelenlegi helyzetben vélhetően végképp öngyilkosság lenne.)
Az oroszok karjaiba lökik?
A Venezuela elleni kemény USA-szankciók valószínűségét csökkenti, hogy az az USA-nak is kárt okozna. A Mexikói-öböl környékén levő amerikai finomítókat ugyanis arra tervezték, hogy a Venezuelában kitermelt nehéz olajat dolgozzák fel. Ráadásul még több venezuelai polgár kerülhet reménytelen helyzetbe, éhezhet, mehet az utcára.
A latin-amerikai országnak pedig nőhet a függése Oroszországtól, lehet, hogy a felesleges oldajat az oroszoknak kellene eladnia. Vagy más keveseknek, akik a nehéz kőolajban érdekeltek, de valószínűleg komoly diszkonttal – írja az Oilprice.com. Végső soron megdőlhet egy ilyen embargó által a jelenlegi rezsim, de elég sok a bizonytalansági tényező.
Megszavazta az orosz parlament alsóháza pénteken Mihail Misusztyin miniszterelnöki kinevezését, amelyet Vlagyimir Putyin elnök már alá is írt. 
