Továbbra is a recessziós félelmek mozgatják a befektetőket, a szerdai kereskedésre is ez nyomta rá a bélyegét. Igaz, a negatív hangulatot meghatározta az is, hogy a tengerentúlon a keddi zárás is meglehetősen lehangoló volt. A legfontosabb amerikai részvényindexek közül az S&P 500 2,01, a Dow Jones 1,56, míg a technológiai vállalatok részvényeit tömörítő Nasdaq Composite 2,98 százalékos csökkenéssel zárt.

Ezek után nem meglepő, hogy kivétel nélkül estek a távol-keleti tőzsdék a reggeli órákban, követve a negatív tengerentúli zárást. A japán indexe 0,9, a Hong Kong-i tőzsdéé 1,8, a legfontosabb kínai mutató 1,4, míg a dél-koreai börze barométere 1,7 százalékkal csökkent. Hasonló irányt láthatunk az európai tőzsdéken is, ahol szerdán gyengültek a jelentősebb indexek.

A háttérben az áll, hogy a meghatározó jegybanki vezetők találkozója előtt a befektetők attól tartanak, a szárnyaló infláció miatt meghúzott kamatemelések okán recesszióba süllyednek a nyugati gazdaságok.

Ráadásul a napvilágra kerülő makroadatok a is a pesszimizmust erősítik. Az Egyesült Államokban a fogyasztói bizalmi index 16 havi mélypontra esett júniusban, a háttérben itt is az infláció és az esetleges gazdasági visszaesés áll. A szerdán publikált spanyol infláció júniusban váratlanul 10 százalék feletti értéket mutatott. Ez egyébként 30 éves csúcsot jelent, és komoly növekedés a májusi 8,5 százalékhoz képest. A sok negatív hírt nem tudta semlegesíteni egy német információ, a legnagyobb lélekszámú tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában a fogyasztói árak 0,1 százalékkal estek vissza júniusban az előző hónaphoz képest, így az éves infláció 8,1-ről 7,5 százalékra csökkent. Ez volt az éves ráta első csökkenése január óta, és felkeltette a reményt, hogy országos szinten is tetőzhetett a drágulás.

Ennek ellenére az Európai Központi Bank (EKB) elkötelezte magát amellett, hogy júliusban és valószínűleg szeptemberben is emeli a kamatlábakat. Ez, illetve a Fed lépései lesznek a fókuszban a legnagyobb jegybankok szokásos éves találkozóján, amelyet ezúttal Portugáliában tartanak. A piacok kifejezetten izgalommal várják azt a publikus panelbeszélgetést, amelyen Christine Lagarde EKB-elnök, Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke, és Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója vesz részt.

Kisebb csökkenés Budapesten

A nemzetközi hangulathoz képest viszonylag nyugodt kereskedést láthattunk a Budapesti Értéktőzsdén szerda délelőtt. A BUX ugyan 300 ponttal, 0,75 százalékkal esett, ám drasztikus kilengések nincsenek a vezető részvényeknél.

Az OTP-részvények ára 0,9 százalékkal, 8672 forintra csökkent. A Mol fél százalékkal gyengült, 2974 forint körül forog. A Richter-papírok 0,3 százalékkal mentek lejjebb, 7070 forinton álltak, míg a Magyar Telekom árfolyama egy százalékkal esett, 322 forintra.

Erős üzenet az MNB-től

A tegnapi kamatdöntő ülésen a vártnál jóval nagyobb mértékben, 185 bázisponttal emelte az alapkamatot a hazai jegybank, a kamatfolyosó aszimmetriáján csökkentett. A közleményből ugyanakkor kiderült, hogy az effektív kamatemelés ennél jóval kisebb lesz, mivel az egyhetes betéti kamatszintet és az alapkamatot csütörtökön összezárják, így az egyhetes betéti kamat 50 bázisponttal fog emelkedni. Virág Barnabás MNB-alelnök a kamatdöntő ülést követő online sajtótájékoztatón elmondta, hogy a két kamatszint együtt fog mozogni, tehát amennyiben a pénzpiaci helyzet szükségessé teszi az egyhetes betéti kamatszint rugalmas emelését, az azt követő ülésen az alapkamatot is arra a szintre emelik.

A forint szerda délelőtt kismértékben tovább tudott erősödni, és a 396-os szintig jutott az euróval szemben. Ennek lehet egyrészt örülni, hiszen megállt az esés. Másrészt viszont az elmúlt évtized legbrutálisabb emelését követően másfél százalék erősödés meglehetősen csekélynek tűnik. Ráadásul úgy tűnik, hogy a forint ellen spekulálok nem kezdtek el fejvesztve menekülni a pozíciókból. Mindez akár azt is előrevetítheti, hogy a következő napokban látunk még 4-essel kezdődő árfolyamot.

Ami a vállalati híreket illeti, cáfolták az egyik legnépszerűbb amerikai tőzsdei szolgáltató, a Robin Hood eladását. Újabb menet kezdődött az elmúlt hetek egyik legérdekesebb felvásárlási küzdelmében. A Frontier ajánlatára válaszul a JetBlue kiegészítette a korábbi, 3,7 milliárd dolláros ajánlatát azzal, hogy 2023 januárjától az ügylet teljes lezárásáig részvényenként 10 cent előleget fizetne havonta a Spirit Airlines részvényeseinek, valamint 400 millió dollárra emelte a javasolt elállási díjat, olvasható az Equilor reggeli hírlevelében. A felvásárlás hatósági jóváhagyása esetén részvényenként 2,5 dolláros egyszeri kifizetést ajánlott fel a JetBlue.