Bár a piacok átmenetileg megnyugodtak, a Neue Zürcher Zeitung elemzése szerint öt jel arra utal, hogy a legrosszabb még csak most jön. A lap szerint a Trump-féle vámháború csak az első lökés volt – a tőkepiacokra még jóval nagyobb nyomás nehezedhet a következő hónapokban.
Ezt öt figyelmeztető jellel támasztották alá.
A globális egyensúly megbomlott
Az évtizedeken át tartó globalizáció olyan torzulásokat idézett elő, amelyeknek következményei most érnek be. A szerző úgy látja, hogy a fő felelős Kína egyoldalúan beruházásvezérelt gazdasági modellje, amely alacsony belső fogyasztással és erőteljes exportösztönzéssel jár. Ez hosszú távon súlyos egyensúlytalanságokat okozott.
Közgazdászok, például Dani Rodrik vagy Michael Pettis már régóta figyelmeztetnek ezeknek az egyensúlytalanságoknak a romboló hatására. Kína azonban különösen makacsul elutasította, hogy egyoldalú gazdasági modelljén változtasson. A fogyasztási hányad ott jóval 40 százalék alatt van, míg az Egyesült Államokban majdnem eléri a 70 százalékot. A kínai agresszív exportösztönző politika kárt okoz a kereskedelmi partnereinek. A világgazdasági újrarendeződés, amely nemcsak az áruforgalmat, hanem a tőkeáramlást is érinti, feszültségekkel és bizonytalanságokkal jár, amelyeket a befektetők is megéreznek.
A dollár gyengülése bizalomvesztést jelez
Válság idején a befektetők hagyományosan a dollárhoz fordulnak menedékvalutaként. A Trump-féle vámháborús feszültségek azonban éppen ennek az ellenkezőjét idézték elő: az amerikai valuta jelentősen veszített értékéből.
A dollár idén 10 százalékkal gyengült az euróhoz és a frankhoz képest. Ez nemcsak a befektetők amerikai eszközökbe vetett bizalmát ássa alá, hanem globálisan is kockázatot jelent, mivel az MSCI World index kétharmadát amerikai részvények teszik ki. A dollár túlértékelt lehet, és az EFG Bank további gyengülésre számít.
Fotó: Pixabay
Törékeny gazdasági alapok, növekvő recessziós kockázat
A piacok pozitívan reagáltak Trump bejelentésére, miszerint 90 napra felfüggeszti az országonként eltérő vámokat. A cikk azonban kiemeli: a 10 százalékos általános vám, valamint a Kínát érintő 125 százalékos intézkedés továbbra is hatályban maradt. Eközben a gazdaság már eleve gyengülő pályán volt. A JP Morgan a recesszió kockázatát 60 százalékra becsüli.
Az inflációs nyomás a gyengülő dollár és a megdráguló import miatt nőhet, ez pedig megakadályozhatja a jegybankot abban, hogy kamatot csökkentsen.
A cikk szerint ez stagflációhoz vezethet: vagyis a stagnáló gazdaság és az infláció együtt jelentkezhet – ez pedig a legrosszabb forgatókönyvek egyike.
Túl optimista nyereségvárakozások a részvénypiacon
Az elemzői előrejelzések szerint az S&P 500 vállalatainak nyeresége még mindig 10 százalékos növekedést mutat. A cikk szerint ez túl optimista, mivel recesszió idején az átlagos profitcsökkenés eléri a 11 százalékot. Ha a részvénypiaci értékeltségek visszaállnak a hosszú távú átlagra, az index akár 4000 pont alá is eshet.
A recesszió lehetősége azonban alig tükröződik a részvényárfolyamokban. A túlárazott részvények valószínűleg nem bírják ki a gazdasági lassulást, különösen a technológiai szektorban, ahol a növekedési várakozások a legmagasabbak.
A befektetői eufória megtévesztő lehet
Április 9-én a Nasdaq 12 százalékkal emelkedett, miután bejelentették a vámfelfüggesztést. Az elemzés szerint ez nem valódi fordulat jele, hanem egy tipikus „sucker rally” volt, vagyis olyan látványos, de átmeneti felpattanás, amely a hosszabb távú esést előzi meg. Az ilyen erőteljes felpattanás gyakori a medvepiacokon és gyakran félrevezeti a befektetőket.
Alig fogadták el az Oroszország elleni 17. szankciós csomagot, Brüsszelben már készül az újabb. Célkeresztben az energia. 
