1; Tárgyalóasztalhoz ül az USA és Kína
Úgy tűnik a június végi G20-as csúcstalálkozón ismét tárgyalóasztalhoz fog ülni Donald Trump és Hszi Csin-ping. Az persze kérdéses, hogy a felek meg tudnak-e bármiben állapodni, hiszen az utóbbi időszakban inkább távolodtak az álláspontok, és a kölcsönös fenyegetés volt a jellemző. A hírek szerint a tárgyalások függvényében fog Donald Trump dönteni arról, hogy kivessenek-e további vámokat, illetve a korábban belebegtetett, de felfüggesztett tarifákkal mi legyen. A piacokon továbbra is tartanak attól, hogy a kereskedelmi háború elhúzódik, és a felek továbbra sem fognak megállapodni.
2; Viharfelhők a német gazdaság felett
Újabb adatok jelentek meg, amelyek arról tanúskodnak, hogy a német gazdaság komoly kihívásokkal néz szembe. Pénteken tette közzé friss előrejelzését a német központi bank, a Deutsche Bundesbank. Ebben a GDP-előrejelzésüket jelentősen visszavágták, ugyanis a korábbi 1,6 százalékkal szemben csak 0,6 százalékos növekedést várnak az idei évben.
A reggeli órákban publikálták a külkereskedelmi számokat, amelyek szerint az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben csökkent Németország kivitele és behozatala áprilisban, és a külkereskedelmi többlet is szerényebb lett a becsültnél. A szakértők a fejlemények mögött a kereskedelmi viták miatt lassuló világgazdasági növekedés hatását sejtik.
A német statisztikai hivatal (Destatis) pénteken közzétett előzetes adatai szerint áprilisban az előző hónaphoz képest, szezonális és naptári hatással kiigazítva, a kivitel értéke 3,7 százalékkal csökkent. Elemzők az export lényegesen szerényebb, 0,9 százalékos csökkenésére számítottak a márciusban mért 1,6 százalékos emelkedés után. A behozatal értéke 1,3 százalékkal esett, míg elemzők 0,2 százalékos csökkenést vártak a márciusi 0,7 százalékos növekedés után. A kereskedelmi többlet 17 milliárd euró volt áprilisban, kisebb a 18,6 milliárd eurós várakozásnál és szerényebb a márciusi 20 milliárd euró többletnél.
Az egyik szakportál által csak nyomorúságosnak titulált adatra normál esetben eséssel kellett volna a piacoknak reagálni, ám most másképp történt, az európai nyitást követően ugyanis mind a német tőzsdeindex, mind más fontos mutatók pluszban álltak. A háttérben az áll, hogy hasonlóan a néhány napja az USA-ban is látottakhoz, a befektetők úgy gondolják a recesszió veszélye a jegybankokat újabb mennyiségi könnyítésekre, és a mostani igen laza monetáris politika tovább puhulhat. A szakértők szerint lassan nem az lesz a kérdés, hogy a Fed csökkenti-e a kamatait, hanem a kamatvágások száma és mértéke. Az EKB helyzete kicsit nehezebb, hiszen ők nem kezdték meg a kamatemelési ciklust, de persze ott is vannak eszközök a további lazításra.
3; Marad a nulla körüli kamatszint Európában
Csütörtökön az EKB a piaci várakozásokkal összhangban, változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét. Napvilágot láttak az ősszel induló TLTRO-III program részletei, viszont a további monetáris lazítással kapcsolatban nem adott iránymutatást a központi bank.
Az EKB elnöke szerint az eurózónának "elhúzódó globális bizonytalansággal" kell szembenéznie, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "egy recessziónak alacsony a valószínűsége". Mario Draghi az euróövezet gazdaságára nézve a kockázati tényezők között említette a geopolitikai bizonytalanságokat, a protekcionista intézkedéseket, valamint a feltörekvő piacok szélsőséges kilengéseit. Rámutatott arra, hogy a bizonytalansági tényezők miatt a vártnál tovább marad a jelenlegi szinten az alapkamat. Márciusban még azzal számolt az EKB, hogy az alapkamat az idei év végéig nem változik. Csütörtöki ülése után ismertetett közleményében az EKB már azzal számol, hogy az alapkamat jelenlegi szintje a jövő év első felében is megmarad.
Ahogy egyébként egy ponttal fentebb jeleztül, a kamatok tartása aligha jelent meglepetést, a szakértők egyre inkább a további lazítást várják.
4; Továbbra is magas az infláció, az MNB mégis kivár
A forint árfolyama minimális gyengüléssel reagált a pénteken publikált inflációs adatokra. Az ugyan továbbra is magasabb szinten van, mint az MNB által kitűzött ideális sáv, ám a jegybank aligha fog most emiatt szigorításba fogni.
Májusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, áprilishoz viszonyítva 0,7 százalékos volt az árak emelkedése. A komponensek közül az élelmiszer árak növekedése gyorsult, míg üzemanyagok ára bár továbbra is jelentősen nőtt, annak üteme mérséklődött.
A szakértők úgy vélik, hogy a tavaly erős bázis miatt a következő hónapokban mérséklődik majd az infláció. Emiatt, illetve a világszerte várt jegybanki lazítás miatt az MNB aligha fog pont most kamatot emelni, vagy más módon szigorítani.
5; A Commerzbankot újabb partnerrel hozták hírbe
Több fúziós hír is megjelent az elmúlt hónapokban a Commerzbankról, ám eddig egyik sem jutott a megvalósítási fázisig. Pénteken újabb partner neve jelent meg a szaksajtóban. A német kormány egy európai "pénzügyi nagyágyú" létrehozása érdekében tanulmányozza a Commerzbank és a holland ING Group összeolvadásának a lehetőségét - számolt be a Bloomberg a helyzetet jól ismerő forrásokra hivatkozva.
A hírügynökség azt írta, hogy a kérdésről májusban már egyeztetett Berlinben Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter és Jörg Kukies német pénzügyminiszter-helyettes. Az idézett források szerint Berlin azt szeretné, ha az új bank székhelye Németországban lenne.
A német államnak 15,5 százalékos részesedése van a Commerzbankban és ezzel a bank legnagyobb részvényese. Az ING és az olasz UniCredit egyaránt érdeklődik a Commerzbank megszerzése iránt, mindketten tanácsadó cégeket is felfogadtak már.
A kormánykoalíció nem bukott el.
