|
| (Fotó: 123rf.com) |
Amerikában az energiapolitika Donald Trump győzelmével várhatóan jelentősen át fog alakulni – mondta egy sajtóreggelin Horváth Ákos, a Pioneer Alapkezelő részvényelemzője. A hónap végén lesz egy OPEC-ülés, amelytől függ, hogy lesz-e kitermelés-csökkentő megállapodás. Ha nem vágnak a kitermelésen, akkor 2017-ben is túlkínálatos marad a piac.
Az árháború Szaúd-Arábiának kedvez, a szaúdiak piacot szeretnének szerezni, ezért nem nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy kitermelésikvóta-vágás történjen. Az elemző szerint a következő OPEC-ülésen nem lesz megállapodás, vagy ha lesz is, akkor csak olyan kis mértékű, ami a kereslet-kínálati viszonyokat nem fogja helyrebillenteni.
Az oroszok és az amerikaiak nyomják le
Ráadásul a nem OPEC-tagországok kitermelése is folyamatosan fut fel, növelik a túlkínálatot, főleg Oroszország és az USA miatt. Az USA-ban a palaolaj-kitermelők száma egyes területeken 30-40 százalékkal is csökkent, de a jelenlegi kitermelők nemcsak a mostani árak, de akár 25-30 dolláros ár mellett is túlélnek (itt volt az év eleji mélypont), ennyit tesz ki ugyanis a kitermelési költségük. Korábban ez még 40-50 dollár közé esett.
Az Obama által korábban hozott környezetvédelmi rendelkezések, például az új palaolaj-projektek korlátozása vagy a kanadai olajhomok behozatala várhatóan Donald Trump alatt kiesnek majd, így az amerikai kitermelés is plusz kínálattal jelentkezhet a piacon. Oroszország kitermelése pedig a mindenkori maximumon van. Így az orosz és amerikai termelők sokban hozzájárulnak a túlkínálatos piachoz, az áremelkedés pedig felfelé korlátosnak tűnik.
Nem eshet igazán nagyot sem
A túlzott méretű áresés azonban már túl sok ország érdekeit sértené, ebben az esetben valószínűleg elindulna egy olyan folyamat, amely tényleges kvótacsökkentéshez vezetne – véli az elemző. Trump győzelme ugyanakkor jót tesz az olajcégeknek, volt olyan olajcég, melynek árfolyama 30 százalékot emelkedett a választás óta.
Szaúd-Arábia tartalékai két év alatt 30 százalékkal, 165 milliárd dollárral csökkentek, ám még így is maradt 562 milliárd dollár a kasszában – hangzott el. A királyság már tett stabilizáló lépéseket, például a belföldi benzinárat megemelték.
40 százalék elektromos lesz?
Norvégia állami vagyonalapja 890 milliárd dolláros, amiből évente négy százalékot költhet a kormány. Az Európában jegyzett cégekben 2,5 százalékos az átlagos részesedése. Főleg technológiai cégekbe fektetnek az utóbbi időben. A hozamok érdekében 60-ról 70 százalékra készülnek emelni a részvénykitettséget, gazdaságösztönző intézkedéseken gondolkodnak.
Mennyire reális az elektromos autók terjedése? - tették fel a kérdést. Tavaly csak 1,26 millió darabot adtak el a világban, ez a piac 0,9 százaléka. Az USA-ban és Németországban mindössze 0,7 százalék volt a piaci részesedésük, Kínában 1,0. (Norvégiában 23,3.) A 2040-es évre azonban azt jósolják, hogy globálisan az értékesítések 40 százaléka elektromos autó lesz.
Kell egy jó akku
Már 2023-ban elérheti az olajfelhasználás kiesése a napi kétmillió hordót az elektromos autók miatt. (Jelenleg az OPEC napi 1,5-2,0 millió hordós kitermelés-csökkentésen vitatkozik.)
Az ágazat kulcskérdése az akkumulátorok jövőbeli fejlődése, az áraknak csökkenniük, a gyártási kapacitásoknak és az infrastruktúrának (például töltőállomások) fejlődniük kell. Az állami támogatások ebben komoly hátszelet jelentenének.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
