Két év alatt körülbelül negyedével, 16 ezer milliárd forint közeléből 20 ezer milliárd forintra nőtt a lakosság úgynevezett nettó pénzügyi vagyona. Ez a szám azt mutatja, hogy ha összeszámoljuk az összes pénzügyi befektetést – ez főleg készpénz, bankbetét, értékpapír, kft-üzletrész, de nincs benne például az ingatlan, ékszer, műtárgy –, majd levonjuk a hiteleket és más tartozásokat, akkor mennyi az egyenleg.
Húszezer milliárd forint kereken tízmillió lakosra vetítve átlagosan fejenként kétmillió forint megtakarítást jelentene, beleértve a csecsemőket, hajléktalanokat, létminimum alatt élőket is. A vagyon eloszlása nyilván nagyon egyenlőtlen, ezt mutatják különböző öngondoskodásról szóló felmérések is, amelyek szerint a lakosság 40-50 százalékának egyáltalán nincsen megtakarítása. A végtörlesztés a megtakarítások egyik forrása lehet, mert akik mentesültek hitelüktől, jobban meg tudnak takarítani. Az egyenlőtlenségeket azonban növelte, hiszen jobbára csak jól keresők vagy vagyonosak tudtak végtörleszteni.
(A Nap grafikonja-sorozat további részeit itt olvashatja.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
