Évi 200 ezret költünk egészségügyre saját zsebből - fejenként
Míg 2012-ben a magyarok 37 százaléka vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást, addig 2017-ben már 57 százalékuk – derül ki az Union Biztosító felméréséből. Ráadásul a környező országokhoz képest többet költünk egészségügyre saját zsebből: átlagosan a bevételeink 4 százalékát.
A TÁRKI - Társadalmi tükör 2018 című tanulmánya szerint is aránytalanul sok pénz megy el saját forrásból egészségügyi kiadásokra: fejenként körülbelül évi 200 ezret fordítunk például magánorvosra, hálapénzre és diagnosztikai vizsgálatokra.
Nem csoda, hogy hasítanak az egészségbiztosítások
| A magyar egészségügy 35 ország közül tavaly mindössze a 33. helyen állt az európai egészségügyi fogyasztó index rangsorában. A magyarok több mint kétharmada negatívan ítéli meg a hazai állami egészségügyi ellátás színvonalát. Aki teheti, magánkórházban gondolkodik >> |
Ehhez képest a személyenként havi 5-8 ezer forintért elérhető egészségbiztosítások fedezik többek között a magán járóbeteg-ellátás, a diagnosztikai és laborvizsgálatok, illetve az egynapos műtéti beavatkozások díjait is. A biztosítás terhére az ügyfelek leggyakrabban a nőgyógyászati, bőrgyógyászati, gasztroenterológiai, mozgásszervi és belgyógyászati vizsgálatokat, illetve a labor- és ultrahangvizsgálatokat veszik igénybe.
Ennek köszönhetően a csoportos vállalati, illetve az egyéni egészségbiztosítások piaca folyamatosan 20-30 százalékos növekedést produkált az elmúlt években, így az ügyfelek száma a teljes piacot tekintve az Union Biztosító becslése alapján mára meghaladja a 300 ezer főt.
Megtöri a lendületet a cafeteria kinyírása, de még így is van
Az idei évtől azonban teljesen átalakultak a cafeteria adózási szabályai, így a jövőben a legtöbb népszerű, eddig kedvezményesen – vagy adómentesen – adott juttatás jövedelemként adózik majd (az adó mértéke több mint 80 százalékos). Az egészségbiztosítások azonban a béren kívüli juttatások többségéhez képest továbbra is kisebb teherrel adhatók ezután. Például akkor, ha a munkáltató az egészségbiztosítást egy egészségpénztáron keresztül, úgynevezett célzott támogatással nyújtja a dolgozóinak. Ez esetben a juttatás nem jövedelemként, hanem annál jóval kisebb, 40,71 százalékos adókulccsal adózik.
| 2010 és 2019 között 31 milliárd forintot fordított a kormány a várólisták csökkentésére, melynek látszik is az eredménye: van olyan borsodi kórház, ahol 281 napot, vagyis több mint 9 hónapot kell várni egy térdprotézis műtétre. Ennyi idő alatt egy új élet is megszületik, de az elköltött pénz hatása ennek ellenére is látszik - 2014-ben még 398 napot kellett várni egy ilyen beavatkozásra. Részletek korábbi összeállításunkban >> |
Bár a cafeteria átalakítása öszességében egyáltalán nem kedvezett az egészségbiztosításoknak, igény így is van a termékekre - az Union ezért továbbra is a piac kétszámjegyű bővülésére számít. A társaság közleménye szerint éppen ezért fejlesztenek is: nemrég saját ellátásszervező céget indítottak, amely jelenleg több nagyvállalat munkavállalóinak ellátása mellett a Prémium Egészségpénztár tagjainak ellátását is irányítja, valamint összes okoskarkötővel és okosórával kompatibilis mobilappot is fejlesztettek.
Mitől lehet jobb a közegészségügy?
Ha van jó hír, az az, hogy a problémákat nem csak a betegek látják és mérik fel, a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi tanulmánya nemrég meglehetősen alaposan járta körül a rendszert és megoldási javaslatokat is kínáltak. Rosszabb a magyarok egészségi állapota, mint a hasonló fejlettségű országok lakosaié a régióban, a hazai egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a kialakuló betegségek többségét csak későn diagnosztizálják, az orvosszakma elöregedett, nem tudni, ténylegesen mennyibe kerül egy beteg kezelése – többek között ezeket a megállapításokat tartalmazza a versenyképességi program, amelyet itt szemléztünk >>
Augusztus 23-án a tapasztalatairól részletesebben is beszámol majd a budapesti Millenárison. 
