Az Eurostat statisztikája szerint 2015 első féléve és 2016 első féléve között az EU-ban kilowattóránként 0,066-ról 0,062 euróra csökkent a lakossági gázár és 0,037 euróról 0,032-re az ipari fogyasztók által fizetendő ár. A lakossági ár majdnem minden országban jelentősen csökkent, kivéve például Romániát, Moldovát, Törökországot, ahol egyébként is nagyon keveset fizetnek a fogyasztók.
Magyarországon az egyik legolcsóbb az árszint Európában, a legtöbb volt szocialista országban jóval többet fizetnek a magánszemélyek, kivéve Romániát. Svédország a csúcstartó, több mint háromszor akkora árral, mint az itthoni – bár a magasabb bérek miatt ez így is alacsonyabb teher lehet a lakosság számára, mint nálunk.
Egyes országokban 20-25 százalékkal is esett a lakossági gáz ára, de nem véletlenül. Az Ycharts ábrája szerint az európai gáz ára a 2015 júniusi 7,29 dollárról 4,13 dollárra esett 2016 júniusára (októberben 4,29 dollár volt). Ez 43 százalékos zuhanás. Pár évvel ezelőtt, amikor az úgynevezett rezsicsökkentést nálunk kitalálták, például 2013 decemberében még 11,80 dollár volt a piaci ár.
A magyar kormány továbbra is saját érdemének igyekszik beállítani a kedvező folyamatokat. „Meg kell védeni a rezsicsökkentést, amelyet csak a hatósági árszabályozás tud biztosítani - mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI szerint. Tuzson Bence szerint Európában az az irány kezd érvényesülni, hogy "szabadítsuk fel az energiaárakat", és azokban az országokban, ahol sok a versenytárs, ez talán reális. De - mint fogalmazott - Közép-Európában "megtanulhattuk", hogy az ilyen típusú verseny nem feltétlenül jelenti az árak csökkenését, a rezsicsökkentést csak a hatósági árszabályozás biztosítja.
Eközben az USA várhatóan földgázból is exportőrré válik, emiatt elképzelhető a gázárak további csökkenése is. Erről nemrég itt írtunk.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 6,44 pontos nyitás után emelkedett kedden kora délutánig.
