|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Miután az infláció Magyarországon mintegy hat és fél éves csúcsra emelkedett áprilisban, 3,9 százalékra év/év alapon, sok szó esik róla. Van egy olyan hiedelem is, hogy a nyugdíjasok számára fontos termékek, mint az élelmiszerek ára rendszerint jobban emelkedik, így a nyugdíjasok valójában mindig rosszabbul járnak.
A KSH azonban publikál nyugdíjas inflációt is, 2002 eleje óta van erről adat a szervezet honlapján. Megnéztük, hosszú távon mennyivel jártak rosszabbul a nyugdíjasok az árak emelkedése miatt.
Az inflációt úgynevezett fogyasztói kosár – egy átlagos háztartás tipikus kiadásai – alapján számolják, ami a gyakorlatban mindenkinél más és más. De ha átlagokat nézünk, a lakosság különböző rétegei között akkor is vannak nagy különbségek. A nyugdíjasok például tipikusan kevesebbet költenek arányaiban üzemanyagra vagy szórakozásra, utazásra, de többet élelmiszerre és lakhatásra.
A hosszú távú grafikon szerint 2001 decemberétől 2019 áprilisáig a teljes körű infláció, a normál fogyasztói árszínvonal 100-ról 193,96-ra emelkedett. Ami azt jelenti, hogy az árak mintegy 94 százalékkal mentek fel, vagyis közel megduplázódtak. Eközben a nyugdíjasok fogyasztói kosarában levő termékek és szolgáltatások 202,91 százalékon állnak.
Tágult az olló, de megállt
Azaz a nyugdíjasok számára mintegy 11 százalékponttal, vagy 4,6 százalékkal lett drágább az élet, mint az “átlagmagyar” számára. A különbség több mint 17 év alatt jött össze, így kétségtelenül létezik, de kiugrónak nem nevezhető.
A nyugdíjas árindex és a normál közötti olló a grafikonon tágulni látszik nagyjából 2013-ig. Az élelmiszer-árak melletti másik nagy tétel a kiadásokban, a lakhatási költségek – nagyrészt a rezsi – csökkentésének, befagyasztásának ebben nagy szerepe lehetett.
Meddig tartható a rezsicsökkentés?
Ezt jelzi az is, hogy a második grafikonon, ami csak az utóbbi két év áremelkedését ábrázolja, nullához közeli a két inflációs mutató közötti különbség. Az utóbbi két évben gyakorlatilag ugyanúgy drágult az élet a nyugdíjasok számára, mint a teljes társadalomban.
Kérdés, mi történik majd, ha a rezsicsökkentésnek nevezett rezsibefagyasztást egyszer fel kell adni. Valamikor biztosan emelni kell majd az árakon, főleg, ha az infláció az országban ilyen magas marad, és az energiahordozók nemzetközi piaci ára is felfelé megy. Kérdés, kit, mennyivel kompenzálnak majd ezért.
A bér az, ami igazán elszállt
Ám a politika is figyelembe veszi a nyugdíjas inflációt. A decemberi év/év infláció 2,7 százalék volt, a nyugdíjasokra 2,8 százalékot számoltak. Ha a nyugdíjemelés (legutóbb 2,7 százalék) elmarad az inflációtól, a nyugdíjasok kompenzációt kapnak. Így ha a nyugdíjas infláció el is szállna, a nyugdíjasok akkor sem járnának túl rosszul.
Ugyanakkor a bérek emelkedése az utóbbi időben jóval meghaladta az inflációt vagy a nyugdíjakét. Erről szóló cikkünk: Nehéz jövő előtt a magyar nyugdíjasok: csak nő és nő a szegénység
A végeredmény hivatalossá vált.
