A Policy Agenda 1000 fős, reprezentatív kutatása szerint a megkérdezettek döntő többsége, 68%-a hallott arról az újsághírről, miszerint a kormány visszaállíthatja a 13. havi nyugdíjat. A Magyar Nemzet és az Index még január elején írt erről, érdemi cáfolat nem érkezett a kormánytól, a hír megjelenése után egy nappal egy informátor azt mondta az Indexnek, hogy szó sincs a 13. havi nyugdíj ismételt bevezetéséről, de extranyugdíjat fizethet a kormány, ha ezt a költségvetés lehetővé teszi.
| Hiába ígérte Matolcsy György, hogy két lábra állítja a nyugdíjkasszát, ez 2012-ben (sem) sikerült. Miközben Magyarország az EU-átlagnál gyorsabban öregszik, nincs igazi válasza a gazdaságpolitikának a nyugdíjkérdésre. A látszatmegoldások helyét hamarosan a fájdalmas valóság veheti át. Tovább a cikkre >>> |
A kutatásból kiderül, a felnőtt korú lakosság 59 százaléka szerint a választásokig be is vezeti a kormány ezt az ellátást és csupán 30 százalék mondta azt, hogy nem kerül bevezetésére, mivel az ország gazdasági helyzete nem teszi ezt lehetővé. A maradék 11 százalék nem tudott, vagy nem akart állást foglalni a kérdésben. Azok között, akik szerint a kormány meglépi ezt, 44 százalékuk úgy gondolja, hogy bár az ország gazdasági helyzete ezt nem teszi lehetővé, mégis felvállal a kabinet egy ekkora kiadást.
A nyugdíjasok úgy érzik, kompenzáció jár nekik
A középkorúak (főképpen 40-49 év közöttiek) hiszik leginkább, hogy bevezetésre kerül egy ilyen fajta egyszeri nyugdíj-kiegészítés, és a legkevésbé (35 százalék) a 70 év felettiek.
A lakosság többsége (54 százalék) támogatná ezt, sőt 13 százalékuk még akkor is, ha ezt az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé. A 41 százalék azonban azt hozta fel érvként, hogy csökkent a nyugdíjak értéke, ezért szükséges egy „kompenzálás”. Ez azért figyelemfelkeltő adat, mert a jelenlegi kormány a többi társadalmi csoporthoz képest talán igyekszik is végrehajtani az inflációkövető emeléseket, és nem csorbítja a nyugdíjasok kedvezményeit. Ezzel szemben majdnem abszolút többsége van azonban annak a véleménynek a társadalomban, hogy még az inflációkövetés sem valósul meg, ezért kell többet adni az időseknek.
Azok között, akik elutasítják a plusz nyugdíjkiadást (az összes válaszadó 20 százaléka) többségben azok vannak, akik szerint, ha van többletforrás, akkor azt a gazdaság élénkítésére kell fordítani, és nem a jóléti kiadásokat kell növelni. A válaszadóknak szinte azonos nagysága (17 százalékuk) gondolja azt, hogy ha van pluszpénze az országnak, akkor azt minden társadalmi csoport között meg kell osztani, és további 9 százalékuk szerint nem a nyugdíjasoknak kell adni, mert a nyugdíjak értékét őrizze meg a kormány az évenkénti emelésekkel.
Generációs törés
| A közvélemény-kutatás telefonos megkérdezéssel, 2013. január 22-25. között, 1000 fő válaszai alapján készült. |
A 60 év felettiek körében 64 százalékos támogatottsága van a nyugdíj-kiegészítésnek, míg 30 év alatt már kisebbségben vannak azok, akik szeretnének egy ilyen lépést. A 30-60 év közöttiek hasonlóan vélekednek, és 52 százalékuk egyetértene azzal, ha a kormány bevezetné az extra juttatást.
Akik elutasítanának egy ilyen lépést, azok között a 30 év alattiak, és a nyugdíj előtt állók (50-59 évesek) 22-23 százalékuk inkább azt tartaná igazságosnak, ha mindenki részesülne a plusz pénzből. Szinten minden korosztálynak a negyede azt gondolja, hogy inkább a gazdasági növekedésre kellene áldozni több pénzt, és nem egy ilyen kiadásra. A nyugdíjas korúak esetében minden ötödik inkább a jövőbe fektetnék az ország többlet pénzét, és nem a napi gondokat orvosolná.
A megadáson kívül nincs esélyük a menekvésre az oroszok szerint. 
