A pénzügyi világválság kirobbanása előtti szintre csökkent tavaly az elszegényedés által fenyegetettek aránya az Európai Unióban, de az egyes tagállamokban nagyon eltérő a helyzet. Az Eurostat hétfőni jelentése szerint a 28 tagú Európai Unió lakosságának 23,7 százalékát, 119 millió embert fenyegette a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség 2015-ben.
Apránként, de haladunk
A pénzügyi világválság 2008 őszén robbant ki, abban az évben 23,7 százalékos arányt mértek. A következő néhány évben fokozatosan 25 százalék közelébe emelkedett, majd a 2012-es 24,8 százalékról 2013-ban 24,5 százalékra, 2014-ben pedig 24,4 százalékra mérséklődött az elszegényedés által fenyegetettek aránya.
Magyarországon a 2008-assal azonos szintre, 28,2 százalékra csökkent tavaly az elszegényedés által fenyegetettek aránya a 2014-es 31,1 százalékról. Tavaly a magyarok 14,9 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 19,4 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 9,4 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A teljes EU-ban ezek a mutatók rendre 17,3 százalékon, 8,1 százalékon, illetve 10,5 százalékon álltak.
| Az Eurostat módszertana szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például közüzemi számlák megfizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problémája van a munkakereséssel. |
Veszélyzóna
Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban - Bulgáriában (41,3 százalék), Romániában (37,3 százalék), és Görögországban (35,7 százalék) - fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. A veszélyeztetettek aránya Csehországban (14,0 százalék), Svédországban (16,0 százalék), Hollandiában (16,8 százalék), Finnországban (16,8 százalék), valamint Franciaországban és Dániában (egyaránt 17,7 százalék) volt a legalacsonyabb.
Az Európai Bizottság honlapján a statisztikából kiemelt néhány érdekesség egyike, hogy az Európai Unió lakosainak több mint egyharmada nem tudna finanszírozni váratlanul felmerülő költségeket: a legmagasabb, 72,2 százalékos arányt Magyarországon, a legalacsonyabbat, 15,8 százalékot Svédországban mérték.
Még nem teljesen világos, ki vagy mi ellen, esetleg ki vagy mi mellett állt ki a tragikus véget ért férfi, életét a kórházban sem tudták megmenteni. 
