|
| MTI Fotó: Balogh Zoltán |
Mind a fővárosban, mind a többi nagyvárosban megugrottak az albérletárak: Budapesten négy év alatt kétszeresére emelkedve, immár a 3000 forintos szintet közelíti a bérlakások havi átlagos négyzetméterára, de a győri, debreceni és pécsi kiadó ingatlanok négyzetméteréért is átlagosan 1600 forint feletti összeget kérnek el a tulajdonosaik. A lakóhelyüktől távolabb munkát találók részéről ezért egyre égetőbb az igény egy széles körben is igénybe vehető albérlet-támogatásra.
Kedvezőbb feltételek 2018-ban
„Az idei feltételek között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett a támogatást igénybe venni. Jövőre a juttatás már várhatóan határozott idejű szerződések esetén is járhat, ráadásul annak összege is jelentősen emelkedhet" – mutat rá Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója.
A legnagyobb összeg az igénybevétel első két évében jár: ekkor az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthatnak adómentesen. Ez jövőre – amennyiben a jogszabályt az eddig megismert terveknek megfelelően hirdetik ki – a minimálbér 60 százalékára nőhet, ami a minimálbér várható emelkedését is figyelembe véve jóval több, mint másfélszeres növekedést jelent. A harmadik és a negyedik évben az idei 25 helyett a minimálbér 40 százaléka lehet majd az elérhető támogatás a változtatást követően. Négy éven túl az eddigi 15 helyett pedig 20 százalékos mértékű támogatást biztosít majd a rendszer.
A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.
Lehet, hogy ez sem lesz elég?
Az a megszorítás, hogy ugyanazon bérlakás esetében, amelyet többen is bérelnek, csak a bérlők egyike élhet a támogatással, várhatóan jövőre is megmarad, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerződés alapján veszik ki az albérlők. Ez valódi probléma, életszerű helyzet ugyanis, hogy egy távoli településről többen, összefogva költöznek közös munkahelyük közelébe.
Makár Andrea úgy látja: a legnagyobb akadály azonban továbbra is az, hogy a bérlakáspiac adózás szempontjából továbbra is szürke zónának számít, a főbérlők többsége emiatt nem ad bizonylatot a havidíj megfizetéséről.
"Bár a kormány azon intézkedése, hogy 2018-tól egységessé és összességében kedvezőbbé válik a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása, javíthat ezen a helyzeten, egyelőre nehezen becsülhető meg, hogy ez a javulás milyen gyors és mekkora mértékű lesz" – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője.
Egyre kevésbé vagyunk startupbarát ország. 
