Kisebbfajta csodának látszik, hogy míg tegnap, a háború első napján az európai tőzsdék súlyos mínuszokkal zártak, és az USA is eséssel kezdett, végül szép emelkedéssel zárult odaát a nap. Ennek okaira még visszatérünk, de a pozitív klíma ma is kitart, a német index 1, a francia 1,4, a brit pedig 2 százalékkal emelkedik.

Pedig ma sincs igazán jó hír a hadszíntérről, sőt. Újabb rakétatámadások és bombázások után állítólag már az első orosz egységek is bejutottak Kijevbe. Az amerikai határidős indexek viszont 0,6-0,7 százalékkal esnek, így lehet, hogy a tegnapi felpattanás egyelőre átmenetinek bizonyul. Ma az USA-ban a személyes kiadásokról és a jövedelmekről érkezik statisztikai adat.

Itthon a BUX-index a tegnapi nagy zuhanása után, amit több brókercég-elemző eltúlzott reakciónak tartott, öt százalékkal megy fel. Az OTP majdnem tíz százalékkal drágul, 14 260 forintra. A Mol 3,1, a Richter 1,7 százalékkal emelkedett, a Telekom stagnál. Nyertes még a Waberer’s tíz és a 4iG 6,4 százalékkal.

Mélypontja közelében járt a forint

Kalandos napja volt a forintnak, amely tegnap nagyot esett, az euró 371,50-en is járt egy rövid ideig (nagyon közel az eddigi történelmi csúcsához). Most 368,1 az árfolyam, ma már nem érte el a 370-et, és 367 közelében is volt. Amint a grafikonon látható, a közép-kelet-európai devizák nagyjából együtt gyengültek az utóbbi időben, az idén pedig a zloty esett leginkább.

Megijedt az olaj a 100 dollártól

A tegnapi óriási emelkedés jelentős részét visszaadja ma az európai árutőzsdei gázár, Nagy-Britanniában húsz százalékkal esik. Az olaj pedig, miután tegnap megjárta a Brent a 100 dolláros szintet is, lefelé csorgott, most már csak 95,40 (a WTI 92,60). A tegnap szárnyaló kukorica és búza ma kettő, illetve négy százalékkal esik, kissé süllyed a nikkel és az alumínium is. (Utóbbiak is fontos orosz exportcikkek.)

A kriptodevizák is kiheverték a tegnapi esés nagy részét, ma a bitcoin tíz, az ether 11 százalékkal ugrik.

Korrigálnak az orosz eszközök is

Az orosz eszközök is éles fordulatot mutatnak ma. A Lukoil orosz olajvállalat, amely tegnap a tőzsdén az értékének mintegy felét veszítette el, ma Londonban 28 százalékkal emelkedik. Az RTSI orosz index dollárban 19 százalékkal megy fel ma, a MOEX rubeles index 14 százalékkal, az orosz rubel pedig két százalékkal erősödik. A nagyobb zuhanástól a rubelt tegnap állítólag a jegybank intervenciói mentették meg.

A Fed kevésbé lesz agresszív Ukrajna miatt?

Oroszország Ukrajna elleni támadása olyan geopolitikai kockázatot gerjeszt, ami eltántoríthatja a Federal Reserve-t (Fed) a márciusi agresszívebb kamatemeléstől – írja a Yahoo Finance. (Márpedig a tőkepiacok az utóbbi hetekben, hónapokban a kamatemelési ciklus várható megkezdése miatt is estek már, ami hasonlóan fontos, mint a háborús helyzet.)

A Fed tisztviselői azt mondják, hogy figyelemmel kísérik a konfliktusnak az Egyesült Államok gazdaságára gyakorolt ​​esetleges tovagyűrűző hatásait.

“Ezek sok bizonytalanságot keltenek, és a bizonytalanság, mint tudjuk, keresleti sokkot okoz” – mondta Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke.

Közgazdászok szerint miközben az orosz olaj- és gázellátás zavarai felfelé tolják az energiaárakat, az európai gazdaságban a reáljövedelemre és a növekedésre gyakorolt ​​hatások kérdésesek. Mivel a kép homályos, a Fed figyelői döntéshozói valószínűleg tartózkodnak majd a nagyobb kamatemeléstől, amitől a piacok féltek.

Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a háborúról:

Mire fel lettek optimisták a tőzsdék?

A Fed eme várható óvatossága lehet a tegnap esti és mai részvénypiaci emelkedés egyik oka. A másik, hogy a Nyugat által kihirdetett szankciók egyelőre enyhébbek a vártnál, például a SWIFT-rendszer felfüggesztését Oroszországra nem rendelték el. Rövid távon pedig az olaj- és gázexport is zavartalan maradhat.

A kamatvárakozások hatása tetten érhető abban is, hogy tegnap a technológiai papírok Nasdaq indexe 3,4 százalékkal ugrott meg, míg az S&P 1,5, a Dow Jones ipari átlag csak 0,3 százalékkal. A technológiai üdvöskék és más növekedési papírok ugyanis sokkal érzékenyebbek a hosszú távú kamatlábakra, mint a hagyományos, most is folyamatosan nyereséget termelő ágazatok. (A távoli jövőbeli nyereségek jelenértékét nagyban csökkenti a magasabb kamatláb.)

Érnek-e valamit a szankciók?

Sokan mondják, hogy nem érnek semmit a nyugati szankciók. “Ezzel nem igazán értünk egyet” – írja az Erste Befektetési Zrt.

A 2014 után bevezetett szankcióknak is megvolt a hatása az orosz gazdaságra, azóta sem tudott igazán magához térni. Az olaj- és gázexportból 80 dolláros olajár és 20 euró körüli földgázár mellett „csak” mintegy 300 milliárd dollár bevétele származik az országnak. Ráadásul az 1000 milliárd dollár értékű banki vagyon befagyasztása az USA részéről azonnali és nagy fájdalmat okoz, ez az összeg több mint az éves GDP fele.

Hosszabb távú hatást okoz a chipek értékesítésének tilalma, vagy éppen az olajipari fejlesztések ellehetetlenítése. Az elmaradó beruházások miatt a kitermelt olaj költsége később jelentősen növekedhet.

Duplázná kínai kapacitásait a Tesla

Sanghajban új gyárat építene a Tesla, hogy gyártási kapacitásait mintegy kétszeresére növelje Kínában. A cél, hogy kielégítse az autók iránti növekvő keresletet az országban és egyes exportpiacokon – tudósít a Reuters. A jövő hónapban megkezdődhetnek a munkálatok, és amint az új üzemegység teljesen működőképes lesz, évente akár kétmillió autót is képesek lesznek gyártani. Az új üzem a Pudong állambeli Lingangban található, meglévő gyártóbázisa közelében.

Ezzel a Tesla a világ legnagyobb autópiacán a kínai márkákkal egyenrangú gyártási kapacitást építene ki. Összehasonlításképpen 2021-ben a Toyota Motor Corp 1,6 millió, a General Motors 1,4 millió járművet gyártott Kínában, a Volkswagen 2023-ra az egymillió darab elérését tervezi.

Az oroszok kriptóval kerülhetik ki a szankciókat

A kriptodevizák segíthetnek Oroszországnak és az orosz milliárdosoknak kikerülni az USA és Európa által bevezetett pénzügyi szankciókat – állítja a Bloomberg. A Joe Biden amerikai elnök által kihirdetett intézkedések között van ugyanis az öt legnagyobb orosz bank tevékenységének korlátozása, a fizetési műveletek megnehezítése dollárban és más vezető világvalutákban.

Pár hete az orosz jegybank közzétett egy jelentést, amelyben a kriptopénzek teljes betiltását szorgalmazta. Ezt azonban nyilatkozataiban Vlagyimir Putyin elnök felülbírálta. Árulkodó az is, hogy napokkal az orosz invázió előtt is ezzel foglalkozott az orosz pénzügyminisztérium, rendeletet alkotott a témában.

A menekülők bitcoinnal utaznak?

Szabó Dávid, az első Magyarországról kezelt kriptó-alap, a Cryproposition menedzsere egy másik “hasznát” emeli ki a kriptodevizáknak a háborúban. A múlt héten ugyanis az ukrán parlament elfogadta a virtuális eszközök szabályozásáról szóló törvényt. Eszerint a bitcoin, az ether és a többi kriptopénz tiszta szabályok mellett tartható, lehet kereskedni velük és bányászni azokat.

Talán meglepőnek tűnhet, hogy a háború küszöbén álló ország parlamentjének nincs jobb dolga. Pedig a törvény is tekinthető az ország háborúra való készülődésének. Ugyanis ha menekülni kell – és azóta kiderült, hogy kell –, akkor vajon hogyan tudják a megtakarításukat kimenteni a háborús övezetből?

12 szó az egész életed

A bankszámlák teljesen bizonytalanná válnak, a harci zónában nagy mennyiségű készpénzzel vagy arannyal menekülni pedig a szokásosnál is nagyobb kockázatokkal jár. Kriptopénzeket viszont feltűnés nélkül vihetünk magunkkal.

Az általánosan használt szabvány szerint 12 angol szó definiálja a tárcánkat, ha képesek vagyunk ezt fejben megjegyezni, akkor minden nyom nélkül “vihetjük magunkkal” a megtakarításunkat. Sajnos a kriptopénzek egyik létjogosultságát éppen az adja, hogy az emberiség még mindig nem szokott le a háborúskodásról – írja Szabó Dávid blogbejegyzésében.