Felmérést készített a magyar lakosság körében a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére létrejött Pénziránytű Alapítvány. A válaszadóknak 36 kérdésre kellett felelniük, az egytől ötig terjedő skálán, attól függően, hogy az adott állítást mennyire tartják jellemzőnek magukra.
Olyan kérdésekre kell válaszolniuk, mint például:
- „Előfordul, hogy egy nagyobb bevásárlás során többet költök, mint terveztem”;
- „Készítek uzsonnát, hogy ne a büfében vásároljunk”;
- „A sárga csekkek a sírba visznek”
- „Pontosan tudom, minek mennyi az ára”
A most végzett országos kutatások eredményei azt mutatják, hogy azok, akik magas pontszámot értek el a pénzügyi tudatosság terén, egyéb szempontok alapján is átlagon felül teljesítettek (szorgalom, mértéktartás, beosztó képesség).
Mértékletesség, spórolás, tudatosság
A hasonló nemzetközi kutatás legfontosabb megállapítása pedig, hogy bár a pénzügyi tudatosság (tervezés, költségvetés-készítés) szintje romlott a válságot követő években, napjainkban mégis kevesebb válaszadó találkozik napi megélhetési gondokkal, mint 2010-ben.
|
| (Forrás: Pénziránytű Alapítvány) |
Mint kiderült a tudatosság, valamint a dolgosság olyan tulajdonságok, amelyek pozitívan jelzik előre a személy pénzügyi kultúrájának szintjét. Akik ebben a dimenzióban magas pontszámot értek el, azok általában nemcsak jobban tervezik és kézben tartják a pénzügyeiket, de mértékletesebbek, jobban képesek takarékoskodni és beosztani a pénzüket, mint az átlag.
Könnyen csábíthatóak vagyunk
A takarékosság és az árérzékenység magas szintje azonban nem jelentette azt, hogy a válaszolók ellent tudnak állni a pénznyelők csábításának, illetve, hogy tudatosan kezelik a pénzügyeiket. Ami a mértéktartást illeti, ez volt az a tulajdonság, amelyre a válaszadók többsége a legkevesebb pontszámot kapta.
|
| (Forrás: Pénziránytű Alapítvány) |
Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói társadalom impulzusainak nehezen tudunk ellenállni, és gyakran veszünk meg olyasmit, amit akciósan, vagy vonzó marketing módszerekkel kínálnak.
Te is tehetsz érte
A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az egyének tehetnek azért, hogy jobban boldoguljanak. A tervezés, a hosszú távú szemlélet, a pénz megítélése az érte elvégzett munkán keresztül mind-mind pozitívak a pénzügyi személyiség szempontjából. A pénzügyi kultúra fejlesztésének legeredményesebb módja, ha a tudatosságot helyezzük a jövőbeni kutatások és programok középpontjába – írja az alapítván közleménye.
|
| (Forrás: Pénziránytű Alapítvány) |
Az alapítvány a kérdőívet honlapján jelenítette meg, meglepően sok, két hét alatt mintegy 3000 felhasználó töltötte ki a tesztet. A személyiségteszt kidolgozója dr. Németh Erzsébet, szociálpszichológus, egyetemi tanár.
A válság elmúltával csökkent az éberség
Egy nemzetközi kutatás során a Pénziránytű Alapítvány megbízásából 2015 nyarán lebonyolított felmérés 1000 fős reprezentatív minta alapján mérte a felnőtt lakosság pénzügyi tájékozottságát és pénzügyi kultúráját. Ez 30 országban közel egyszerre történt.
Az eredmények szerint az elmúlt öt évben csökkent azoknak a háztartásoknak a száma, akik készítenek háztartási költségvetést. A válság elmúltával a lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt, gondos és előrelátó lett. Csupán minden negyedik család készít költségvetést, illetve tendenciaszerűen csökkent a kamatszámítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat helyesen megoldani tudók aránya is.
Keveseknek vannak céljai
A megkérdezettek mintegy felének vannak pénzügyi céljai, ami alacsony értéknek tekinthető, különösen, ha az állami nyugdíjellátás mértékének jövőbeli várható csökkenésére, vagy a gyerekek iskoláztatásának növekvő költségeire gondolunk. Jó hír viszont, hogy napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebb válaszadó találkozott, mint 2010-ben.
Mindez összefügghet a kedvezőbb munkanélküliségi, GDP és inflációs adatokkal. Megváltozott a válsághelyzetben tanúsított magatartás: kevesebben csökkentették a kiadásaikat, illetve használták fel a megtakarításokat a napi kiadások fedezésére.
|
| (Forrás: Pénziránytű Alapítvány) |
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
