Az egyik szemük sír, a másik nevet a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első féléves számai alapján. A jó hírek között van, hogy a taglétszám nem csökkent, bár nem is nőtt érdemben, június végén 1,076 millió nyugdíjpénztári tag volt, 157 fővel több, mint március végén. 

Ennél is örömtelibb hír, hogy a tagdíjbevételek szépen gyarapodnak, és minden bizonnyal az idén új rekordot döntenek. Az első félévben a tagok által befizetett tagdíj elérte a 74,35 milliárd forintot, ami 16 százalékkal meghaladja a tavalyit, a munkáltatók pedig ezen felül 23,65 milliárd forinttal gyarapították a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításait, ami 8,8 százalékos növekedés 2024 első feléhez képest.

Rekordot döntött az adóhatóságtól kapott személyi jövedelemadó-visszatérítések összege is, csaknem 21,4 milliárd forint érkezett ilyen címen az egyéni nyugdíjszámlákra, 13,2 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. 

A hozamra sem lehet panasz

A tagok annak örülhetnek persze a legjobban, hogy a portfóliók általános teljesítménye is jó. A pénztárak befektetési tevékenységen elért eredménye az első félévben meghaladta a 77,7 milliárd forintot, ez bő 3,4 százalékos hozam fél év alatt, évesítve pedig csaknem 7 százaléknak felelne meg, vagyis az idén várható inflációval kalkulálva ismét jó esély van a reálhozamra.

Az első negyedévben még csak szerény pozitív hozamot értek el a pénztárak, de a második negyedévben szépen emelkedtek az árfolyamok, ennek is köszönhető, hogy a félév végén a tagok egyéni számláin már összesen 2314 milliárd forint volt, vagyis egy átlagos tag több mint 2,15 millió forintnyi megtakarítással rendelkezett. 

Egyelőre sehol sincs a lakáscélú költések összege

Az idén lehetőséget kaptak a pénztártagok arra, hogy lakáscélra felhasználhassák az egyéni számlájukon lévő megtakarítást a 2024. szeptember végén meglévő egyenleg erejéig. Ennek köszönhetően a  fedezeti tartalékot terhelő kifizetések összege az első félévben megugrott, megközelítette a 119 milliárd forintot, ami csaknem 75 százalékkal több a tavalyinál. 

Ebben voltak nyugdíjcélú kifizetések is 37,5 milliárd forint értékben. A tagoknak arra is van lehetőségük, hogy a tízéves várakozási idő után kivegyék a megtakarításuk egy részét, a hozamot ilyenkor adó- és járulékmentesen felvehetik. Az ilyen kifizetések értéke megközelítette a 20 milliárd forintot. Az egyéb kifizetések soron tartja nyilván egyebek mellett az MNB a lakáscélú felhasználásokat is.

Az első félév végén összesen 52,4 milliárd forint ilyen kifizetés történt, ami időarányosan jócskán elmarad a kormány 300 milliárd forintos idei várakozásától. 

Márpedig annak, akinek van nyugdíjpénztári megtakarítása és elszámolható lakáscélú kiadása, érdemes kihasználni ezt a lehetőséget még akkor is, ha más forrásból finanszírozná a lakáscélú kiadásokat. A pénztárból kivett, majd még ugyanebben az adóévben visszatett befizetésekre ugyanis ugyanúgy vissza lehet igényelni jövőre a személyi jövedelemadót, mint bármilyen új befizetésre. Ezzel a trükkel könnyen elérhető az évi 750 ezer forintos befizetés, amivel visszakapható jövőre a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adójóváírás. 

Romló működési eredmények

A kedvező hozamok és a gyarapodó befizetések ellenére a pénztáraknál két aggasztó folyamat is megfigyelhető. Az egyik a működési eredményük, amely veszteségbe fordult a félév végére. Bár a pénztárak működési bevétele 16 százalékkal 5,79 milliárd forintra emelkedett az idei első félévben, a kiadásaik ennél nagyobb mértékben, 25,5 százalékkal ugrottak meg 6,32 milliárd forintra. A működési veszteség emiatt szektor szinten meghaladta a félmilliárd forintot. 

A kiadások növekedésére lehetett számítani, hiszen a lakáscélú felhasználással kapcsolatos adminisztrációs teendők növelték a költségeket. Nem csak azoknál a tagoknál jelentkeztek ilyen kiadások, akik igénybe vették ezt a szolgáltatást, de a többi tagot is értesíteni kellett a lehetőségről. A bérköltségek is megugrottak tavalyhoz képest, pénzügyi szolgáltatásokra pedig kétszer annyit költöttek a kasszák, mint egy évvel korábban. 

Öregszik a tagság

A legaggasztóbb jelenség azonban a tagság öregedése. A 29 év alatti pénztártagok száma 2016 vége óta tízezer fővel csökkent, 2024 végén a nem egészen 1,075 millió pénztártagból már alig 41,4 ezer tartozott ebbe a korcsoportba. Az intézmények tehát a jelek szerint nem képesek pótolni az egyre nagyobb arányban nyugdíjba vonuló tagokat, ami hosszú távon nehézséget okozhat a szektor számára. A 25 év alattiak szja-mentessége további nehézséget okozhat a tagok toborzása során, hiszen ezek a fiatalok nem tudnak adókedvezményt igénybe venni a befizetéseikre. 

Gyorsan fogy a fiatal középkorú réteg is a tagságon belül. 2016 végén a 30-44 évesek még 481 ezren voltak, ez volt a legnépesebb korcsoport az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. Tavaly év végén azonban már csak 280 ezren maradtak, több mint 200 ezerrel csökkent a számuk nyolc év alatt. 

A 45-59 éves korosztály most a legnépesebb, 564 ezer nyugdíjpénztári tag tartozik ebbe a korcsoportba, és 189 ezer 60 év fölötti pénztártagot tartanak nyilván. Ez azért nagyon aggasztó, mert ez alapján a tagok 70 százaléka 20 éven belül mindenképpen eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. Vélhetően sokan kérik majd a felhalmozott megtakarításuk egyösszegű kifizetését a nyugdíj elérésekor, a tagdíjak fizetését pedig leállítják, hiszen nyugdíjasként szja-kedvezményt már nem fognak tudni igénybe venni. 

A tendencia tovább folytatódhat a két- és háromgyerekes anyák szja-mentességével, akiknek nem fogja megérni folytatni a tagdíj-befizetéseket, ha már nem kapnak adójóváírást. 

Az MNB adataiból az is kiderül, hogy minél idősebb egy pénztártag, annál magasabb az egyenlege, ami érthető, hiszen több ideje volt megtakarítani. A 29 év alattiak esetében az átlagos egyenleg alig 440 ezer forint, a 60 év felettieknél viszont már megközelíti a 3,34 milliót.