Az International Personal Finance (IPF) a GfK kutató cég bevonásával a leányvállalatok országaiban mérte fel az állampolgárok hitelfelvételi szokásait, pénzügyi helyzetét, az általuk használt megtakarítási formákat, valamint azt, hogy miként ítélik meg az elmúlt év gazdasági tendenciáit. A kutatásban Csehország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia, Spanyolország és Mexikó vett részt.
Optimisták a magyarok
A magyar munkaerőpiaccal kapcsolatban továbbra is derűlátók a hazai megkérdezettek: ahogy tavasszal, a válaszadók 43 százaléka most is úgy gondolja, hogy az elmúlt egy évben javult a foglalkoztatás és összességében 9 százalékponttal többen érzik pozitívnak a trendeket, mint ahányan nem.
Magyarországon a megkérdezettek 33 százaléka folyamodott hitelért az elmúlt 12 hónapban. A kölcsönt igénylők 28 százalékának a jövedelmük tizedét sem teszik ki a törlesztő részletek, amely kedvezőbb a többi országban mért 25 százalékos átlagértékhez képest. Hazánkban a hitelfelvevők 56 százalékának a törlesztőrészlet a havi kereset 10-30 százaléka, amely egy százalékponttal magasabb a nemzetközi eredményhez képest.
A magyar válaszadók nyitnak a modern megtakarítási formák felé. Bár 45 százalékuk még mindig bankszámlán őrzi a megtakarításait, a 2018 tavaszi eredményhez képest most 3 százalékponttal kevesebben, a válaszadók 26 százaléka nyilatkozta, hogy otthon készpénzt halmoz fel.
Jobban átgondolják
A hitelfelvételre nyitott megkérdezettek 93 százaléka saját véleménye szerint megfontoltan dönt, mielőtt hitelért folyamodik, és 84 százalékuk nem igényel magasabb összeget, mint amennyit kényelmesen vissza tud fizetni. Pénzügyi döntéseik meghozatala előtt a válaszadók 75 százaléka leginkább az interneten tájékozódik, 37 százalék a barátai és rokonai, 35 százalék pedig a pénzügyi tanácsadók javaslatait tekinti mérvadónak . A vizsgált összes ország átlagértékei szerint 63 százalék informálódik a világhálóról, míg 44 százalék inkább a rokonokkal, 41 százalék pedig a pénzügyi szakemberekkel egyezteti lehetőségeit. A hazai hitelfelvevők 73 százaléka magától vagy ismerősei kérésére szívesen ajánlja másoknak az adott intézményt – ugyanez az arány alacsonyabb a különböző piacok összesített átlagánál, ahol az ajánlás a megkérdezettek 58 százalékánál fordul csupán elő.
A magyar résztvevők - akik nem zárkóznak el a hitelfelvételtől - 54 százaléka lakásfelújítás, 50 százaléka nem várt költségek, illetve ugyanekkora arányban egészségügyi kiadások finanszírozása érdekében folyamodik hitelért . Az idei válaszadók közel 57 százaléka nem hitellel rendezné adósságát – áprilisban ez a motiváció is még az első négy között szerepelt.
A hazai hitelfelvevők egyre inkább figyelnek arra, hogy szigorú pénzügyi tervek alapján hozzanak döntéseket. Idén a hiteligénylők 69 százalékának lényegi szempont a futamidő hossza a döntéshozatal során és 66 százaléka azt is kiemelt szempontként kezeli, hogy tényleg szüksége van-e a pénzre. Magyarországon arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy mérlegeljék: vissza tudják-e majd fizetni a kölcsönt.
A hiteligénylők 51 százaléka a megfelelő pénzintézet kiválasztásakor leginkább azt értékeli, ha az igénylési folyamat egyszerű; 20 százalék azt, ha a szolgáltatás gyorsan elérhető, és 16 százaléknak az fontos, hogy az adott szolgáltatónak jó a hírneve.
Az RTL-hez jutott el belső levelezés. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
