Hol születnek manapság a csodák? Fátima, a portugál zarándokhely

A látvány zavarba ejtő és mintha semmi köze nem lenne a XXI. századhoz: százak, ezrek térden csúszva közelítik meg a Szent Úton – az év minden napján – a bazilikát. És nem több évszázados tradícióról van szó!

Fátima – amely egy XII. századi mór hercegnőről kapta a nevét – egykor csupán aprócska falu volt a Lisszabon és Porto közötti Santarém város és az azonos nevű régió hegyei között. Ma 11 ezren laknak itt, naponta zarándokok – köztük magyarok – és a nevezetesség iránt kíváncsi turisták ezreit fogadja.

A hatalmas érdeklődés oka, hogy 1917-ben megmagyarázhatatlan jelenések történtek itt, és ez a katolikus hit fontos zarándokhelyévé tette a városkát. Eme újkori legenda bőven belenyúlik az ország történelmébe és a nagyvilág aktuálpolitikájába is.

A szemtanúk: három pásztorgyerek

A feljegyzések szerint Lucia, Francisco és Jacinta előtt hat hónapon keresztül jelent meg a Szűzanya, miközben „az emberiség titka és jövője tárult fel előttük” (!). Az utolsó csodát – egy különös fénycsóvát – állítólag 70 ezer ember látta.

A kis pásztorok közül ketten, Francisco és Jacinta az I. világháborút követő influenzajárványban meghaltak. Lucia azonban 2005-ig karmelita apácaként élt, és ugyanolyan tiszteletben részesül, mint korán elhunyt unokatestvérei, akiket boldoggá avattak.

Kondor Lajos verbita szerzetes 1954-től 2009-ben bekövetkezett haláláig Fatimában élt, és a gyermekkorukban elhunyt pásztorgyermekek, Ferenc és Jácinta boldoggá avatási eljárásának posztulátora volt. (A posztulátor a boldoggá és szentté avatási eljárásoknak a megyéspüspök vagy illetékes elöljáró által kinevezett tisztviselője.)

Kondor Lajost.hosszú éveken át mély barátság fűzte Lúcia nővérhez, amelyről római látogatásai idején többször is nyilatkozott. Két évvel halála után, 2011-ben pedig teret neveztek el róla Fátimában.

Erős magyar kötődés

Ha már a magyar emlékeknél tartunk, a Magyar Kálvária és a Szent István-kápolna első 14 stációja Marek László magyar építész műve, amelyeket 1964. május 12-én szenteltek fel Fátimában. A 15. állomást 1992-ben, a jelenések 75. évfordulóján, a magyar nagykövet jelenlétében avatták fel. A lajosmizsei plébánia adományából épült, a rendszerváltás emlékére.

Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja 1944-ben hagyta el Magyarországot. Õ készítette elő a Kálvária tervét és alapította a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat. Halála után utóda, Győrfy Albert plébános vitte tovább a mozgalom ügyeit. A kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek.

Megőrizték a merénylet golyóját

Miközben haladunk a bazilika felé – ki a két lábán, ki kerekesszéken, ki térden –, próbálunk ellenállni a szuvenírboltok özönének, amelyek természetesen elsősorban kegytárgyakat árusítanak.

A teret a neoklasszikus mészkőből épült bazilika 65 méteres tornya és hatalmas aranykoronája uralja.

A múlt század első felében épült templomban található a gyerekek sírja, valamint a főoltár fölött egy festmény, melyen a Szűzanya üzenetét adja át a kicsiknek. A rózsafüzér 15 misztériumát 15 oltár ábrázolja.

A szentek szobrai mellett a kápolnában megtaláljuk a Szűzanya koronáját, melyben a II. János Pál pápa ellen 1981-ben elkövetett merénylet során használt golyót is megőrizték. A pápa a merénylet túlélését a fátimai Szűzanyának tulajdonította.

A látnivalók közé tartozik a nagy tölgyfa – remélem áll még –, amely alatt a gyerekek várták a látomásokat, valamint a berlini fal egy darabja, amely – mint egy vallási témákkal foglalkozó weblap fogalmaz – „a látomások és a kommunizmus bukása közötti kapcsolatot jelzi”.

Gyertyák ezrei

Fantasztikus hangulata van, amikor a zarándokok gyertyákat égetnek – a fő sétányt esténként több ezer gyertya világítja meg. Az utat, amelyet meg kell tenniük a zarándokoknak (sokan sok kilométert gyalogolnak idáig), 15 kis kápolna szegélyezi, követve azt az irányt, amerre a kis pásztorok laktak.

A legtöbb turista Fátimában május 13., az első jelenés évfordulója, valamint október 13., az ötödik és egyben utolsó jelenés évfordulója körül érkezik. Sokan már a megemlékezések előtti napokban és hetekben az országban tartózkodnak, élénkítve a turisztikai forgalmat, amire az utóbbi években nemcsak Spanyolországban, de Portugáliában sem lehetett panasz.

Mára a pásztorgyerekek háza is szent hellyé vált. A Viaszmúzeum pedig az 1917-es Mária-jelenések történetét mutatja be, élethű viaszfigurákkal.

És ha már idáig elrepültek vagy elbuszoztak a hívők és nem hívők – számos magyar utazási iroda ajánlatában is szerepel a zarándokhely –,  akkor érdemes felkeresni a többi helyi nevezetességet is. Például a Moinhos Velhos nevű barlangot, amely több mint kilenc kilométer hosszú, és mindössze húsz perces autóútra van a szentélytől. Ez a Portugáliában található legnagyobb barlang, melybe először 1947-ben lépett be ember.

Zarándokok milliói

A portugál zarándokhely népszerűségét újabban a spanyol Santiago de Compostela és a francia Lourdes népszerűségével tartják egyenértékűnek – évente több millióan érkeznek ide a világ minden tájáról (tavaly például 6,2 millió zarándokot jegyeztek fel).

Hogy miképpen lehet ennyi embert a helyszínen ellátni? Természetesen nem mindenki alszik ott – a helyi szállodák befogadóképessége mintegy 20 ezer fő –, hanem legalább annyian a környékbeli panziókban, hotelekben szállnak meg. Sok a szerzetesház is: a településen 15 férfi szerzetesi közösség és 50 női apácarend található, de ott csak a rendhez tartozók lakhatnak.

A vallási zarándoklatok a szemlélődőre is mély benyomást tesznek. E különös mikrovilágra mindig emlékezni fogok, de eszembe juttatja majd az a kis fehér aranyozott tálacska is, amelyet az egyik boltocskában vettem, és ma bizsutartóként szolgál…

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.