7p

Talán épp az elhagyatott, omladozó épületektől lesz a város bohém és vidám, a sikátorok, meredek utcácskák, kézműves boltok és a helyi tapasok tömegét kínáló éttermek pedig csak fokozzák ezt az érzést. A Világjáró tavaszi célpontokat ajánló sorozatának második állomása: Porto.     

Ha Portóról van szó, lehetetlen nem a portóival kezdeni az élménybeszámolót. Ez valójában nem a klasszikus értelemben vett bor, hanem a várostól 100 kilométerre lévő, Alto Douro régióban, szigorú előírások betartásával készített likőr jellegű nedű, ami több szőlőfajta házasításával készül. Azaz egy cuvée, és az angolok nemzeti italának számít.

Az ország maga is egy cuvée

De cuvée maga Portugália is, egy igazi déli, temperamentumos, de nagyon is nyugodt, élhető ország, ahol az idősebbek talán még őrzik lelkük mélyén a „dicső” gyarmatosító korszakot, de mind kevesebben. Valójában egy, a hagyományokat őrző, de a legújabb technikát mindenbe beépítő, fejlett európai társadalomról beszélünk.

Meredek utcákból nincs hiány Portóban.  Fotó: Depositphotos
Meredek utcákból nincs hiány Portóban. Fotó: Depositphotos

Porto fő attrakciója a világ egyik legkülönlegesebb pincesora, ahol a különféle portóik várakoznak, érlelődnek. Kivételes és bódító élmény megkóstolni egymás után az édes cuvéeket, miközben egyik patinás pincéből a másikba tartunk.

Kimagaslik közülük a város egyik legrégebbi pincészete, a Sandeman, amelynek termékei Magyarországon is kaphatók, de az eredeti miliőt és az ott a borokhoz felszolgált falatkákat semmi nem pótolja.

Hogy miért és hogyan lett a portói az angolok kedvenc itala? A bordeaux-ihoz szokott briteknek a hagyományos portugál bor nem ízlett, ráadásul a szállítás közben gyakran ecetes lett, ezért a brit kereskedők brandyt löttyintettek a borba, amitől annak alkoholtartalma 18–22 százalék közé emelkedett.

A Douro völgyében megtermelt italt hordókban, gályákon úsztatták le a folyón a torkolatig, hogy aztán a Vila Nova de Gaia pincéiben érleljék, palackozzák – és ma sem tesznek másképp.

Mielőtt kóstolgatnánk, lapozzunk bele a város történelmébe, amely a római időkig nyúlik vissza, de kelta erődítmények maradványait is megtalálták már itt a régészek. A 18. és 19. század folyamán a település lélekszámban is növekvő, fontos ipari központtá vált. Fölépült a Dom Luís I. (I. Lajos-híd) kétemeletes vashíd, az Eiffel tervezte Maria Pia vasúti híd, valamint a központi pályaudvar, amelyek ma is meghatározzák a város arculatát.

Portó történelmi központja egyike Európa legnagyobb és legteljesebben fennmaradt óvárosainak.

Az azulejo itt is elvarázsol

A települést a hidak városának (portugálul Cidade das Pontes) is nevezik. Szinte valamennyi műemléken érződik az arab hatás – elég, ha csak a csempés homlokzatokra utalunk, természetesen azulejo változatban, azaz kék-fehér színben –, másrészt a gyarmati korszak idején felhalmozott kincsek emlékei.

Sehol ne számítsunk svájci vagy osztrák tökéletességre, pedáns tisztaságra. Néhol vakolathiányosak a falak, és van, ami kifejezetten elhanyagoltnak látszik, hogy aztán egyik pillanatról a másikra megfogjon minket benne valami egészen különleges.

Ilyen a pályaudvar csarnoka, ahol különféle történelmi jelenetek láthatók a kerámiacsempékre festve – elbűvölő a látvány.

Talán épp az elhagyatott, omladozó épületektől lesz a város bohém és vidám, a sikátorok, meredek utcácskák, kézműves boltok és persze a helyi tapasok tömegét kínáló éttermek pedig csak fokozzák ezt az érzést.

A Lisszabon tér (Praca de Lisboa) helyén régen egy piac volt, ami a 2000-es évek elejére eléggé lerobbant. Ma már ultramodern ruhába öltözött a tér: mélygarázsok, üzletek, passzázsok találhatók itt, de ami a legérdekesebb (és már a zöld mozgalom jegyében született), hogy a komplexum tetejére pázsitot és fákat telepítettek.

A világ egyik legritkább turisztikai vonzerejét semmiképpen se hagyjuk ki: ez ugyanis egy könyvesbolt, a Lello. Elődjét 1881-ben alapították a Lello fivérek, ma pedig a világ egyik legszebb könyvesboltjaként tartják számon. 

Az üzlet soha nem volt ilyen híres, mint manapság, és ezt egy világhírű írónak, valamint egy regény- és filmszériának köszönheti. J.K. Rowling, a Harry Potter könyvek szerzője ugyanis gyakori vevője volt a bájos üzletnek, amikor még angoltanárként dolgozott Portóban.

Sokak szerint a regényben emlegetett Roxfort varázslótanoda lépcsőit egyértelműen a bolt enteriőrje ihlette.

Aki ellátogat a városba, annak szeme nem kerülheti el a 75 méter magas Clerigos tornyot. Nem mai építmény ez sem. 1732-ben kezdték el építeni és 1750-re lett kész. Hat emeleten keresztül 240, egyre szűkülő lépcső vezet a tetejére.

Érdemes megízlelni Portót

A már említett, kétszintes I. Lajos-híd pedig Porto jelképévé vált. Szerkezetét, stílusát tekintve egyértelmű, hogy ezt is Eiffel tervezte – de ez csak annyiban igaz, hogy ő alkotta meg az első tervet 1879-ben. Ám elképzelését visszadobták, és kiírtak egy másik pályázatot is, de azt már nem ő nyerte, mégis, a kész mű rá emlékeztet.

Legjobban úgy ismerhetjük meg persze a várost, ha megízleljük. Választhatunk, hogy helyi kocsmában, rágcsákkal, tapasokkal, italokkal kezdjük a sétát, vagy kinézünk magunknak egy fine dining éttermet, amely, ahogyan ez szokás, keveri a nemzetközi trendet az errefelé dívó hagyományokkal.

Jelen sorok szerzője nem kóstolta végig mindazt a 10 ételt, amelyet az egyik utazási iroda kötelezőnek tart – nem volt rá idő. Mindazonáltal hasznos lehet, egyelőre csak elméletben, megismerkedni ezekkel.

A Cafe Majestic Portóban. Fotó: Depositphotos
A Cafe Majestic Portóban. Fotó: Depositphotos

Ami Portóban kihagyhatatlan, akárcsak nálunk a gulyás, az a tőkehal, amelynek állítólag 365 elkészítési módja ismert, és amely a portugálok kedvenc nemzeti eledele.

A tojásból készült finom édes süteményt, az ovo molét Aveiro városában sütik leginkább, de itt is ugyanolyan jól csinálják. Az Azeitao vagy a Serra (lágy) sajt szintén kihagyhatatlan: a legfinomabb, ha egy szelet kenyeret mártogatunk bele, és mellé mi mást, mint testes vörösbort kortyolgatunk.

A halak és a tenger gyümölcsei alkotják a portugál konyha alapját. Olyan finomságokra gondolunk, mint a kagyló (amejoas a Bulhao Pato), amit mondjuk egy tengerparti bárban szürcsölhetünk, ezúttal nem portói, hanem egy üveg hűs vino verde mellé.

Ahány útikönyv és blog, annyiféle vendéglátóhelyet ajánl. A Traca étterem kifinomult és széles választékot kínál, borból is. Itt már a legmodernebb technikával találkozunk, az étlapot az asztalokon lévő QR kód segítségével „lapozhatjuk fel”, amely az étterem honlapjára irányít.

Egyik ismerősöm a Cantina 32-őt ajánlotta. Nem hagyták ki a tintahal ragut, no meg a portugálok egyik nemzeti ételét, a bacalhaut sem, ami nem más, mint gyufaszál vékonyra szeletelt tőkehal, krumplival megsütve. A hely stílusa laza, régi bútorok, nyers betonmennyezet, vidám, nemzetközi társaság foglalt helyet a nagy asztaloknál. 

Az égi tepertő meg az apáca gyomra

Egy másik izgalmas – nem szárazföldi – finomság a cozido, amely párolt vegyes húsok és köretek keveréke. Az Azori-szigeteken légmentes edényben a földbe ássák, a meleg vulkáni talaj és a napsütés párolja meg.

Magyar cukrásztól is hallottam dicsérni a sajátos, arab hatást is mutató keleties süteményeket, mint amilyen az égi tepertő (toucinho do céu), az apáca gyomra (barriga de freira), az angyali harapnivaló (papos de anjo) és Priscot apát pudingja.

Az egyik leghíresebb portugál és egyben portói sütemény, a pastel de Belém (pastel de nata), ami vaníliakrémmel töltött, leveles kosárka. Fahéjjal és cukorral meghintve az igazi.

Ha valaki volt már Portóban és beleszeretett, ami nem nehéz, bizonyára nem hagyja ki Portugália más híres látnivalóit sem, természetesen Lisszabont és bájos villamosait, vagy Fatimát, amely a világ egyik leghíresebb zarándokhelye – ott jártamkor sok volt a magyar csoport –, illetve nagy kedvencemet, Sintrát, amely legalább olyan bájos, virágba borult városka, mint Szentendre, csak meredekebbek az utcái.

A Világjáró korábbi cikkeit itt olvashatják. Egy másik portói élményünket pedig itt írtuk meg:    

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Orbán Viktor nekem olyan mint egy fiútestvér – az utca embere a fapados politikusról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. július 26. 12:16
Orbán Viktor nemrég fapados repülőjáraton utazott, így akár az utca embere is találkozhatott vele. Magyar Péter az országot járja, így vele is találkozhatnak. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy vajon mit mondanának e két politikusnak, és mit kérdeznének tőlük. Vajon van-e az utca embere számára ideális, vagy legalább elég jó politikus? Mindezt megtudható a kérdésekre adott válaszokból.
Szubjektív Az adriai falucska, ahol a legjobb dolog, hogy nincs semmi
Dobos Zoltán | 2025. július 26. 06:01
Klenovica halászfaluból lett üdülőfalu, egyik végéből negyed óra alatt át lehet menni a másikba. Minden csendes és nyugodt, de ottjártunkkor épp belecsöppentünk egy templombúcsúba és falunapba. Nem bántuk meg. A Világjáró e heti állomása egy falucska a Kvarner-öbölben.
Szubjektív Orbán Viktor már Mészáros Lőrincnek sem parancsol? Helyzet van – Ez Viszont Privát
Bozsó Péter – Kovács-Angel Marianna – Litván Dániel | 2025. július 25. 18:31
Már a miniszterelnök is arról beszélt, hogy a jövő évi választásokon a Fidesz győzelme nem garantált. Mit tesz ebben a helyzetben a kormány? Mire jó, hogy kastélyokat ad át magáncégeknek? Miért nem fogják vissza magukat a kormánybarát szupergazdagok? Mit lehet a színpadon eljátszani? Miért lépett Volodimir Zelenszkij olyat, ami tiltakozáshullámot váltott ki? Erről is beszélgetett, vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Litván Dániel újságíró.  
Szubjektív Szardínia: homokos tengerpart tömegturizmus nélkül
Vég Márton | 2025. július 19. 06:01
A Világjáró ezúttal Szardínián járt. Nem véletlenül tartotta itt híres unga-bunga bulijait Silvio Berlusconi.
Szubjektív 106 rendszerváltót keres Magyar Péter, devizahitelből osztogat Orbán Viktor – Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. július 18. 18:35
Egy korábbi kormánypárti fellegvárban, Nagykanizsán tartott a Tisza Párt múlt hétvégén kampányindítónak is beillő kongresszust, amelyen a jelöltállítási procedúráról is lerántotta a leplet. Az eseményen egyik munkatársunk is részt vett. Mit tudtunk meg, és mit nem? Kik azok a szavazók, akik eldönthetik a jövő évi választást? Milyen tartalékai vannak a Fidesznek, és miért váltott hirtelen fapadosra?
Szubjektív Emberek, ébresztő! – az utca embere a jelenlegi helyzetről
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. július 12. 10:43
Járókelőket kérdeztünk arról, hogy az országos választásokra készülődve hogyan látják hazánk helyzetét, milyen kormányra számítanak, és mit szeretnének ettől a kormánytól.
Szubjektív Kék ház, befőttesüvegekkel és szaunával – a Múmin-völgyben kalandoztunk
Elek Lenke | 2025. július 12. 05:46
Először egy stockholmi lakásban találkoztam a múminokkal, ezekkel a hasas, vízilószerű, hosszú farkú állatokkal, egy öblös, hosszú kávénak való bögrén. Később egy reptéri shopban, majd a tamperei múzeumban is láttam őket százával. A korántsem gyermekded, csípős-keserédes humorú északi trollok köré egész élmény- és médiabirodalom épült Skandináviában. A Világjáró ezúttal egy skandináv mesevilágban és annak valóságos helyszínein járt.
Szubjektív Romokban a magyar gazdaság, Dánia felől újabb csattanós pofonok érkezhetnek – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton | 2025. július 11. 18:31
Csökken a foglalkoztatottság. Elvették a külföldiek a magyarok munkáját? Mit tehet a NER? Most akkor merre tart a kiskereskedelem? Mitől nő újra az infláció? Mire lesz jó a Tisza párt falusi lapja? Mt várhatunk a dán EU-s elnökségtől? Mit tanulhatunk a demokrata New York-i polgármester-jelölttől?
Szubjektív Putyin tudja, hogy hol van a NATO Achilles-sarka
Káncz Csaba | 2025. július 8. 19:23
Ha az Észak-Atlanti Szövetség nem áll készen arra, hogy megvédje a Suwalki-folyosót, a következő háborút nem Ukrajnában fogják megvívni – hanem az EU területén. A Nagyítóban ezúttal a NATO Achilles-sarkát vesszük górcső alá.
Szubjektív A franciák puszta jóindulatból ennyire bunkók?
Litván Dániel | 2025. július 5. 06:17
A Világjáró ezúttal Korzikán időzött – és rájött, hogy miért is viselkednek sokszor a franciák úgy, ahogy.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG