8p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Természetesnek vesszük, hogy mi esik jól a gyomrunknak reggel, de ez csak megszokás. A reggelinél nincs jobb alkalom megismerni egy ország gasztronómiáját, és kicsit belelátni az emberek fejébe. Érdemes bevállalósnak lenni, még ha néha túl hamar viszont is látjuk, amit megettünk. Világjáró rovatunkban most a reggelizési szokásokról olvashatnak az édes péksüteményektől a friss vérig.

A turizmus világméretű iparággá változásával, a globalizációval, illetve a világot újabb és újabb hullámokban elöntő gasztroforradalmakkal, a különböző konyhák divathullámok hátán az egész világon történő elterjedésével egyre nehezebb olyan helyzetbe kerülni, amikor muszáj valami igazán bizarr, a komfortzónánkon kívüli dolgot ennünk. Egyfelől nagyjából bárhol a világban, ahol egyáltalán járnak turisták, lehet mondjuk hamburgert vagy pizzát, tésztát és más hasonló „biztonsági” ételeket kapni, másfelől meg azért már az emberek többsége nem esik pánikba, ha mondjuk egy ázsiai, mexikói vagy közel-keleti stílusú étlapról kell valamit választania.

Persze, vannak azért alapanyagok vagy ízesítések, amelyek túl vannak az egyéni tűréshatárokon. Egy jófajta skandináv rohasztott hallal (a norvég változatot lutefisknek, a svédet suströmmingnek hívják, de a bűz nagyjából ugyanaz) például nemcsak magunknak szerezhetünk maradandó élményt, de hazahozva évtizedes szomszédi jó viszonyokat is tönkrevághatunk. A világ különböző tájain különböző, máshol nem ehetőnek tartott darabjait eszik meg egyes állatoknak nagy élvezettel, és akkor még az Ázsia egyes részein még dívó kutya-macska fogyasztást, illetve az olyan ínyencségeket, mint egy kambodzsai buszúton ropogtatnivalóként kínált sült sáskákat és pókokat még nem is említettem. Vagy ott van a csípősség kérdése. Ami egyes helyeken kellemesen pikánsnak számít, az egész gyorséttermi kaján felnőtt amerikai családokat kényszeríthet napokra a mellékhelyiség néhány méteres körzetébe. (Tipp: Mexikóban egy olyan étteremben-kifőzdében, ahova helyiek is járnak, a „nagyon-nagyon kicsit csípős, mintha egy egyéves, eddig tejbepapival etetett gyereknek csinálnák” kérésre hoznak ki olyan ételt, amit az is meg bír enni, aki amúgy nem harapja az erőspaprikát a zsíroskenyérhez, az „egyáltalán nem csípős” pedig a kicsit csípőset jelenti.)

Reggelizz, mint egy király - na de milyen király?

A reggeli azonban más. Nem tudom, éppen hol tart a tudomány és a dietetika a bőséges reggeli versus reggeli koplalás témakörben, de abban biztos vagyok, hogy a legtöbb embernek máshol vannak a kulináris kalandvágyás határai egy reggeli, mint a többi étkezés esetében. A legtöbbünknek nincs baja egy jó kis pörkölttel mondjuk, de a többség azért reggeli kávé mellé nem küldene le egy adagot belőle.

Az érdekes az, hogy van bennünk egy olyan ki nem mondott feltételezés, hogy a reggelire általában elfogyasztható dolgok körét egyfajta „természetesség” határozza meg.

Természetes, gondoljuk mi, hogy az ember reggelire valamilyen egyszerűbb, kímélő, de laktató dologra vágyik. És ezt feltehetően a világon mindenhol így gondolják.

Ezt már nagyjából bárhol a világon megkaphatjuk egy szállodában, ha nem áruljuk el a kardiológusunknak. Fotó: Depoositphotos
Ezt már nagyjából bárhol a világon megkaphatjuk egy szállodában, ha nem áruljuk el a kardiológusunknak. Fotó: Depoositphotos

Csak mi az egyszerű, kímélő és laktató? Ebben már megoszlanak a vélemények világszerte, és ezért a reggelizőasztaloknál még bele lehet futni igazán meghökkentő kulturális-gasztronómiai élményekbe. Persze nem a 4-5 csillagos szállodák és resortok világában, azok már elestek: „kontinentális” reggelit ilyen helyeken mindenhol kaphatunk, de általában hatalmas svédasztalos lakomákkal szembesülhetünk az ilyen intézményekben, ahol a helyi különlegességek legfeljebb érdekességként kiállítva szerepelnek, de semmi esetre sem ezek az egyetlen lehetőségünk, hogy ne üres hassal kezdjük a napot. Ilyen helyeken rendes kelet-európai turistaként nem tehetünk mást, mint hogy megpróbáljuk a teljes szobaárat, az idegenforgalmi adót, de még pincérek borravalóját is „leenni” a svédasztalnál, lehetőleg elérve, hogy késő délutánig csak távoli lehetőségként merüljön fel az éhség gondolata. (Újabb tipp: nekem az a taktika vált be, hogy első körben rá se nézek semmilyen édességre, hanem két fő helyett eszem minden másból, és csak teljesen tele hassal, mintegy meglepetésként fedezem fel az édességek kínálatát. Azokból úgyis megkíván az ember ezt-azt, és ezek elfogyasztásával meg lehet közelíteni az emberi emésztőrendszer határait – de azért óvatosan: egy plusz amerikai palacsinta lehet a különbség egy félkómában eltöltött délelőtt és egy energiával teli városnézés között! Kisgyerekekkel utazóknak nem kell ennyire taktikázni, elég ha nincs pofájuk kidobni mindent, amit kiszedettek maguknak, de persze nem ettek meg, de e módszerrel nagyobb a veszélye a gyomorfelkavarodásnak.)

Na de vissza a különleges reggelikhez! Magyarként szerencsések vagyunk, hiszen itthon a parasztreggelitől a rántottán át a müzliktől az édes péksüteményekig elég széles spektrum számít elfogadható reggeli ételnek, de vannak azért határok.

Nem tudom, kinek volt már szerencséje amolyan igazi angol reggelihez. A bab már erősen határeset, de az igazi férfi a „fekete pudingnál” válik el a gyíkvállú belpesti vegántól.

Az sem mindegy persze, hogy az első falat előtt, közben vagy után tudja meg az ember, hogy az ártalmatlannak tűnő elnevezés valójában a hagymás, zabkásás sült vért jelenti – nekem már lefele tartott az első falat, amikor erre rádöbbentem, és komoly erőfeszítésbe került, hogy ne induljon el visszafele.

Mielőtt azonban az angolokon viccelődnék, jusson eszünkbe, hogy egy igazi magyar szalonnás, kolbászos, disznósajtos (!) parasztreggeli legalább ilyen elszörnyedést váltana ki az európai latin országokban, ahol gyakorlatilag csak édeset esznek reggelire, és ezt annyira természetesnek tartják, hogy például egy portugál pékségben reggel fegyverrel sem nagyon lehet semmilyen sós, sajtos, cukor nélküli dolgot szerezni a zsemlén kívül. (Nem, a fegyvert nem próbáltam meg, de elgondolkodtam rajta, amikor pár nap után úgy éreztem, muszáj lenne valami nem cukrossal indítani a napot.)

Egy jó halleves a kávé mellé?

Persze igazán izgalmas dolgokba – legalábbis az általam bejárt helyek közül – reggelinél is Délkelet-Ázsiában lehet belefutni. Ott ugyanis a drágább szállásokon kívül mintha a reggeli, mint különleges étkezés egész koncepciója nem nagyon létezne. Étel-étel, gondolják ők, így fordulhatott elő az is például, hogy egy hajnali 6-kor induló hajókirándulás előtt a panzió reggelizőasztalán az egyébként csodálatos pho leves mellett sült, tengerigyümölcsös tészta fogadott minket, aminek már a szaga is nagyjából megoldotta az egész reggelizésproblémát. Valahova azért kihelyeztek egy csomag szeletelt kenyeret és egy adag lapkaszerű, valami ipari melléktermékből készült sajtot, valószínűleg látták valami filmben, hogy a hülye fehérek ilyeneket esznek reggelire.

Amikor egy hasonló kínálat láttán – miután felfedeztük, hogy az egyik ételben egyértelműen paradicsom is fel lett használva – elmagyaráztuk, hogy mi szeretnénk egy-két nyers paradicsomot enni ehhez a finomsághoz, vagyis a sajtos kenyérhez akkor mi okoztunk kultúrsokkot. A személyzet a konyha ajtajába kiállva, nevetgélve nézte végig, ahogy a bentlakásos pszichiátriai intézmények ápolóinak megértő, de picit lesajnáló arckifejezését felöltő társuk átnyújtotta nekünk a néhány gerezd felvágott paradicsomot. Mintha itthon valaki egy kis tál lisztet kért volna, hogy ő azt kiskanállal szeretné elfogyasztani – a paradicsom rendben van, de ki akarná ezt nyersen, reggelire enni egy jó kis halszószos, kagylós tészta helyett!?

Mianmarban egyenesen nemzeti étel az elsősorban reggelire fogyasztott csicseriborsólisztes, tésztás halleves, Kambodzsában jó fokhagymás, chilis disznóhúsos levest esznek sokan reggelire, de az európai kultúrkörbe tartozó Ausztrália is tud meglepetéseket okozni, bár a mind állagra, mind színre, mind ízre valamilyen gépzsírra emlékeztető Vegemite-ot (sörgyártásból visszamaradó alapból készülő zöldségkrém, és az imént nem mondtam igazat, nem gépzsírra, hanem iszonyatosan elsózott gépzsírra emlékeztet az íze) a nap semmilyen időpontjában nem ítélném emberi fogyasztásra alkalmasnak.

Egy kis internetes kereséssel persze lehet még izgalmas dolgokat találni: a mongol muflongombóc, a kenyai friss marhavér, a rosszul elkészítve mérgező jamaikai halas akiszilva, a holland csokireszelékes szendvics, a kínai száznapos tojás vagy a perui nyers hallé mind-mind csak arra várnak, hogy az ágyból kiugorva megkóstoljuk őket.

Mianmari halleves, a mohinga - reggel is jól csúszik annak, aki így szokta meg. Fotó: Wikimedia
Mianmari halleves, a mohinga - reggel is jól csúszik annak, aki így szokta meg. Fotó: Wikimedia

Nem mindig sikerül egy-egy utazáson igazán belelátni a helyiek fejébe, egy kicsit megismerni azt, hogyan látják a világot, ennek sokszor még nyelvi akadályai is vannak. Enni azonban mindenkinek kell, és a helyi, hagyományos reggelik jóízű vagy bátor elfogyasztásával sokkal jobban bele tudunk helyezkedni az ő világukba, mint egy éttermi vacsorával.

Ezek az élmények ráadásul azt az értékes leckét is megtaníthatják nekünk, hogy világunkban, szokásainkban sokkal több a szociális konstrukció és a megszokás, mint hinnénk, a „természetes” még ilyen egyértelműnek tűnő dolgokban is más és más, amerre járunk. Érdemes ezt az eszünkbe vésni, még ha néha egy hajókorlátba kapaszkodva is kell visszaadnunk a tengernek azt, amit a reggelizőasztalunkra tett néhány órával korábban.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Elon Musk, gyilkos drónok és mesterséges intelligencia? Ideje lenne komolyan félni ettől a kombinációtól
Litván Dániel | 2025. május 9. 05:48
Nem kell öntudatra ébrednie a mesterséges intelligenciának ahhoz, hogy nagyon veszélyes legyen. Donald Trump és a dollármilliárdosok barátsága semmi ahhoz képest, ami ezután jöhet? Jegyzet.
Szubjektív Mindenki veszíthet: Trump és Hszi kockára teszi a teljes világgazdaságot
Káncz Csaba | 2025. május 5. 09:29
Ez a párharc eldönti a világgazdaság sorsát. Mark Carney, Kanada újonnan megválasztott miniszterelnöke egykor a Bank of England elnöke volt a Brexit idején. Ezért tudja, hogy a súlyos sokkok mit válthatnak ki egy gazdaságban. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív Monet tavirózsái és Falco bárja – Bécs, másként
Elek Lenke | 2025. május 3. 05:59
A világ egyik legélhetőbb városa mindenkinek mást jelent. Nekem elsősorban az Albertinát – nem lehet úgy hazamennem, hogy ne merengjek el kicsit Monet tavirózsái előtt. De az osztrák főváros számos más izgalmas és talán kevésbé ismert élményt is tartogat az odalátogatóknak. A Világjáró e heti állomása Bécs, kicsit máshogy.
Szubjektív Újabb hidegzuhany érte az Orbán-kormányt, mi állíthatja meg még Magyar Pétert? Ez Viszont Privát
Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Wéber Balázs | 2025. május 2. 18:31
A vártnál jóval rosszabb magyar GDP-adat érkezett a héten – a kormány által vizionált repülőrajtból rükverc lett. De mi áll a hidegzuhany hátterében? Miből lesz így választások előtti osztogatás? Miért riogat Orbán Viktor ukrán munkásokkal, ha amúgy is alig találni embert a gyárakba? Hoz-e kormányváltást az egyre nagyobb elégedetlenség, vagy el tudja még gáncsolni a Fidesz Magyar Pétert? És minek a jele a nagy spanyol blackout? Erről is vitatkozott a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő és Wéber Balázs újságíró.
Szubjektív Lesz következménye? Az utca embere az MNB-botrányról
Izsó Márton - Vég Márton | 2025. április 30. 18:31
Hűtlen kezelés miatt nyomoznak az MNB-alapítványok ügyében. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy szerintük lesz-e valamilyen következménye a botránynak.
Szubjektív „Az tűnt fel, hogy bent sötét van” – ilyen volt a spanyol összeomlás testközelből
Wéber Balázs | 2025. április 29. 18:51
Apokalipszis, most – hétfőn minden előzmény nélkül összeomlott Spanyolország és Portugália áramellátása. Bár kedd reggelre helyreállt a rend, a történtekre egyelőre nincs egyértelmű magyarázat. Egy Dél-Spanyolországban tartózkodó kollégánk szerint sem az internet, sem a telefon nem működött, és hirtelen a készpénz lett az úr. Nagyító alatt ezúttal egy rejtélyes összeomlás.
Szubjektív Levágott mellek és füstölgő Etna – Szicília testközelből
Szarvas György | 2025. április 26. 06:01
Szent Ágota szomorú legendája összefonódik Catania történelmével. A szent lassan két évezrede óvja a várost az Etna kitöréseitől – itt szinte minden a vulkánról és a vele való együttélésről szól. A Világjáró ezúttal Szicília második legnagyobb városában nézett szét, és a füstölgő Etnára is felmerészkedett.       
Szubjektív Dőlnek a tabuk: Orbán Viktor belengette az EU-kilépést – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. április 25. 18:31
A gyülekezési jog korlátozása után újabb vörös vonal átlépését pedzegeti a kormánypárt: a héten Orbán Viktor nyíltan beszélt a Huxit lehetőségéről egy lakossági fórumon. De mennyire gondolja ezt komolyan a kormányfő? Elfogyott a levegő Orbán Viktor körül Brüsszelben? Miért éppen Ukrajna EU-csatlakozását próbálja minden erővel megakasztani? Rá fog-e égni a kormányra az MNB-alapítványok botránya? És a mi szerkesztőségünk ajtaján mikor fog bekopogni Orbán Viktor? Ferenc pápa öröksége mellett erről is beszélt a Klasszis Média hangsúlyozottan szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Vég Márton és Wéber Balázs újságíró.
Szubjektív Trump és Putyin szorításában: az európai hadiipar botladozásai
Káncz Csaba | 2025. április 22. 18:36
Nagyító rovatunkban ezúttal az európai védelmi felkészültséget vesszük górcső alá. Eljött ugyanis Európa órája, hogy gondoskodjon saját biztonságáról. Ezt kontinensünkre az agresszív Oroszország és Trump hidegzuhanya kényszerítette rá. Ezen tektonikus geopolitikai változások figyelmen kívül hagyása többé nem lehetséges.
Szubjektív Cádiz: húsvéti készülődés csuklyásokkal
Bózsó Péter | 2025. április 19. 06:01
A körmenet, bevallom, meghatott. Van valami fennköltsége, közössége, és tiszteletreméltó az erőfeszítés a hordozók részéről. Valami megmaradt a régebbi időkből. A Világjáró e heti állomása: Cádiz húsvétkor.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG