9p

Tunézia legnagyobb szigete néhány éve került fel a magyarok turisztikai térképére, pár héttel ezelőtt pedig egy nem akármilyen listára, amihez hatalmas reményeket fűznek az itt élők. A Világjáróban ezúttal egy páratlan színű tengertől a Szahara kapujáig jutunk. Kontrasztokkal teli helyszíni beszámoló az útról és a pálmák szigetéről, Djerbáról.

Hogyan lehet érdekes úti beszámolót írni egy olyan helyről, ahol néhány évvel ezelőtt jártam, és hosszas cikkben egyszer már meséltem? Persze az évek alatt az emlékek halványodtak, más szempontok lettek fontosak. 2017-ben a Djerbán töltött 2-3 nap után annyi emlékem maradt, hogy a májusi időjárás és a tenger kifogástalan volt, a part homokja vakítóan fehér és nagyon puha. A leggyakrabban visszaköszönő gondolatom az maradt, hogy a tenger színe elképesztő. Nem az a sötétkék, mint például a Földközi-tenger túlsó végén, Törökország partjainál, hanem olyan, mint a Karib-térségben. 

A Földközi-tenger bal széle. Innen a legközelebbi sziget a több száz kilométerre fekvő Lampedusa, majd Málta. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
A Földközi-tenger bal széle. Innen a legközelebbi sziget a több száz kilométerre fekvő Lampedusa, majd Málta. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Ezt újra látni kell!

Hat és fél év után május helyett októberben jöttem vissza a szigetre. Budapestről nagyjából 3,5 óra a repülőút, vissza ennél egy órával kevesebb. Odafelé ugyanis a charterjárat először megállt a fővárosban, Tuniszban, majd a szigetre tartó maradék nyaralóval indult tovább az alig fél órára fekvő Djerbára. Hazafelé már közvetlenül érkezett vissza a gép az őszbe borult magyar fővárosba.

Tavasz után október első napjai sem hazudtolták meg magukat Észak-Afrikában: 28-30 fok a nappali hőmérséklet, éjszaka is alig megy 25 fok alá, viszont a magas páratartalom mellett 5-10 fokkal magasabb a hőérzet. Bár egyik nap a komoly széllel érkező felhők kisebb esőt hoztak. Ennek a turisták nem, a helyiek annál inkább örültek. Hiszen május óta nem esett, a nyár pusztítóan forró volt a maga 40 fok körüli hőmérsékletével, az a pár csepp jól jön a szüretelés előtt álló olívának.

A szigeten és Tunézia egész területén családok tízezrei élnek olíva-, datolya- és gránátalma-termesztésből. Djerbát a pálmák szigetének is nevezik, az 514 négyzetkilométeres területen mintegy egymillió datolyapálma található. Gyümölcsét muszáj megkóstolni! A szállodák általában reggelihez is kínálják, míg a piacokon fürtökben lógva árulják 4-5 tunéziai dinárért (5-600 forint) kilóját.

Friss datolya a pénteki piacon. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Friss datolya a pénteki piacon. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Magas vitamintartalma miatt közkedvelt, napi szinten fogyasztják. A hazai boltokban kapható csomagolt, cukorszirupban tartósított változat köszönőviszonyban sincs a friss datolyával. Ugyanez a helyzet a gránátalmával is. A gyümölcs mire hozzánk érkezik, már egyáltalán nem lédús, a magok ropognak és szárazak.

Mit lehet csinálni egy szigeten?

Miután Djerba mezőgazdasága visszaszorult, a fő bevételi forrást a turizmus kezdte el jelenteni. A Budapest nagyságú területen jelenleg 130 szálloda működik, főleg a keleti part mentén. A turizmussal a lakosok száma is gyarapodott: 50 ezer főről mára 140 ezerre.

Dönthetünk úgy, hogy kényelmes szállodánkból ki se mozdulunk, és a tengerparton pár koktél eltüntetése alatt rozsdabarnára sülünk. Nem vicc! Néhány nap alatt itt majdnem olyan színe lesz a turistáknak, mint a helyieknek.

Datolyapálmákkal teli oázis Douz fele. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Datolyapálmákkal teli oázis Douz fele. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

A legbevállalósabbak kétnapos sivatagi túrára is benevezhetnek, felfedezve a Szahara igazi szépségét. Egészen Tozeurig, az algériai határ közelében fekvő, pálmaligeteiről és egzotikus építészetéről nevezetes városig lehet eljutni, útközben érintve a Chott El Jerid sóstavat.

Hajnaltól estig tartó egynapos program keretében a Szahara kapujának nevezett városig, Douzig a kősivatagon át visz az út. Nem mindennapi látványt nyújt, hogy miként alakulnak át a hatalmas hegyek lassan homokos dombokká.

A kősivatag. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
A kősivatag. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Útközben valami furcsaság is megfigyelhető: mintha minden településen egyszerre épülne az ingatlanok többsége. A látvány megtévesztő, az 1-2 emeletes házak félig vannak készen. A lassúságnak pusztán anyagai okai vannak. Egyrészt nincs pénz építőanyagra, a másik magyarázat ennél furfangosabb: az építkezés évekig elnyúlhat, ugyanis amíg nincs kész teljesen az ingatlan, nem kell rá adót fizetni.

Épülőfélben lévő lakóingatlanok a sivatagban. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Épülőfélben lévő lakóingatlanok a sivatagban. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Számtalan szerpentin után elérjük Matmatát. A dél-tunéziai kisvárosban a berber őslakosok földalatti házakban élnek, így védekezve az erős sivatagi hőség ellen. Életük nagyon egyszerű az összkomfort nélküli lakásokban. A népcsoportot egyébként az eltűnés veszélye fenyegeti. Továbbtanulás miatt a fiatalok a városokba költöznek, és később sem térnek vissza a kősivatagba. Az elvándorlás érthető.

Közben azon gondolkodom, hogy a kirándulás felér egy időutazással. Nagyjából 250 kilométerre vagyunk Djerbától, de mintha évszázadokat utaztunk volna vissza. Közben alig tízéves forma, mezítlábas gyerekek egy szamár húzta kocsin épp vízért tartanak a közeli kúthoz a szellemfalunak is nevezett, sziklákra épült faluban.  

A szellemfalu. Távolról alig kivehető házakkal. Néhány fehér épület rajzolódik ki jobban a lemenő napsütésben. Nagyjából százan élnek itt. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
A szellemfalu. Távolról alig kivehető házakkal. Néhány fehér épület rajzolódik ki jobban a lemenő napsütésben. Nagyjából százan élnek itt. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Kényelmes, félnapos kirándulással bejárhatók a sziget fontosabb nevezetességei, köztük a Guelallában levő népművészeti múzeum, a fazekasműhelyek és Djerbahood. Utóbbi falu óriási falfestményeiről vált híressé. A Djerba Explore farmot is érdemes megnézni, itt több mint 400 nílusi krokodilt tartanak. Érdekesség, hogy Izraelen kívül a szigeten él a legrégebb óta zsidó közösség. A djerbai zsidó közösség szent helyén, a 2500 évvel ezelőtt épült Er-Riadh-i La Ghriba (Az Idegen) zsinagógában őrzik a világ egyik legrégebbi Tóra-tekercsét.

A néprajzi múzeum és az ősszel is még javában virágzó bougainvillea. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
A néprajzi múzeum és az ősszel is még javában virágzó bougainvillea. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Ha nem szervezett programra mennénk, foghatunk taxit, és magunk is felfedezhetjük a környéket. A sziget fővárosa, Houmt-Souk nagyjából 10 kilométerre fekszik a turisztikai zónától. A fuvar 7 dinárból (800 forint) megúszható. Pénteken igazi kirakodóvásárt tartanak a központban, de a bazársorok egész héten várják a költekezni vágyó turistákat, akikre persze próbálnak mindent rátukmálni.

Alkudni kötelező, dinárt váltani viszont nem muszáj, az eurót és a dollárt is elfogadják. (Dinárt ugyanakkor nem lehet kivinni az országból.) Egykori francia gyarmatként nem meglepő, hogy az elsődleges idegen nyelv nem az angol. Rengeteg a francia turista, elvétve hallani lengyel, német és egy-egy magyar szót.

Cipőket és táskákat árusító bolt a bazár mélyén. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Cipőket és táskákat árusító bolt a bazár mélyén. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

A sziget legnagyobb gondjai

Két negatív dolog élt bennem a korábbi itt-tartózkodás után: az ivóvíz és a szemét problémája. A szállodákon túl, a turisztikai zónát elhagyva európai szemmel nem lehet nem észrevenni a szemétkupacokat, a szél által hordott nejlonokat, építési törmelékeket, gumiabroncsokat, eldobott flakonokat. Nem csak a szigeten. Ennek oka, hogy nincs szervezett szemétszállítás az országban. A háztartási hulladékokat a helyiek jobb híján a települések szélére hordják, majd elégetik.

Az afrikai kontinens egyetlen szárazföldi úton, a II. században épült római úton közelíthető meg innen. A 7 kilométer hosszú út mára akkora forgalmat bonyolít le, hogy jelenleg is zajlik bővítése kétszer két sávra. Az utat mindkét szélén hatalmas csővezeték kíséri. Djerba ugyanis a 60 kilométerre lévő Medina városából kapja a vizet. Iható édesvíz nincs a szigeten, a turistáknak csapvíz fogyasztása tilos.

Miközben nálunk januártól kötelező visszaváltási rendszer jön, Afrikában gyerekcipőben jár az újrahasznosítás. Olyan alapvető problémák előzik meg, mint hogy nincs megfelelő úthálózat kiépítve, nincs az embereknek lakcímkártyájuk, a házakon nincs házszám, így szemétszállítás sem lehetséges, de utóbbit az embereknek nem is lenne pénze megfizetni.

Djerba térképe. Bal szélen a római út, ami az afrikai kontinensre visz. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Djerba térképe. Bal szélen a római út, ami az afrikai kontinensre visz. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Változást egy szeptemberi bejelentés hozhat, amely szerint Djerba felkerült az UNESCO világörökségi listájára. (Tunéziának jelenleg 9 világörökségi helyszíne van.) Erre hatalmas lehetőségként tekintenek a djerbaiak. Egyrészt még több turista választhatja üdülési célpontnak a szigetet, másrészt remélik, hogy az UNESCO segít a nagy problémák megoldásában, az EU pedig napenergia-telepek létrehozásában.

Mindent ki kell hozni a szezonból, mert nem tudni, hogy mi lesz utána

Turistaként maga a paradicsom Djerba, de az itt élőknek minden nap komoly kihívásokkal jár. 

„A tunéziaiak mindenből pénzt csinálnak” – mondja az idegenvezető, amin első hallásra akár el is lehet mosolyogni, de aztán kiderül, hogy nyomós okuk van erre.

A májustól október végéig tartó turisztikai szezon alatt kell annyi pénzt összegyűjteniük, amennyi egész évre kitart. Munkanélküli segély nincs, mint ahogyan ingyenes alap egészségügyi ellátás sem biztosított az országban, mindenért fizetni kell. A nőknek mindösszesen 2 hónap szülési szabadságot adnak.

Tunéziában az átlagkereset havi 650-700 dinár (73-80 ezer forint), miközben az élelmiszerárak az égben vannak. Például 8-10 dinár (900-1200 forint) egy egész csirke, 16 dinár (1800 forint) a csirkemell kilója. Egy liter tej 2,5 dinár (300 forint). A mindennapos étkezés része a tojás is, darabja 400 millim (45 forint) körül van. Legolcsóbb élelmiszernek a pékáru számít. Egy dinárért (115 forint) például 5 bagettet lehet venni.

Az üzemanyag a szomszédos Líbiának köszönhetően olcsó, a dízel ára literenként 1-3 dinár (115-340 forint) között mozog. Keresetkiegészítésként sokan foglalkoznak utak melletti maszek benzinkutak működtetésével. A hivatalos töltőállomások árainak töredékéért kínálják kannákból a silányabb minőségű üzemanyagot. Alapvető problémát jelent, hogy télen fűtésre, nyáron az átforrósodott lakások hűtésére sincs pénze a családoknak. Egy gázpalack 9 dinárba (ezer forint) kerül, de többségük ezt sem tudja megfizetni.

Egy félórás tevegelésért 8-10 eurót kérnek. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Egy félórás tevegelésért 8-10 eurót kérnek. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Ezen alapvető problémák miatt sem meglepő, hogy borravalót nemhogy illik, hanem egyenesen kötelező adni a taxisnak, a pincérnek, a szobalánynak és a tevehajtónak azért, mert megsimogathattuk és lefényképezhettük az állatait.

Mindezek ellenére a tunéziaiak mosolygósak és nagyon vendégszeretők. Optimistán gondolkodnak az életről és azt vallják: csak egészség legyen! A többi majd megoldódik.

A Világjáró korábbi cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Ahol a Mikulás lakik: kirándulás az Északi Sarkkörhöz
Elek Lenke | 2023. december 2. 05:41
Rovaniemi ilyenkor, karácsony előtt él igazán, a Mikulás-kultusz tömegeket vonz a városba. A Világjáró e heti állomása mi is lehetne más, mint Lappföld.    
Szubjektív Miért szenvedjen a beteg hosszú éveken keresztül? - az eutanáziáról mindenkinek van véleménye
Izsó Márton - Vég Márton | 2023. november 25. 17:22
A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász az eutanázia hazai jogi szabályozásának megváltoztatásáért küzd. Mit gondolnak erről az emberek? Kiderül a videóból.
Szubjektív Alsó-Ausztria: fogaskerekűvel a világ tetejére
Kormos Olga | 2023. november 25. 05:42
Se közel, se távol nincs Alsó-Ausztria, tehát épp megfelelő választás, ha egy hosszú hétvégét szeretnénk eltölteni egy olyan helyen, ahol minden esztétikus, rendezett és végtelenül nyugtató. Ezúttal ebben a régióban kalandozott a Világjáró.
Szubjektív A nap képe: bemutatott Európának Orbán Viktor új barátja
Litván Dániel | 2023. november 23. 13:23
Geert Wilders akaratlanul is megmutatta, mit gondol kritikusairól.
Szubjektív A fehér-pirosba öltözött város
Dobos Zoltán | 2023. november 18. 05:51
Alig egy hónapja még egy meglehetősen heves választási kampány uralta a lengyel közbeszédet. Legnagyobb nemzeti ünnepükön, függetlenségük kikiáltásának napján, november 11-én azonban nyomát sem láttuk a megosztottságnak. Világjáró rovatunk ezúttal Varsó utcáit rótta.
Szubjektív „A mostani infláció mellett ez gyakorlatilag nulla” – a nyugdíj-kiegészítésről kérdeztük az érintetteket
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2023. november 11. 18:10
A nyugdíjasok számláin pénteken írták jóvá azt a nyugdíj-kiegészítést, ami az alacsonyabbra tervezett, ám ténylegesen magasabb infláció különbözete miatt járt számukra. Még a hét elején érintetteket kaptunk lencse- és mikrofonvégre, és arról érdeklődtünk, van-e már helye ennek az összegnek, illetve megfelelőnek tartják-e azt a rendszert, hogy az év közbeni áremelkedéseket csak az év utolsó előtti hónapjában kompenzálják számukra. Videó.
Szubjektív Van élet a laptopon túl – miniszabi Horvátország Velencéjében
Vágó Ágnes | 2023. november 4. 05:52
Digitális detox – ezzel a tervvel keltünk útra. Se telefon, se tévé, se laptop, négy napot csak kibírunk mindenféle okoseszköz nélkül. Miniszabi Horvátországban az őszutón, ráadásul még a tenger sem hűlt le, így minden nap jöhet a fürdőzés is. A Világjáró nemrég a Kvarner-öbölben járt.
Szubjektív A gázai szégyen, ami mindörökre ráég a Nyugatra és az Orbán-kormányra
Wéber Balázs | 2023. november 3. 15:20
A Hamász brutális mészárlása semmivel sem igazolható, mint ahogy nők és gyerekek tömegeinek Izrael által elkövetett szétbombázása és éheztetése sem. Aki valóban humanista, annak mindkettőt el kell ítélnie. A Gázai övezetben apokaliptikus, emberi ésszel szinte felfoghatatlan állapotok uralkodnak. A Nyugat félszeg tehetetlenkedése dühítő, az Orbán-kormány és a magyar baloldal hallgatása pedig szégyenletes. Jegyzet.
Szubjektív Szerintem nem kell hitelt felvenni egy lakáshoz - utcai visszhang a CSOK Pluszról
Izsó Márton - Vég Márton | 2023. november 1. 18:24
Bejelentette a kormány a 2024-től élő CSOK Plusz feltételeit, 50 millió forintra nő a támogatott hitel összege. Ez a támogatás lép a 2023 végéig felvehető CSOK helyébe. Mit szólnak ehhez az emberek? Kiderül a videóból.
Szubjektív A geopolitika fontosabb lett, mint a kereskedelmi kapcsolatok
Káncz Csaba | 2023. október 30. 09:31
A washingtoni USA-EU csúcstalálkozón a geopolitika elsőbbséget kapott a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok rendezésével szemben. De mivel 2024-ben mind az EU-ban, mind az USA-ban választások lesznek, továbbra is fontos a kapcsolatok stabilizálása és a tartós feszültségek enyhítése az esetleges vezetőváltások előtt. Káncz Csaba jegyzete
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG