9p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tunézia legnagyobb szigete néhány éve került fel a magyarok turisztikai térképére, pár héttel ezelőtt pedig egy nem akármilyen listára, amihez hatalmas reményeket fűznek az itt élők. A Világjáróban ezúttal egy páratlan színű tengertől a Szahara kapujáig jutunk. Kontrasztokkal teli helyszíni beszámoló az útról és a pálmák szigetéről, Djerbáról.

Hogyan lehet érdekes úti beszámolót írni egy olyan helyről, ahol néhány évvel ezelőtt jártam, és hosszas cikkben egyszer már meséltem? Persze az évek alatt az emlékek halványodtak, más szempontok lettek fontosak. 2017-ben a Djerbán töltött 2-3 nap után annyi emlékem maradt, hogy a májusi időjárás és a tenger kifogástalan volt, a part homokja vakítóan fehér és nagyon puha. A leggyakrabban visszaköszönő gondolatom az maradt, hogy a tenger színe elképesztő. Nem az a sötétkék, mint például a Földközi-tenger túlsó végén, Törökország partjainál, hanem olyan, mint a Karib-térségben. 

A Földközi-tenger bal széle. Innen a legközelebbi sziget a több száz kilométerre fekvő Lampedusa, majd Málta. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
A Földközi-tenger bal széle. Innen a legközelebbi sziget a több száz kilométerre fekvő Lampedusa, majd Málta. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Ezt újra látni kell!

Hat és fél év után május helyett októberben jöttem vissza a szigetre. Budapestről nagyjából 3,5 óra a repülőút, vissza ennél egy órával kevesebb. Odafelé ugyanis a charterjárat először megállt a fővárosban, Tuniszban, majd a szigetre tartó maradék nyaralóval indult tovább az alig fél órára fekvő Djerbára. Hazafelé már közvetlenül érkezett vissza a gép az őszbe borult magyar fővárosba.

Tavasz után október első napjai sem hazudtolták meg magukat Észak-Afrikában: 28-30 fok a nappali hőmérséklet, éjszaka is alig megy 25 fok alá, viszont a magas páratartalom mellett 5-10 fokkal magasabb a hőérzet. Bár egyik nap a komoly széllel érkező felhők kisebb esőt hoztak. Ennek a turisták nem, a helyiek annál inkább örültek. Hiszen május óta nem esett, a nyár pusztítóan forró volt a maga 40 fok körüli hőmérsékletével, az a pár csepp jól jön a szüretelés előtt álló olívának.

A szigeten és Tunézia egész területén családok tízezrei élnek olíva-, datolya- és gránátalma-termesztésből. Djerbát a pálmák szigetének is nevezik, az 514 négyzetkilométeres területen mintegy egymillió datolyapálma található. Gyümölcsét muszáj megkóstolni! A szállodák általában reggelihez is kínálják, míg a piacokon fürtökben lógva árulják 4-5 tunéziai dinárért (5-600 forint) kilóját.

Friss datolya a pénteki piacon. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Friss datolya a pénteki piacon. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Magas vitamintartalma miatt közkedvelt, napi szinten fogyasztják. A hazai boltokban kapható csomagolt, cukorszirupban tartósított változat köszönőviszonyban sincs a friss datolyával. Ugyanez a helyzet a gránátalmával is. A gyümölcs mire hozzánk érkezik, már egyáltalán nem lédús, a magok ropognak és szárazak.

Mit lehet csinálni egy szigeten?

Miután Djerba mezőgazdasága visszaszorult, a fő bevételi forrást a turizmus kezdte el jelenteni. A Budapest nagyságú területen jelenleg 130 szálloda működik, főleg a keleti part mentén. A turizmussal a lakosok száma is gyarapodott: 50 ezer főről mára 140 ezerre.

Dönthetünk úgy, hogy kényelmes szállodánkból ki se mozdulunk, és a tengerparton pár koktél eltüntetése alatt rozsdabarnára sülünk. Nem vicc! Néhány nap alatt itt majdnem olyan színe lesz a turistáknak, mint a helyieknek.

Datolyapálmákkal teli oázis Douz fele. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Datolyapálmákkal teli oázis Douz fele. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

A legbevállalósabbak kétnapos sivatagi túrára is benevezhetnek, felfedezve a Szahara igazi szépségét. Egészen Tozeurig, az algériai határ közelében fekvő, pálmaligeteiről és egzotikus építészetéről nevezetes városig lehet eljutni, útközben érintve a Chott El Jerid sóstavat.

Hajnaltól estig tartó egynapos program keretében a Szahara kapujának nevezett városig, Douzig a kősivatagon át visz az út. Nem mindennapi látványt nyújt, hogy miként alakulnak át a hatalmas hegyek lassan homokos dombokká.

A kősivatag. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
A kősivatag. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Útközben valami furcsaság is megfigyelhető: mintha minden településen egyszerre épülne az ingatlanok többsége. A látvány megtévesztő, az 1-2 emeletes házak félig vannak készen. A lassúságnak pusztán anyagai okai vannak. Egyrészt nincs pénz építőanyagra, a másik magyarázat ennél furfangosabb: az építkezés évekig elnyúlhat, ugyanis amíg nincs kész teljesen az ingatlan, nem kell rá adót fizetni.

Épülőfélben lévő lakóingatlanok a sivatagban. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Épülőfélben lévő lakóingatlanok a sivatagban. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Számtalan szerpentin után elérjük Matmatát. A dél-tunéziai kisvárosban a berber őslakosok földalatti házakban élnek, így védekezve az erős sivatagi hőség ellen. Életük nagyon egyszerű az összkomfort nélküli lakásokban. A népcsoportot egyébként az eltűnés veszélye fenyegeti. Továbbtanulás miatt a fiatalok a városokba költöznek, és később sem térnek vissza a kősivatagba. Az elvándorlás érthető.

Közben azon gondolkodom, hogy a kirándulás felér egy időutazással. Nagyjából 250 kilométerre vagyunk Djerbától, de mintha évszázadokat utaztunk volna vissza. Közben alig tízéves forma, mezítlábas gyerekek egy szamár húzta kocsin épp vízért tartanak a közeli kúthoz a szellemfalunak is nevezett, sziklákra épült faluban.  

A szellemfalu. Távolról alig kivehető házakkal. Néhány fehér épület rajzolódik ki jobban a lemenő napsütésben. Nagyjából százan élnek itt. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
A szellemfalu. Távolról alig kivehető házakkal. Néhány fehér épület rajzolódik ki jobban a lemenő napsütésben. Nagyjából százan élnek itt. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Kényelmes, félnapos kirándulással bejárhatók a sziget fontosabb nevezetességei, köztük a Guelallában levő népművészeti múzeum, a fazekasműhelyek és Djerbahood. Utóbbi falu óriási falfestményeiről vált híressé. A Djerba Explore farmot is érdemes megnézni, itt több mint 400 nílusi krokodilt tartanak. Érdekesség, hogy Izraelen kívül a szigeten él a legrégebb óta zsidó közösség. A djerbai zsidó közösség szent helyén, a 2500 évvel ezelőtt épült Er-Riadh-i La Ghriba (Az Idegen) zsinagógában őrzik a világ egyik legrégebbi Tóra-tekercsét.

A néprajzi múzeum és az ősszel is még javában virágzó bougainvillea. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
A néprajzi múzeum és az ősszel is még javában virágzó bougainvillea. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Ha nem szervezett programra mennénk, foghatunk taxit, és magunk is felfedezhetjük a környéket. A sziget fővárosa, Houmt-Souk nagyjából 10 kilométerre fekszik a turisztikai zónától. A fuvar 7 dinárból (800 forint) megúszható. Pénteken igazi kirakodóvásárt tartanak a központban, de a bazársorok egész héten várják a költekezni vágyó turistákat, akikre persze próbálnak mindent rátukmálni.

Alkudni kötelező, dinárt váltani viszont nem muszáj, az eurót és a dollárt is elfogadják. (Dinárt ugyanakkor nem lehet kivinni az országból.) Egykori francia gyarmatként nem meglepő, hogy az elsődleges idegen nyelv nem az angol. Rengeteg a francia turista, elvétve hallani lengyel, német és egy-egy magyar szót.

Cipőket és táskákat árusító bolt a bazár mélyén. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Cipőket és táskákat árusító bolt a bazár mélyén. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

A sziget legnagyobb gondjai

Két negatív dolog élt bennem a korábbi itt-tartózkodás után: az ivóvíz és a szemét problémája. A szállodákon túl, a turisztikai zónát elhagyva európai szemmel nem lehet nem észrevenni a szemétkupacokat, a szél által hordott nejlonokat, építési törmelékeket, gumiabroncsokat, eldobott flakonokat. Nem csak a szigeten. Ennek oka, hogy nincs szervezett szemétszállítás az országban. A háztartási hulladékokat a helyiek jobb híján a települések szélére hordják, majd elégetik.

Az afrikai kontinens egyetlen szárazföldi úton, a II. században épült római úton közelíthető meg innen. A 7 kilométer hosszú út mára akkora forgalmat bonyolít le, hogy jelenleg is zajlik bővítése kétszer két sávra. Az utat mindkét szélén hatalmas csővezeték kíséri. Djerba ugyanis a 60 kilométerre lévő Medina városából kapja a vizet. Iható édesvíz nincs a szigeten, a turistáknak csapvíz fogyasztása tilos.

Miközben nálunk januártól kötelező visszaváltási rendszer jön, Afrikában gyerekcipőben jár az újrahasznosítás. Olyan alapvető problémák előzik meg, mint hogy nincs megfelelő úthálózat kiépítve, nincs az embereknek lakcímkártyájuk, a házakon nincs házszám, így szemétszállítás sem lehetséges, de utóbbit az embereknek nem is lenne pénze megfizetni.

Djerba térképe. Bal szélen a római út, ami az afrikai kontinensre visz. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Djerba térképe. Bal szélen a római út, ami az afrikai kontinensre visz. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Változást egy szeptemberi bejelentés hozhat, amely szerint Djerba felkerült az UNESCO világörökségi listájára. (Tunéziának jelenleg 9 világörökségi helyszíne van.) Erre hatalmas lehetőségként tekintenek a djerbaiak. Egyrészt még több turista választhatja üdülési célpontnak a szigetet, másrészt remélik, hogy az UNESCO segít a nagy problémák megoldásában, az EU pedig napenergia-telepek létrehozásában.

Mindent ki kell hozni a szezonból, mert nem tudni, hogy mi lesz utána

Turistaként maga a paradicsom Djerba, de az itt élőknek minden nap komoly kihívásokkal jár. 

„A tunéziaiak mindenből pénzt csinálnak” – mondja az idegenvezető, amin első hallásra akár el is lehet mosolyogni, de aztán kiderül, hogy nyomós okuk van erre.

A májustól október végéig tartó turisztikai szezon alatt kell annyi pénzt összegyűjteniük, amennyi egész évre kitart. Munkanélküli segély nincs, mint ahogyan ingyenes alap egészségügyi ellátás sem biztosított az országban, mindenért fizetni kell. A nőknek mindösszesen 2 hónap szülési szabadságot adnak.

Tunéziában az átlagkereset havi 650-700 dinár (73-80 ezer forint), miközben az élelmiszerárak az égben vannak. Például 8-10 dinár (900-1200 forint) egy egész csirke, 16 dinár (1800 forint) a csirkemell kilója. Egy liter tej 2,5 dinár (300 forint). A mindennapos étkezés része a tojás is, darabja 400 millim (45 forint) körül van. Legolcsóbb élelmiszernek a pékáru számít. Egy dinárért (115 forint) például 5 bagettet lehet venni.

Az üzemanyag a szomszédos Líbiának köszönhetően olcsó, a dízel ára literenként 1-3 dinár (115-340 forint) között mozog. Keresetkiegészítésként sokan foglalkoznak utak melletti maszek benzinkutak működtetésével. A hivatalos töltőállomások árainak töredékéért kínálják kannákból a silányabb minőségű üzemanyagot. Alapvető problémát jelent, hogy télen fűtésre, nyáron az átforrósodott lakások hűtésére sincs pénze a családoknak. Egy gázpalack 9 dinárba (ezer forint) kerül, de többségük ezt sem tudja megfizetni.

Egy félórás tevegelésért 8-10 eurót kérnek. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta
Egy félórás tevegelésért 8-10 eurót kérnek. Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta

Ezen alapvető problémák miatt sem meglepő, hogy borravalót nemhogy illik, hanem egyenesen kötelező adni a taxisnak, a pincérnek, a szobalánynak és a tevehajtónak azért, mert megsimogathattuk és lefényképezhettük az állatait.

Mindezek ellenére a tunéziaiak mosolygósak és nagyon vendégszeretők. Optimistán gondolkodnak az életről és azt vallják: csak egészség legyen! A többi majd megoldódik.

A Világjáró korábbi cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Orbán Viktor fényt lát az alagút végén, de Trump győzelme a mozdony lámpája – Ez Viszont Privát
Bozsó Péter - Juhász Gábor - Izsó Márton - Kovács-Angel Marianna - Litván Dániel | 2024. november 8. 19:13
Felfoghatatlan, mégis érthető Donald Trump fölényes győzelme? De ha így van, akkor Orbán Viktornak nem örülnie kéne annak, ami Amerikában történt, hanem félnie attól, hogy abba bukhat bele, ami Harris vesztét okozta. És mi a helyzet Magyar Péter dombóvári meghátrálásával, különösen a Tisza fölényes vezetését mérő kutatás tükrében? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 26. adásában, amelyben Bózsó Péter, Kovács-Angel Marianna és Litván Dániel beszélgettek.
Szubjektív Joe Biden menjen nyugdíjba! Kulcsfontosságú évek várnak Amerikára
Kollár Dóra | 2024. november 8. 15:21
Az amerikai választás végeredménye útkeresési válságba taszítja a Demokrata Pártot. Jegyzet.
Szubjektív Trump vagy Harris? És ki a magyar megfelelőjük? — járókelőket kérdeztünk
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2024. november 5. 10:45
Kire szavazna az utca embere az amerikai elnökválasztáson, és miért? Melyik jelölt jobb Magyarországnak? A hazai politikában ki lehet Donald Trump és Kamala Harris? Magyar Péter melyik jelölthöz áll közelebb?
Szubjektív Nem szeretek személyesen ügyet intézni, most is ötödszörre sikerült időpontot találni – az utca emberét kérdeztük
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. november 2. 09:39
Egyre több lehetőség nyílik online intézni hivatalos ügyeinket, azonban ehhez hamarosan elengedhetetlen lesz az okostelefon. Most viszont arra voltunk kíváncsiak, az emberek mennyire ragaszkodnak a személyes ügyintézéshez. Az utca embere sorozatunkban azt is megkérdeztük, mi lesz azokkal, akiknek vagy nincs okoseszközük, vagy nem tudják azt kezelni. Videó.
Szubjektív Barangolás a holtak birodalmában, Párizstól Stockholmig
Elek Lenke | 2024. november 2. 05:46
Kinek jut eszébe huszonévesen külföldön temetőket látogatni? Senkinek. Mint ahogy az elmúlás sem. A temetői turistáskodáshoz meg kell érni. De ennek is eljön az ideje. A Világjáró ezúttal világhíres temetőkben tett vizitjeit idézi fel.
Szubjektív Rémálomra ébredt az Orbán-kormány, egyre közelebb a bukás? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Izsó Márton – Juhász Gábor – Vég Márton – Wéber Balázs | 2024. november 1. 17:35
Recesszióba csúszó gazdaság, két éves mélypontra gyengülő forint, tovább erősödő Tisza Párt, súlyosbodó uniós elszigetelődés – itthon és külföldön, gazdaságilag és politikailag is egyre szorultabb helyzetbe kerül a magyar kormány. Összeomlás persze nincs, de míg egy évvel ezelőtt rendíthetetlennek tűnt a hatalom, ma már reális lehetőségnek tűnik a váltás – már Budapest baloldali főpolgármestere is azt mondja, hogy örülne egy Tisza-kormánynak.
Szubjektív Mi történik éjszaka az arab sivatagban?
Kollár Dóra | 2024. október 26. 05:37
Az Egyesült Arab Emírségek a legtöbbek fejében egy aprócska országként él, amely alig nagyobb, mint Dubaj és Abu Dhabi városa, pedig a valóságban egy lényegesen nagyobb, Magyarországnál pedig csak pár ezer négyzetkilométerrel kisebb országról van szó. A Világjáró ezúttal kimerészkedett Dubajból.
Szubjektív Kirobban az amerikai polgárháború, ha Donald Trump veszít? – Itt az Ez Viszont Privát (videó)
Bózsó Péter – Dobos Zoltán – Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel | 2024. október 25. 18:56
Nemzeti ünnepünkön beszédet mondott Orbán Viktor és Magyar Péter is, miközben megjelent két meglepő közvélemény-kutatás is, melyek szoros versenyben ugyan, de a Tisza Párt előnyét mérték a Fidesszel szemben. Lakhatási válság van, a kormányzat a budapesti Airbnb szigorítását tervezi, Erzsébetváros pedig a parkolási díjakat emeli óriási mértékben. Hírszerzési információk szerint észak-koreai katonák jelentek meg Oroszország oldalán, de vajon ebből mi és milyen mértékben igaz? Donald Trump „bidenesedik”: egyre meredekebb dolgokat beszél. Tényleg csalásra fogja fogni, ha veszít? Az Ez Viszont Privát friss adásában a hét eseményeiről beszélgettek kollégáink, Bózsó Péter, Dobos Zoltán és Litván Dániel újságírók.
Szubjektív Az oroszok nem szovjetek? Itt a magyarázat a Fidesz pálfordulására
Csabai Károly | 2024. október 25. 10:28
Kis történelemóra. Jegyzet.
Szubjektív Magyar Péter: Mondjuk ki, vége van! Orbán Viktor: Brüsszel kiszemelte bábkormányát! – ez történt október 23-án (videó)
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. október 23. 22:50
Orbán Viktor a Millenáris Parkban, Magyar Péter a Széna téren mondott kemény hangvételű beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök szerint újra szláv katonák állomásozhatnak Magyarországon, a Tisza Párt elnöke szerint Orbán Viktor meggyalázza 56 emlékét. Videós anyagot forgattunk mindkét helyszínen.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG