6p

A CERN-nel való együttműködés felbomlása sok orosz fizikust kényszerít B tervre.

A híresen fogvacogtató hideg orosz tél idején sok ott élő fizikus idén különösen didereg. 2024 végén száműzték őket a CERN-ből, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumából, és ezzel egyre inkább elszigetelődnek a hazájukkal szembeni szankciók miatt. Emiatt sok orosz fizikusnak drámaian át kell alakítania a munkáját – néhányan Kínában akarják folytatni a pályafutásukat.

A CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet a részecskefizikai kutatások európai intézménye, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma. A CERN célja a részecskegyorsítók biztosítása a nagyenergiájú fizika számára. 3000 teljes idejű alkalmazottja van, és mintegy 6500 tudományos kutató és mérnök – 80 nemzet 500 egyeteméről –, a világ részecskefizikai közösségének mintegy fele – dolgozik CERN-beli kísérleteken.

A CERN végleges döntése szerint 2024 novemberében véget vetett az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való együttműködésnek az orosz-ukrán háború miatt, így azok a kutatók, akik orosz és fehérorosz intézmények tagjai, nem vehetnek részt a kutatásokban. Azok az orosz és fehérorosz tudósok, akik valamely más módon, nem orosz/fehérorosz szervezeteken keresztül, hanem más intézmények tagjaként dolgoznak a CERN programokban, továbbra is közreműködhetnek a kutatásokban.

A nagy hadronütköztető a CERN-ben
A nagy hadronütköztető a CERN-ben
Fotó: Depositphotos

Egyes orosz tudósok meg is találták a módját, hogy fenntartsák kapcsolataikat a CERN-nel és más európai, valamint egyesült államokbeli intézményekkel, bár a putyin-párti tisztviselők nyomást helyezve rájuk azt követelik, hogy szakítsák meg nemzetközi kapcsolataikat.

„Az együttműködések felbomlása, amelyet Oroszország teljes körű Ukrajna elleni 2022-es inváziója katalizál, „nyilvánvaló veszteségeket” okoz minden oldal számára” – jelentette ki Alla Skovorodina, a Budker Nukleáris Fizikai Intézet (BINP) vezető orosz kutatóközpont szóvivője a Science-nek.

Az intézet kutatói évtizedek óta dolgoztak a CERN-nel – teszi hozzá, és szerinte az együttműködés „mindig kölcsönösen előnyös volt”. Jelentős szerepet játszottak az orosz tudósok például a Compact Muon Solenoid (CMS) megépítésében és működtetésében, amely egyike annak a két kulcsfontosságú részecskefizikai detektornak, amelyeket a világ legnagyobb atomrombolója, a CERN nagy hadronütköztetője táplál. A CMS-kísérlet célja a fizika széles skálájának vizsgálata, beleértve a Higgs-bozont, az extra dimenziók és a sötét anyagot felépítő részecskék keresését.

Sajnálatos módon többszáz orosz tudós kénytelen volt befejezni a CERN-ben végzett munkáját 2024. november 30-án, miután a laboratórium felbontotta partnerségi megállapodásait az Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország kormányai által működtetett intézetekkel.

A CERN szóvivője szerint azonban legalább 90 orosz kutató kerülte meg a tilalmat azzal, hogy más országok intézeteihez csatlakozott. A tilalom nem vonatkozik a Moszkva melletti Egyesített Atomkutató Intézet kutatóira sem, amelyet több mint egy tucat nemzetből álló koalíció működtet, és saját megállapodása van a CERN-nel.

„Több orosz kutató is próbálna újra csatlakozni a CERN-hez, ha nem elleneznék prominens orosz tisztviselők” – mondja Andrej Szerjakov orosz fizikus, aki az elmúlt években évente akár három hónapot is a CERN-ben töltött.

Például amikor a kutatók megkíséreltek létrehozni egy Oroszországon kívüli új szervezet székhelyét, amely lehetővé tette volna az orosz tudósok számára, hogy továbbdolgozhassanak a CERN-ben, Mihail Kovalcsuk fizikus, a Kurcsatov Intézet atomenergia kutatóközpontjának elnökének heves kritikájával szembesültek, akiről közismert, milyen jó kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Tekintettel arra, hogy a CERN-ben dolgozó orosz tudósok többségének fő munkahelye orosz egyetemeken és kutatóközpontokban van, többségük kénytelen volt megtagadni az együttműködést” – mondja Szerjakov.

Bár Szerjakov már nem dolgozhat a CERN-ben, elmondása szerint még mindig elemzi a laboratóriumban gyűjtött adatokat, miközben állást keres. Politikai aktivizmusa miatt ugyanis elvesztette állását a Szentpétervári Állami Egyetemen.

Más orosz fizikusok, akik elvesztették hozzáférésüket a CERN-hez, azt mondják, hogy hazai projektekhez fognak csatlakozni, mint például az Ionütköztető Létesítmény megalkotásához, amely a hazai Egyesített Atomkutató Intézetben épül. „Ez, és az itt folyó projektek méltóak, bár nem olyan fejlettek, mint a CERN-beliek” – mondja Fedor Ratnikov fizikus, a Moszkvai Állami Egyetem Nagy Adatelemző Módszerek Laboratóriumának munkatársa.

Az orosz fizikusok egy másik „ígéretes iránya Kína” – mondja Skovorodina. Kínának ambiciózus tervei vannak egy következő generációs ütköztetővel kapcsolatban, amely energia terén felülmúlhatja a CERN-beli kutatásokat, „és intézetünk is tervezi a részvételt”.

Mindeközben az orosz fizikusok továbbra is a kereskedelmi szankciókkal küzdenek, amelyek megnehezítik az elektronikai és más csúcstechnológiai felszerelések beszerzését az Egyesült Államokból és Európából. Emellett Ukrajna és szövetségesei folyamatos nyomást gyakorolnak arra, hogy Oroszországot zárják ki más együttműködésekből. A BINP egyik kutatója például azt állítja, hogy az Antiproton- és Ionkutatási Létesítményben, a jelenleg Németországban épülő nagy gyorsítóprojektben, a PANDA nevű magfizikai kísérletben végzett orosz együttműködések nagyrésze befagyott.

Szerencsére ilyen nehézségek nem zavarják Anatolij Romanyuk orosz fizikust, aki 1990 óta dolgozik a CERN központjában, és akit nem érint közvetlenül a tilalom. „A tudomány egy híd, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy kommunikáljanak, intellektuális és erkölcsi termékeket cseréljenek egymással” – mondja, hozzátéve, hogy megpróbálja fenntartani a párbeszédet oroszországi kollégáival. Részben azért, mert fontosnak tartja, hogy „fiatal tudósok részt vehessenek és fejlődhessenek a globális tudományos közösségben.”

De egyáltalán nem optimista, hogy az amerikai és európai intézmények rövid időn belül szívesen fogadják-e majd Oroszországot. „Egyelőre nem látok kiutat az orosz tudósokhoz való hozzáállásban a következő évtizedben. Sőt, talán utána sem” – mondja.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Tudomány-technika A mesterséges intelligencia már zsarolni, sőt ölni is hajlandó, ha a túléléséről van szó
Litván Dániel | 2025. június 30. 19:24
Riasztó eredményeket hozott egy MI-modellek biztonságát firtató kísérlet. A mesterséges intelleginciák tudták, hogy tilosban járnak, mégis durva eszközökhöz nyúltak, ha úgy érezték, nincs más választásuk.
Tudomány-technika Élj hosszabban és jobban – világszinten is az elsők között
Natív tartalom | 2025. június 30. 10:49
A Déli Klinika a nemzetközi élvonalhoz csatlakozva hazánkban elsőként vezeti be a legmodernebb technológiákra és tudományos alapokra épülő, komplexitásában egyedülálló, védjegyzett Complex Longevity® programjait.
Tudomány-technika Robot ringatja az újszülött bölcsőjét, a gépek már tanulnak a hibáikból
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 27. 15:01
Olyan gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, hogy ma még csak tippelni lehet, mennyire alakítja át a hétköznapokat. A Bosch most bemutatott fejlesztései segítenek elképzelni, hogyan élhetünk egy olyan világban, ahol az AI már szinte mindenhol jelen van.
Tudomány-technika Kína betilt egyes power bankeket a repülőgépeken
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 11:36
Tűzesetek miatt szigorítják a szabályokat, csak 3C tanúsítványos töltő vihető fel.
Tudomány-technika Az emberiséget elpusztíthatják a gépek – figyelmeztet a mesterséges intelligencia keresztapja
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 22. 17:06
„Tíz-húsz százalék esély van arra, hogy az emberiséget elpusztítják a gépek” – figyelmeztet Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia (MI) egyik atyja. A Google volt vezető kutatója szerint az MI túl gyorsan fejlődik, és komoly veszélyt jelent: a tömeges elbocsátásoktól kezdve a manipuláción és autonóm fegyvereken át egészen az emberi faj lecseréléséig.
Tudomány-technika A Pentagon rámegy a mesterséges intelligenciára
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 11:47
200 milliós szerződést kötöttek.
Tudomány-technika AI-háború készül? Az OpenAI neki mehet a Microsoftnak
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 09:46
Az OpenAI trösztellenes eljárást fontolgat fő befektetője, a Microsoft ellen egy vitás ügy miatt.
Tudomány-technika A magyar cégek így vetik be a mesterséges intelligenciát
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 09:03
Egyre több hazai cég használ mesterséges intelligenciát, de kevés a tudatos felkészülés.  
Tudomány-technika Nobel-díjas tudós: ezt teheti velünk a mesterséges intelligencia
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 14. 16:59
A mesterséges intelligencia egyszerre ígér forradalmat és kelt aggodalmat: sokan technológiai csodát látnak benne, mások veszélyt. Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász szerint azonban a valóság jóval visszafogottabb. Az AI ma még nem kínál gazdasági áttörést – és aki vakon rohan utána, könnyen zsákutcába jut.
Tudomány-technika A Marsra menne Elon Musk, részleteket is elárult
Sasvári Péter | 2025. június 11. 09:54
Elon Musk 2027-re ígéri a Marsra szállást, de reálisak a tervei? A SpaceX sikerei és kudarcai közt lavírozva halad a vörös bolygó felé.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG