A híresen fogvacogtató hideg orosz tél idején sok ott élő fizikus idén különösen didereg. 2024 végén száműzték őket a CERN-ből, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumából, és ezzel egyre inkább elszigetelődnek a hazájukkal szembeni szankciók miatt. Emiatt sok orosz fizikusnak drámaian át kell alakítania a munkáját – néhányan Kínában akarják folytatni a pályafutásukat.
A CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet a részecskefizikai kutatások európai intézménye, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma. A CERN célja a részecskegyorsítók biztosítása a nagyenergiájú fizika számára. 3000 teljes idejű alkalmazottja van, és mintegy 6500 tudományos kutató és mérnök – 80 nemzet 500 egyeteméről –, a világ részecskefizikai közösségének mintegy fele – dolgozik CERN-beli kísérleteken.
A CERN végleges döntése szerint 2024 novemberében véget vetett az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való együttműködésnek az orosz-ukrán háború miatt, így azok a kutatók, akik orosz és fehérorosz intézmények tagjai, nem vehetnek részt a kutatásokban. Azok az orosz és fehérorosz tudósok, akik valamely más módon, nem orosz/fehérorosz szervezeteken keresztül, hanem más intézmények tagjaként dolgoznak a CERN programokban, továbbra is közreműködhetnek a kutatásokban.
Fotó: Depositphotos
Egyes orosz tudósok meg is találták a módját, hogy fenntartsák kapcsolataikat a CERN-nel és más európai, valamint egyesült államokbeli intézményekkel, bár a putyin-párti tisztviselők nyomást helyezve rájuk azt követelik, hogy szakítsák meg nemzetközi kapcsolataikat.
„Az együttműködések felbomlása, amelyet Oroszország teljes körű Ukrajna elleni 2022-es inváziója katalizál, „nyilvánvaló veszteségeket” okoz minden oldal számára” – jelentette ki Alla Skovorodina, a Budker Nukleáris Fizikai Intézet (BINP) vezető orosz kutatóközpont szóvivője a Science-nek.
Az intézet kutatói évtizedek óta dolgoztak a CERN-nel – teszi hozzá, és szerinte az együttműködés „mindig kölcsönösen előnyös volt”. Jelentős szerepet játszottak az orosz tudósok például a Compact Muon Solenoid (CMS) megépítésében és működtetésében, amely egyike annak a két kulcsfontosságú részecskefizikai detektornak, amelyeket a világ legnagyobb atomrombolója, a CERN nagy hadronütköztetője táplál. A CMS-kísérlet célja a fizika széles skálájának vizsgálata, beleértve a Higgs-bozont, az extra dimenziók és a sötét anyagot felépítő részecskék keresését.
Sajnálatos módon többszáz orosz tudós kénytelen volt befejezni a CERN-ben végzett munkáját 2024. november 30-án, miután a laboratórium felbontotta partnerségi megállapodásait az Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország kormányai által működtetett intézetekkel.
A CERN szóvivője szerint azonban legalább 90 orosz kutató kerülte meg a tilalmat azzal, hogy más országok intézeteihez csatlakozott. A tilalom nem vonatkozik a Moszkva melletti Egyesített Atomkutató Intézet kutatóira sem, amelyet több mint egy tucat nemzetből álló koalíció működtet, és saját megállapodása van a CERN-nel.
„Több orosz kutató is próbálna újra csatlakozni a CERN-hez, ha nem elleneznék prominens orosz tisztviselők” – mondja Andrej Szerjakov orosz fizikus, aki az elmúlt években évente akár három hónapot is a CERN-ben töltött.
Például amikor a kutatók megkíséreltek létrehozni egy Oroszországon kívüli új szervezet székhelyét, amely lehetővé tette volna az orosz tudósok számára, hogy továbbdolgozhassanak a CERN-ben, Mihail Kovalcsuk fizikus, a Kurcsatov Intézet atomenergia kutatóközpontjának elnökének heves kritikájával szembesültek, akiről közismert, milyen jó kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Tekintettel arra, hogy a CERN-ben dolgozó orosz tudósok többségének fő munkahelye orosz egyetemeken és kutatóközpontokban van, többségük kénytelen volt megtagadni az együttműködést” – mondja Szerjakov.
Bár Szerjakov már nem dolgozhat a CERN-ben, elmondása szerint még mindig elemzi a laboratóriumban gyűjtött adatokat, miközben állást keres. Politikai aktivizmusa miatt ugyanis elvesztette állását a Szentpétervári Állami Egyetemen.
Más orosz fizikusok, akik elvesztették hozzáférésüket a CERN-hez, azt mondják, hogy hazai projektekhez fognak csatlakozni, mint például az Ionütköztető Létesítmény megalkotásához, amely a hazai Egyesített Atomkutató Intézetben épül. „Ez, és az itt folyó projektek méltóak, bár nem olyan fejlettek, mint a CERN-beliek” – mondja Fedor Ratnikov fizikus, a Moszkvai Állami Egyetem Nagy Adatelemző Módszerek Laboratóriumának munkatársa.
Az orosz fizikusok egy másik „ígéretes iránya Kína” – mondja Skovorodina. Kínának ambiciózus tervei vannak egy következő generációs ütköztetővel kapcsolatban, amely energia terén felülmúlhatja a CERN-beli kutatásokat, „és intézetünk is tervezi a részvételt”.
Mindeközben az orosz fizikusok továbbra is a kereskedelmi szankciókkal küzdenek, amelyek megnehezítik az elektronikai és más csúcstechnológiai felszerelések beszerzését az Egyesült Államokból és Európából. Emellett Ukrajna és szövetségesei folyamatos nyomást gyakorolnak arra, hogy Oroszországot zárják ki más együttműködésekből. A BINP egyik kutatója például azt állítja, hogy az Antiproton- és Ionkutatási Létesítményben, a jelenleg Németországban épülő nagy gyorsítóprojektben, a PANDA nevű magfizikai kísérletben végzett orosz együttműködések nagyrésze befagyott.
Szerencsére ilyen nehézségek nem zavarják Anatolij Romanyuk orosz fizikust, aki 1990 óta dolgozik a CERN központjában, és akit nem érint közvetlenül a tilalom. „A tudomány egy híd, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy kommunikáljanak, intellektuális és erkölcsi termékeket cseréljenek egymással” – mondja, hozzátéve, hogy megpróbálja fenntartani a párbeszédet oroszországi kollégáival. Részben azért, mert fontosnak tartja, hogy „fiatal tudósok részt vehessenek és fejlődhessenek a globális tudományos közösségben.”
De egyáltalán nem optimista, hogy az amerikai és európai intézmények rövid időn belül szívesen fogadják-e majd Oroszországot. „Egyelőre nem látok kiutat az orosz tudósokhoz való hozzáállásban a következő évtizedben. Sőt, talán utána sem” – mondja.
Belgium lefoglalt egy olajszállító tartályhajót. 
