Amerika leereszti a vasfüggönyt

A közel-keleti háború, az infláció és a beutazási korlátok miatt eleve bizonytalanság övezte az idei IPW megnyitóját. Az Egyesült Államok legnagyobb turisztikai vásárának nyitó ebédjén Fred Dixon, a Brand USA elnök-vezérigazgatója még országa belendülő turizmusáról és nagyívű terveiről beszélt, ám az ottani idő szerint kora délután érkező további beutazási szigorításokról érkező hírek alaposan lehűtötték az iparág képviselőinek lelkesedését.  

Az új – egyelőre hivatalosan még be nem jelentett – tiltólistára olyan országokat vettek fel, amelyek terrorizmus támogatói, állampolgáraik terrorcselekmények elkövetésében vettek részt, vagy nem rendelkeznek megbízható személyazonosító okmányokkal, bűnügyi nyilvántartással, illetve kormányzati korrupció jellemzi őket. Ezen felül a vízumtúllépések magas aránya, valamint az antiszemita vagy Amerika-ellenes tevékenységekben való részvétel is szerepel az indoklások között.

Az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériumának szóvivője, Tricia McLaughlin a hír megjelenését követően aláhúzta, hogy ez „az amerikai haza biztonságát és a közösségek védelmét szolgálja”. A BBC és a CNN csatornákon megszólaló szakértők viszont kiemelték, hogy a tiltólistára került 36 országból csak egy van jelenleg az ENSZ terrorizmus korlátozással jelölt listáján – a többi egyelőre nem.

A beutazási tilalom alá eső országok között szerepel többek között Angola, Kambodzsa, Egyiptom, Etiópia, Nigéria, Szíria és Zimbabwe. Ezekkel egészül ki az idén június 4-én már teljes tilalom alá került „névsor”, amely Afganisztánt, Mianmart, Iránt, Líbiát, Szomáliát, Szudán és Jement tartalmazza, de részleges tilalom lesz érvényes majd Kubára és Venezuelára is. (Az ilyen tiltólista nem számít újdonságnak, mert Trump első elnöki ciklusa alatt hét muszlim többségű országra vonatkozó utazási tilalmat vezetett be, amelyet a Biden-adminisztráció később visszavont. )

Az IPW 2025 az Egyesült Államok legnagyobb nemzetközi turisztikai szakvására. Az eseményre több mint 60 országból 1500 szakember és 500 újságíró érkezett. A vásártól összesen 100 ezer üzleti találkozót és 5,5 milliárd dolláros jövőbeni turisztikai költést várnak. Az idei helyszínválasztás egyben Chicago turisztikai erősödését is szolgálja. Lynn Osmond, a Choose Chicago vezérigazgatója szerint az IPW célja a város globális márkájának megerősítése. A rendezvényen hatfős magyar küldöttség (hárman közülük újságírók) is jelen voltak.

Az esemény gazdasági hatása sem elhanyagolható:  Chicagónak 600 millió dolláros bevételt és 400 ezer új látogatót hozhat. (A rendezési jogot minden évben más város kapja meg, háttérinformációink szerint a fogadó városnak 5 millió dollárt kell fizetnie az amerikai turisztikai szektor első számú szervezetének, a U.S Travel Associationnak.)

A feltételes mód a mostani fejlemények tükrében különösen indokolt. A Trump-kormányzat eddigi intézkedései, s ezen belül is a szomszédos országokra is kivetett extraadók finoman szólva sem segítik a beutazó turizmus növekedését. A  legnagyobb küldő országok közül hagyományosan Mexikó és Kanada a legnagyobb, mindkettő esetében a vámtarifákat is emelték. Ezt egészítette ki Trump Kanada „annektálására” vonatkozó kijelentése, ami bizonyára nem segíti az onnan az Egyesült Államokba irányuló turizmust.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a két legnagyobb ország, vagyis Kína és India esetében továbbra is fennáll a vízumkötelezettség, ami azt jelenti, hogy onnan egyáltalán nem könnyű beutazni az Egyesült Államokba. (Indiában például egy turistavízum-interjúra most is 500 napot kell várakozni.). Cseppet sem mellékesen e két ország turistái messze többet költenek, mint mondjuk egy német vagy olasz beutazó, akik elektronikus beutazási engedéllyel (ESTA) könnyedén léphetnek amerikai földre. Az ottani ország marketinggel megbízott vállalkozás, a  Brand America  sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy egy ide látogató átlagban 700 dollárt költ fejenként – ez a gyorsan emelkedő szállodai árakat, gépkocsi kölcsönzéseket, éttermi számlákat és repülőjegyeket látva egyáltalán nem tűnik túlzottnak. 

S ha már pénzről van szó: a kiállítás idén megjelent statisztikái meglehetősen borús képet festenek, hiszen tavaly 11 százalékkal csökkent a beutazó turisták száma, s ez minimum 18 milliárd dolláros kiesést jelent a szektornak. Az idei év pedig még kedvezőtlenebb számokkal indult: márciusban Kanadából 30, Mexikóból pedig 23 százalékkal kevesebben érkeztek, mint egy évvel korábban. Legalább ilyen gyászos eredményt produkált az európai piac: Németországból, Olaszországból és Nagy-Britanniából is 20 százalékkal kevesebb turista indult az Egyesült Államokba.

Magyarország polgárai 2011 óta  élhetnek az ESTA rendszerrel – de két éve  már csak korlátozásokkal vehetik igénybe az ESTA nyújtotta könnyebb beutazási lehetőséget. Az amerikai vízummentességi program keretében a részt vevő országok állampolgárai turisztikai vagy üzleti céllal akár kilencven napra utazhatnak vízum nélkül az Egyesült Államokba, és ehhez csak egy úgynevezett elektronikus utazási engedélyezési rendszerre (ESTA, Electronic System for Travel Authorization) van szükségük.  Az ESTA két évre szól és korlátlan beutazási lehetőséget nyújt – de nem a magyaroknak. A Biden-adminisztráció 2023-ban egyéves időtartamra és egyszeri belépésre korlátozta ezt. A programban részt vevő negyven ország közül egyedül Magyarországot érinti a korlátozás, amit a Trump-adminisztráció eddig nem szüntetett meg.