Immigrant Food a Fehér Ház mellett – étterem, és még valami más

"Az Immigrant Food az érdekképviselet, a változás és a közösség helye. Ez a küldetésünk, miközben a világ ízeit szolgáljuk fel" – a cég az ars poeticája szerint, mely honlapján olvasható, úgy döntött, hogy harcba száll az intolerancia ellen és segítik a bevándorlókat.

Egy vagy több nemzeti konyha alapanyagait ötvözik. Fotó: The Grayzone

Miért étterem? Mert az éttermek mindig is azok a helyek voltak, ahol a bevándorlók megélhettek, közösséget hoztak létre, és megmutatták gasztronómiai örökségüket. A Gallup legutóbbi, 2021-es közvélemény-kutatása szerint négyből három amerikai ma már úgy gondolja, hogy a bevándorlás jó dolog az Egyesült Államok számára.

Itt mindenki bevándorló

Az ország története számtalan bevándorló sorsával fonódik össze. „Amerika nyitott arra, hogy nemcsak a gazdag idegent fogadja be, hanem minden nemzet és vallás elnyomottjait és üldözöttjeit” – mondta George Washington az 1783-ban újonnan érkezett íreknek. A bevándorlás az amerikai ideálba vetett hitet tükrözi. Hacsak nem őslakos, akkor itt mindenki bevándorló.

„A bevándorlók és gyermekeik hatalmas gazdasági hajtóerőt jelentenek államunknak. Számos élvonalbeli vállalatot építettek, amelyek több ezer amerikai munkavállalót alkalmaznak. Az Újvilág sokmilliárd dolláros startupjainak 55 százalékát bevándorló alapították. A Microsoft, a Google, a Tesla, az Uber és az Oracle jelenlegi vezérigazgatói mind a tengerentúlon születtek. 2000 óta a bevándorlók teszik ki az Egyesült Államok tudományos Nobel-díjasainak 40 százalékát, és az Egyesült Államok tudományos és technológiai dolgozóinak körülbelül 25 százalékát teszik ki. A sportban a bevándorlók Amerika sztárjai. A bevándorlás nemzeti erőnk alapköve. És az emberek és kultúrák különleges keveréke teszi Amerikát naggyá… újra és újra” – olvasható hitvallásukban. (Amiben csak az a meglepő, hogy mindezt 2022-ben is bizonygatni kell, hiszen ezrével működnek az USA bármely államában, olasz, görög, indiai, kubai vagy mexikói éttermek.)

Az étterem konyháján valóban fúziós a kínálat: a venezuelai születésű neves séf, Enrique Limardo olyan fogásokat tesz az asztalokra, amelyek egy vagy több nemzeti konyha alapanyagait ötvözik – főleg olyan országokra jellemzőket,  amelyek állampolgárai tömegesen érkeztek és érkeznek az Egyesült Államokba.

Fúziós konyha, kézzel faragott világtérkép

A Mumbai Mariachi nevű tálat például mexikói, indiai és görögországi bevándorlók hazai kedvencei inspirálták: fűszeres pácolt steak, quinoa, sült burgonya, kukorica, feta, jalapeño, mangó chutney és füstölt chipotle mártás alkotják a kompozíciót. Enrique Limardo több mint 25 évet dolgozott eddig a világ legkülönböző tájain lévő éttermekben. Utazásai alatt sokat tanult a külföldi séfkollegáktól.

Michelle Bove belső építész ötlete egyebek mellett a kézzel faragott világtérkép, a falakat pedig a kolumbiai születésű fotós, Luis German Gómez alkotásai díszítik. 

Amint az egyik tulajdonos megjegyezte, azért választották ezt a helyet, mert a belváros közepén van, és ebédidő táján nagyon sokan keresnek itt egy helyet, ahol étkezhetnek. Az üzlethelyiség maga hamar megtetszett a leendő tulajdonosoknak és menedzsereknek. Fontos volt számukra, hogy a Fehér Ház közelében legyen egy ilyen étterem, mert ez olyan, mint ez egy állásfoglalás, lényegében egy kiáltvány. 

Az üzemeltetők ki akarják emelni, amit a bevándorlás alapvető értékének tekintenek: azaz, hogy az ide érkezők friss energiát, kulturális sokszínűséget, vállalkozói készséget és innovációs hajlamot hoztak az Egyesült Államokba. Az alkalmazottak összetétele is ezt az elvet tükrözi. Az étterem öt helyi, ez ügyben tevékenykedő nonprofit szervezettel is kapcsolatban áll.

A helyiség nyitott a helyi civil szervezetek számára, például angol nyelv oktatására, workshopokra és jogi tanácsadásokra, valamint álláskeresési szolgáltatásokra. A Közép-Amerikából, Mexikóból, Kínából, Indiából, Afrikából, valamint sok más helyről érkező bevándorlóknak, mindenekelőtt jogi, nyelvi, lakhatási és álláskeresési segítségre van szükségük.

A helyi metróállomás körzetében – amelynek környékén egyébként félmillió ázsiai él – urdu, hindi, vietnami, koreai, indonéz, kínai és arab nyelvű prospektussal is próbálnak segíteni, hogy biztonságos és megfizethető otthonhoz jussanak az USA-ba érkezők. Fontos, hogy létezik egy családon belüli erőszakot kivédő-csökkentő projektjük is.

Tolmácsolásban, könyvelésben, jogi tanácsadásban is segítenek

Az alapító tulajdonosok között volt Peter Schecter politikai tanácsadó, egykori washingtoni lobbista, aki a Travel and Leisure-nak adott interjújában elmesélte, hogy az apja Ausztriából, anyja pedig egy hamburgi zsidó családból származik. A szülei a háború idején menekültek az USA-ba. „Akkor soha senki nem mondta apámnak, bár halála napjáig akcentussal beszélt, hogy menjen vissza oda, ahonnan jött, Ausztriába" – jegyezte meg egy interjúban.

Schecter szerencsének tartja, hogy a szülei már nem élhették meg azt a bevándorlás elleni hangulatot, amit az USA-ban még néhol mindenütt tapasztalni, mert nagyon szomorúak lennének. Meggyőződése, hogy az emigránsok tették naggyá Amerikát.

Az épület második szintjét elsősorban állampolgársági ismereteket oktató órákra, vagy éppen állás interjúkra rendezték be. Más ügyben is segítenek a hozzájuk fordulókhoz, például ha szükségük van fordítókra, vagy a jogszabályok közötti eligazodó emberekre, könyvelőkre.