Ma a turizmusban nincs fontosabb szempont a biztonságnál. Az emberek olyan úti célt keresnek, ahol nem érheti őket baj. Ehhez azonban leginkább északra, például Izlandra kell utazni, ami nem olcsó, de sokak szerint megéri az élményt.
Az amerikai Travel and Leisure online turisztikai lap a Berkshire Hathaway Travel Protection új tanulmányát idézi, amely szerint 2024-ben is Izland lett a világ legbiztonságosabb úti célja. A rangsor összeállításához a cég a 2016 óta gyűjtött saját adatait és közvélemény-kutatásait használta fel.
Fotó: Pexels
Az értékeléseket más források, köztük a Global Peace Index és a Numbeo adataival vetették össze. Fontos szempont volt a lakosság alacsony száma is – Izlandon mindössze 400 ezren élnek –, emiatt kicsi a forgalom, mindenki betartja a szabályokat, így a közlekedési balesetek száma elenyésző. Egyedül a vulkánkitörésekre kell figyelni, de ez nemigen aggasztja sem az izlandiakat, sem a turistákat. Utóbbiak évente 2,5 millióan érkeznek a szigetországba, ahol ma már megfelelő szállodai és éttermi háttér – köztük Michelin-csillagos helyek – várja őket. Az árszint azonban magas, mivel sok terméket importálni kell.
Az Egyesült Államok nincs az első százban
A biztonsági lista második helyén Ausztrália áll, majd Kanada, Írország, Svájc, Új-Zéland, Németország, Norvégia, Japán és Dánia következik. Érdekes módon az Egyesült Államok még a top 100-ba sem fért be. A rangsor kialakításánál 23 mutatót vettek figyelembe, köztük a helyi és nemzetközi konfliktusokat, valamint a militarizáció mértékét. Az utolsó öt helyezett: a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dél-Szudán, Szíria, Jemen és Afganisztán.
Az Egyesült Államok a 131. helyre került, főként a magas bebörtönzési arány, a fegyverexport és a katonai kiadások miatt.
Formabontó ország a csúcson
Izland nemcsak a turisták, hanem a letelepedni vágyók számára is vonzó, hiszen a biztonság mellett olyan jóléti szolgáltatásokat nyújt, mint az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás – igaz, mindezt a helyi lakosok magas adóterhei fedezik.
Izlandon nincsenek hagyományos értelemben vett családnevek. A nevek az apa vagy az anya keresztnevéből képződnek birtokos szerkezettel (hímnemben -s, nőnemben változatos ragozással), amelyhez a dóttir (lány) vagy a son (fiú) toldalékot illesztik. Így például Jón fia Jónsson, lánya pedig Jónsdóttir lesz. Az izlandi nők soha nem vették fel és ma sem veszik fel férjük nevét házasságkötés után.
Fotó: Depositphotos
A külföldiek ma már állampolgárságuk megszerzése után megtarthatják eredeti nevüket. Egy 2019. március 1-jén életbe lépett törvény új lehetőséget vezetett be: a név végére a barn vagy bur (gyermek) utótagot is lehet illeszteni (pl. Ólafsbur). Ugyanazon törvény értelmében a keresztnevek többé nem függenek a nemtől. Izland egyébként a nemi egyenlőség és elfogadás terén is élen jár: itt volt a világ első nyíltan leszbikus miniszterelnöknője.
Csak tél és nyár létezik
A turisták persze nem (csak) ezért utaznak Izlandra, hanem a gleccserek, jégzuhatagok, az elképesztő természeti tájak, az északi fény, a termálfürdők és a nemzeti parkok miatt. Bár erdők nincsenek – a vulkáni kőzet nem kedvez a fáknak –, a látvány így is lenyűgöző.
A környezetvédelem magas szintű, az utakat például nem sózzák, így télen csúszósak lehetnek. Ami az időjárást illeti: Izlandon csupán két évszak létezik – tél és nyár. A helyiek szarkasztikus megjegyzése szerint a nyár mindössze július 28-tól augusztus 1-ig tart…
A főbb kereskedelmi partnerekkel szembeni vámok bevezetése után, új kétoldalú kereskedelmi megállapodásokról kezdhetünk tárgyalásokat – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap. 
