A szervezett túrák értékesítése éves szinten 1,5-2-szeresére nőtt, a 30 százalékos áremelkedés ellenére. Törökország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek a legnépszerűbb külföldi úti célok. A belföldi turizmus egyelőre erősen visszaesett, de az elkövetkező hónapok során a hazai túrák iránti kereslet még növekedhet.
A Travelata.ru szerint a nyári szervezett túrák értékesítése május közepére megduplázódott, 2022 azonos időszakához képest. A kereslet élénkülését nem hátráltatta a külföldi utak árának – a honlap szerint - átlagosan 31,4 százalékos, emelkedése, derül ki a Kommersant cikkéből.
Átszállással bárhova el lehet jutni?
A Sletat.ru éves szinten 58 százalékos eladási növekedésről számol be. Darija Domosztrojeva, az Intourist képviselője úgy vélekedik, hogy az eladások ennyire markáns növekedését a tavalyi alacsony forgalom, a repülő járatok mostani bővülése és az új desztinációk megjelenése magyarázza. „Az év során szaporodtak a kifejezetten az orosz turistákra koncentráló, átszállásos járatok, Montenegró például várhatóan már a tizedik lesz a nyári desztinációk listáján – nyilatkozta.
A Travelata.ru szerint továbbra is Törökország a legnépszerűbb úti cél a szervezett turizmusban. Az idei nyári foglalások 48 százalékos növekedést mutatnak az egy évvel korábbi 33 százalékhoz képest.
A második helyen a külföldi úti célok között a Sletat.ru szerint Egyiptom áll, az eladások 10 százalékát teszik ki az oda irányuló utak. Egy évvel korábban csak 1,4 százalékot tett ki az Egyiptomot megcélzó kereslet, a korlátozott légiforgalom miatt.
Az Egyesült Arab Emírségekbe irányuló utak a Sletat.ru felmérése alapján az összes nyári utazások 4,1 százalékát teszik ki, szemben az egy évvel korábbi 1,9 százalékkal.
Az ár nem számít, csak repüljünk?
A nem szervezett, egyéni utazók számára ezen a nyáron a OneTwoTrip szerint Jereván, Isztambul, Antalya, Biskek és Denpasar (Bali) áll az élen. A Yandex.Travel becslései szerint a külföldi légi utazások iránti kereslet átlagosan 77,6 százalékkal nőtt az év során, pedig az árak másfélszeresükre nőttek.
Dmitrij Gorin, az Orosz Utazási Szövetség alelnöke úgy véli, hogy a kiutazó turistaáramlás, minden úti célt beleszámítva, átlagosan legalább 20 százalékkal gyarapodhat. Különösen Törökországot illetően várják az eladások növekedését, számítva a szállodai árak belátható időn belüli csökkenésére, - hogy ezt mire alapozza a szakember, nem derül ki a cikkből. Hasonlóan dinamikus fejlődésre számítanak a délkelet-ázsiai országokban. Az Egyesült Arab Emírségek lassan olcsóbb lesz, mint Törökország.
Grúziába is lehet repülni
A héten Vlagyimir Putyin elnök aláírta a grúziai repülések újra indításáról szóló rendeletet, az orosz külügyminisztérium pedig visszavonta azt a rendeletet, hogy ne adjanak el túrákat az országba. Az Ostrovok.ru szerint ez a napi grúziai szálláskeresések számának nyolcszorosához, a foglalások számának pedig 20 százalékos növekedéséhez vezetett.
Dmitrij Gorin szerint az utazásszervezők már megkezdték a szervezett utazások kínálatát Grúziába, az országba irányuló utazások száma idén meghaladhatja az 1 milliót a 2022-es 873,4 ezerrel szemben. Ugyanakkor Grúzia turisztikai kapacitása viszonylag kicsi. „A posztszovjet térség összes országa az utak hozzávetőleg 7 százalékát adja, ez Grúziában elérheti a 9 százalékot.
Ugyanakkor a svéd sajtó szerint a svédek egy része tiltakozik, mivel „gyilkosok érkezhetnek turistaként az országunkba.” Grúzián keresztül ugyanis lényegében megnyílt egy légi folyosó.
A Krím elég „balszerencsés”
A Travelata.ru adatai szerint Oroszország részesedése a nyári szervezett túrák értékesítéséből 21 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 51 százalékkal szemben. de ez nyáron még 10-15 százalékkal nőhet, a tavalyi évhez képest. Az Ostrovok.ru oldalon Szentpétervár, Szocsi, Moszkva, Anapa és Kalinyingrád a legnépszerűbb belföldi úti célok, a jelenlegi szállodafoglalásokat tekintve.
Ami a legnépszerűbb belföldinek számító úti célt, a Krím-félszigetet illeti, a Kommerszant május 5-iki cikkében „balszerencsésnek” nevezi a klasszikus üdülőparadicsomot, ami nyilvánvaló, ha a háborúra gondolunk, bár természetesen a lap ezt a szót használja.
Ahogy fogalmaznak, „a Krím-félszigetre, amely az elmúlt években továbbra is az oroszok keresett üdülőhelye volt, az ukrajnai ellenségeskedések miatt a turisták érkezése meredeken csökkent.”
Akadozik a közlekedés, a piaci szereplők száma csökkent
Ami Oroszországra jellemző: „az utazók nem is biztonsági okokból, hanem a közlekedés összeomlása miatt kerülik a félszigetre való utazást.”
A krími hídon egy autó átvizsgálása bizonytalan ideig elhúzódhat, a harminc órás vasúti utazás keveseket vonz, és nincs is elég vonat. A szállásadók harcolnak a megmaradt vendégekért. A piaci szereplők száma máris csökkenni kezdett.
A biztonság miatti aggályok miatt, idén a turisták csak az utazás előtt 7-10 nappal korábban döntenek az útnak indulásról.
Kevés a vonatjegy
Sok errefelé a katonai, hadműveleti incidens, de a közlekedés összeomlása nem kevésbé jelentős tényező. Az érdeklődéshez képest kevés a megfizethető vonatjegy, és minden hamar elfogy. A régiót kiszolgáló Grand Service Express szerint április 24-én 89,4 ezer jegy kelt el Krímbe a májusi ünnepekre, ami 18,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Ha lesz kereslet a Tavria vonataira - márpedig ez valószínű -, akár 3 millió ülőhely is vevőre talál majd, és az utasforgalom így várhatóan éves szinten 36,5 százalékkal nő.
Irány a kút? 
