|
| A problémákról a Venture Capital Summiton is beszélgettek a szereplők. Fotó: VCS |
A Forbes legfrissebb, júliusi számában fellebbenti a fátylat azokról az eljárásokról, amelyeket eddig csak a szóbeszédből lehetett hallani. Arról, hogyan próbálják meg kevesek a saját hasznukra fordítani a kockázati tőkét, mások kárára.
Szürke köd
A Forbes egyetlen egy dolgot akart megtudni a milliárdokat megmozgató alapkezelőktől: hova folytak a pénzek? Erről azonban még alapokat összefogó MV-Magyar Vállalatfinanszírozási Zrt. (MV) sem segített a lapnak, a legtöbben pedig csak közérdekű adatigénylés után voltak hajlandók beszélni. Volt, aki még akkor sem, az MV banktitokra hivatkozott.
Ismerek valakit
A lap beszámol arról a fel-felbukkanó magatartásról is, amely során bizonyos alapkezelők "erősen ajánlanak" más - a tulajdonos érdekeltségébe tartozó - szolgáltatásokat a portfóliócégeknek. Ez csak a kisebbik baj: van olyan alapkezelő, amely csak akkor hajlandó megegyezni egy portfóliócéggel, ha az visszaoszt neki a Jeremie-pénzből - ez pedig nettó törvénytelen.
Persze ehhez tűzközelbe kell egyáltalán kerülni: külföldi alapkezelők eleve elvéreztek az első Jeremie-köröknél, mivel nem ismerték ki magukat a hazai rendszerben, de ami nagyobb baj: nem volt meg a megfelelő politikai kapcsolatrendszerük. Ahogy a lap megjegyzi, komoly beleszólása volt például a Lázár János irányítása alatt álló Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságnak abba, hogy miként bírálták el a 3-as, 4-es és 5-ös Jeremie-pályázatokat. Ezt kihasználva voltak olyan alapkezelők, amelyek feltűnő pontossággal tudták időzíteni a pályázati anyagaikat - számol be a Forbes.
Budapest vagy vidék?
A leggyakoribb probléma viszont a bejegyzés helye. A pályázatok alapján a kezelőknek a lemaradott régiókba kellett a pénzt kihelyezniük, tehát Budapest szóba sem jöhetett. Az alapkezelők olyan cégekbe fektettek, amelyek papíron ugyan vidéken működtek az operatív tevékenységet viszont a fővárosban végezték - ezt már vizsgálja egyébként a Kockázati Tőke Bizottság.
Ahogy azt is, miért fektetnek közpénzeket ingatlanüzletbe az alapkezelők. Mivel az uniós kockázati tőke eredeti célja a felzárkóztatás, eleve nem használható stabil, biztos hozamot ígérő befektetésre, márpedig a Forbes cikke szerint erre volt példa, nem is egy.
Kik is vagyunk?
A Forbes szerint a machinációk, a stiklik alapvető szereptévesztésnek köszönhetőek: egyes üzletemberek, akik beszálltak a Jeremie-pályázatokba, egyszerre akartak befektetők és alapkezelők lenni, ami végül vagy kudarchoz, vagy pedig a bemutatott eszközök alkalmazásához vezetett. Ugyan az ökoszisztéma előbb-utóbb remélhetőleg így is megtisztul, várhatóan a tőkekihelyezési szakasz befejeztével, de sajnálatos, hogy néhány szereplő így meg tudja mérgezni az éledező startupvilágot.
Forintot, eurót és dollárt is talált a hivatal, amit azonnal befizettek a kincstárba. 
