Az A38 Hajó szinte mindegyik részéhez, eleméhez közöd van. Nézzük sorban ezeket!
Bognár Attilával mi már a nyolcvanas évek második felétől közösen dolgoztunk, a Bahia-üzletlánc tervezésében vettem részt, ekkor ismerkedtünk meg és barátkoztunk össze. Attilát nagyon foglalkoztatta egy alternatív kultúrház létrehozásának a terve. Első körben a Jókai téren és a Liszt Ferenc téren nagyméretű pincehelységek hasznosítására készítettünk tanulmányterveket, de minden alkalommal éreztük, ez hosszútávon nem tud működni. Tulajdonba jutni irgalmatlan költség, a lakókkal pedig állandó lesz a konfliktus, állapítottuk meg. Ekkor jött a fantasztikus ötlet; miért nem a Dunán hozunk létre egy klubot? Az A38-ban az a zseniális, hogy városi közegben úgy tud működni, hogy egyáltalán nem zavarja a környezetét.
A párizsi Batofar hajó volt a kulturális és gyakorlati példa.
Így van, az volt az előkép. Először dunai uszályokkal próbálkoztunk. Ám mivel a Dunának ezen a szakaszán keskenyebbek a zsilipek, az uszályok szélessége is kisebb. Az ilyen térarányú hajókkal az volt a baj, hogy a koncertterem túl hosszú volt és akusztikailag nem tudtuk kezelni ezt a problémát. Attila bevonta a tervezésbe Szabó Endrét, a Ganz Danubius fantasztikus konstruktőrét – ő ajánlotta, menjünk el keletre, ahol szélesebbek a zsilipek, terebélyesebbek hajók. Végül Endre bácsival mentünk ki a Dnyeszteren található kikötőbe. Ez a hajó egy sorozatban gyártott típus, az Artyemovszk osztályú hajó harmincnyolcadik elkészített darabja. Ez a Duna-Rajna-Majna-csatornán közlekedő nyolc-kilenc méter széles hajókkal szemben tizennégy méter széles és nyolcvanöt méter a hossza, ezerkétszáz tonna a vízkiszorítása.
Az A38 különlegességei közül is az egyik legkülönlegesebb a Koncertterem. Hogyan terveztétek meg ezt a teret?
Maga a hajótest, az acélváz teljességgel alkalmatlan akusztikai követelmények megfeleltetésére. Ezért döntöttünk a ház a házban rendszer mellett, vagyis beúsztattuk a koncerttermet a hajó csontvázába, rugalmasan gumituskókra ültetve, ennek köszönhetően lett olyan jó az akusztikája.
A legfrissebb átalakítás a fedélzeten, hogy az Orrbárból egy kamaraszínpad, az Orrstúdió lett. mesélnél ennek a részleteiről?
A ponton gyomrába kihelyeztük a szennyvíztárolót, ami korábban a régi Orrbár előtt, a hajó orrában volt. Az így felszabadult gépészeti teret hasznosítva alakíthattuk ki ezt a kis stúdiószínpadot. Nagyon komoly szerkezeti átalakításokat kellett végrehajtani, mert egy vízzáró falat kellett kiváltanunk.
Viszonylag új tér a Hajón a panoráma stúdió, ami a televíziós adásokat szolgálja ki. Az az első perctől evidens volt, hogy ez egy emelt tér lesz?
Ez elég nehéz feladatot jelentett, mert amikor ez az ötlet született, a Hajó fedélzete már annyira túlzsúfolt volt, hogy magunk sem találtunk helyet ennek a funkciónak. Többféle lehetséges megoldáson gondolkoztunk, mire ezt a lábakra emelt verziót megtaláltuk. A látszólag kusza lábak az alépítményhez illeszkednek, elemelve a fedélzettől a panoráma stúdiót.
A teljes interjút, még több érdekességgel a Hajó tervezéséről az A38 blogján olvashatjátok.
(x)
Az orosz „hibrid tevékenységek” miatt.
