Halott hitelezési piacon virágzik a hazai bankszektor

Miközben a gazdaság recesszióban van, és a banki hiteligények visszaesnek, a bankszektor rekordprofitokról számol be. Csak 2023 első felében az iparág 978 milliárd forint profitot tudott elkönyvelni, miközben a teljes bankolás fő bevételi forrása minimális kilábalási potenciált mutat abból a mély válságból, amibe a járványhelyzet tette a hazai és a nemzetközi pénzintézeteket.

A vállalatok bankokkal szemben fennálló hitelállománya 11, míg a lakossági hitelállomány 3 százalékkal nőtt 2022 harmadik és 2023 második negyedéve között. Ezzel a hitelpiac bővülésének üteme lassult, összhangban a nemzetközi trendekkel – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi hitelpiaci felmérésében.

Honnét a profit?

E kérdésre sarkítva az a rövid válasz, hogy a bankoknak jobban megéri a csökkentések után még most is 10,75 százalékos alapkamaton parkoltatni a pénzt a jegybanknál és bezsebelni a kamatot, mint aktívabban rámenni a hitelezésre, ami amúgy az alapvető funkciójuk.

Közben a továbbra is gengélkedő forint árfolyamán is nyereségre tehetnek szert, anélkül, hogy megnövekedett hitelkitettségük lenne.

A kérdésről faggattuk Simák Pált, a CIB Bank vezetőjét a Klasszis Klub 2023. október 24-ei eseményén. Ő is belátta, hogy ez egy megtérülési szempont, egyben azt is hangsúlyozta, hogy ha egy banknak ez az elsődleges stratégiája, és nem a hitelezés, az rövidtávú látásmódra vall, ami később visszaüt.

Más banki vezetőkkel való beszélgetéseinkből is az derült ki, hogy élénkül a hiteligény, de a vállalat a tőkéjét, a háztartás a megtakarítását nem akarja jelenleg egy hitelfelvétellel kiegészített útra vinni, inkább kivár.

A lehetőségekről a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor hitelkalkulátorából tájékozódhat.

Kamatplafon

A kormány a bankszektort a lakossági termékeknél egy 8,5 százalékos kamatplafon "önkéntes" bevezetésére kérte. Itt a kérés és az önkéntesség fontos kitétel, lévén a kormány a korábbi rendeleteivel összetűzésbe került az Európai Központi Bankkal, amiért korlátozta az MNB függetlenségét.

A bankok ebbe bele is mentek. Simák Pál úgy látja, hogy a szektornak érdemes ebbe a felállásba belemennie, amennyiben stratégikusan és hosszabb távon gondolkodik. Az már más kérdés, hogy a visszafogott hitelezési kereslet mellett bevállalni egy kamatstopot tényleges üzleti áldozatnak lehet tekinteni, lévén eleve nincs akkora kereslet a termékre.

Állami szerep

Az otthonteremtési támogatások 2024. januártól életbe lépett új szabályai a támogatott hitelek keresletére 2023-ban még ösztönzőleg hathattak – vélekedett korábban az MNB.

Ezen a téren nagy tétel, hogy az állam a CSOK-ot kivezette, a helyére lépő CSOK Plusz pedig egy sokkal szűkebb célcsoportra irányul. A bankszektor annak örülhet, hogy amikor a CSOK kivezetését bejelentette a kormány, sok ingadozó háztartás ráugrott a kifutóban lévő lehetőségre.

Más a munka

A bankok Európa-szerte a hitelkereslet csökkenését érzékelték a hosszú lejáratú vállalati hitelek esetében – írta jelentésében az MNB. Ez jórészt a kereskedelmi ingatlanok fejlesztésére és működtetésére igényelt hitelekről szól.

Mint arról Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste vezetője beszámolt  a pénzintézet év végi eredménybeszámoló háttérbeszélgetésén, ők – kis túlzással – kiszálltak a kereskedelmi ingatlanok hitelezéséből.

Kérdésünkre elmondta, hogy a járvány után teljesen átalakult a munkaerőpiac, az emberek többet szeretnek otthonról dolgozni, így most is vannak üresen tátongó emeletek meglévő irodaházakban, és nem sok értelme lenne egy ilyen piacon újat építeni. Ezektől eltérhetnek a presztízsberuházások, ezek viszont csak egyedi projektek.

A második negyedéves Hitelezési felmérés alapján a bankok nem változtattak széles körben sem a vállalati, sem a lakossági hitelfeltételeken, 2023 második felében pedig egyedül a fogyasztási hitelek sztenderdjeit illetően helyeztek kilátásba szigorítást – írja a reménykeltő jelentésében az MNB.