A recesszió évében, visszaeső hitelezés mellett is hatalmas pénzeket tud behúzni a bankszektor. Hogy lehet ez, és hova vezet a remélhetőleg jóval pozitívabb ívet hozó 2024-es pálya?
Miközben a gazdaság recesszióban van, és a banki hiteligények visszaesnek, a bankszektor rekordprofitokról számol be. Csak 2023 első felében az iparág 978 milliárd forint profitot tudott elkönyvelni, miközben a teljes bankolás fő bevételi forrása minimális kilábalási potenciált mutat abból a mély válságból, amibe a járványhelyzet tette a hazai és a nemzetközi pénzintézeteket.
A vállalatok bankokkal szemben fennálló hitelállománya 11, míg a lakossági hitelállomány 3 százalékkal nőtt 2022 harmadik és 2023 második negyedéve között. Ezzel a hitelpiac bővülésének üteme lassult, összhangban a nemzetközi trendekkel – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi hitelpiaci felmérésében.
Honnét a profit?
E kérdésre sarkítva az a rövid válasz, hogy a bankoknak jobban megéri a csökkentések után még most is 10,75 százalékos alapkamaton parkoltatni a pénzt a jegybanknál és bezsebelni a kamatot, mint aktívabban rámenni a hitelezésre, ami amúgy az alapvető funkciójuk.
Közben a továbbra is gengélkedő forint árfolyamán is nyereségre tehetnek szert, anélkül, hogy megnövekedett hitelkitettségük lenne.
A kérdésről faggattuk Simák Pált, a CIB Bank vezetőjét a Klasszis Klub 2023. október 24-ei eseményén. Ő is belátta, hogy ez egy megtérülési szempont, egyben azt is hangsúlyozta, hogy ha egy banknak ez az elsődleges stratégiája, és nem a hitelezés, az rövidtávú látásmódra vall, ami később visszaüt.
Más banki vezetőkkel való beszélgetéseinkből is az derült ki, hogy élénkül a hiteligény, de a vállalat a tőkéjét, a háztartás a megtakarítását nem akarja jelenleg egy hitelfelvétellel kiegészített útra vinni, inkább kivár.
A kormány a bankszektort a lakossági termékeknél egy 8,5 százalékos kamatplafon "önkéntes" bevezetésére kérte. Itt a kérés és az önkéntesség fontos kitétel, lévén a kormány a korábbi rendeleteivel összetűzésbe került az Európai Központi Bankkal, amiért korlátozta az MNB függetlenségét.
A bankok ebbe bele is mentek. Simák Pál úgy látja, hogy a szektornak érdemes ebbe a felállásba belemennie, amennyiben stratégikusan és hosszabb távon gondolkodik. Az már más kérdés, hogy a visszafogott hitelezési kereslet mellett bevállalni egy kamatstopot tényleges üzleti áldozatnak lehet tekinteni, lévén eleve nincs akkora kereslet a termékre.
Állami szerep
Az otthonteremtési támogatások 2024. januártól életbe lépett új szabályai a támogatott hitelek keresletére 2023-ban még ösztönzőleg hathattak – vélekedett korábban az MNB.
Ezen a téren nagy tétel, hogy az állam a CSOK-ot kivezette, a helyére lépő CSOK Plusz pedig egy sokkal szűkebb célcsoportra irányul. A bankszektor annak örülhet, hogy amikor a CSOK kivezetését bejelentette a kormány, sok ingadozó háztartás ráugrott a kifutóban lévő lehetőségre.
Vagy be tudja hozni az irodába a dolgozót a cég, vagy nem. Az irodapiacon ez már tétel. Fotó: Depositphotos
Más a munka
A bankok Európa-szerte a hitelkereslet csökkenését érzékelték a hosszú lejáratú vállalati hitelek esetében – írta jelentésében az MNB. Ez jórészt a kereskedelmi ingatlanok fejlesztésére és működtetésére igényelt hitelekről szól.
Mint arról Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste vezetője beszámolt a pénzintézet év végi eredménybeszámoló háttérbeszélgetésén, ők – kis túlzással – kiszálltak a kereskedelmi ingatlanok hitelezéséből.
Kérdésünkre elmondta, hogy a járvány után teljesen átalakult a munkaerőpiac, az emberek többet szeretnek otthonról dolgozni, így most is vannak üresen tátongó emeletek meglévő irodaházakban, és nem sok értelme lenne egy ilyen piacon újat építeni. Ezektől eltérhetnek a presztízsberuházások, ezek viszont csak egyedi projektek.
A második negyedéves Hitelezési felmérés alapján a bankok nem változtattak széles körben sem a vállalati, sem a lakossági hitelfeltételeken, 2023 második felében pedig egyedül a fogyasztási hitelek sztenderdjeit illetően helyeztek kilátásba szigorítást – írja a reménykeltő jelentésében az MNB.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Munkamorálban nem, csak a gyártási folyamatok automatizálásában vehetik fel a versenyt az európai cégek a kínai iparvállalatokkal – hangzott el a Navigator Investments Befektetői Klubján, ahol a Budapesti Értéktőzsde Xtend kategóriájában jegyzett társaság vezetői bemutatták a frissített, 2028-ig szóló növekedési stratégiájukat. A célok igen nagyratörőek, annak ellenére, hogy a magas működési költségek alatt roskadozó iparág már évek óta gyengén teljesít az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt.
A 4iG Közép-Ázsiában is szeretne terjeszkedni a távközlés és a digitális infrastruktúra piacán, és szóba került az Üzbegisztán–Magyarország Befektetési Alap is.
2020, vagyis a koronavírus-járvány óta egyre nagyobb szerepet kapnak az állami garanciaprogramok, kamattámogatások az európai vállalatok hitelezésében: Magyarország Lengyelországgal együtt kiemelkedik a közép- és kelet-európai régióból. Ahol eurót használnak, ott az alacsonyabb piaci kamatok miatt kevésbé jellemző az állami szubvenció.
Egyre nagyobb lendülettel tarolják le a kínai autógyártók az európai piacot. A térnyerésből a magyar gazdaság egyelőre nem profitál, hiszen a BYD szegedi gyárának még hosszú hónapok kellenek, hogy meginduljon a termelés.
Erős első negyedévről, 23 százalékos növekedésről számolt be a Toyota a magyarországi újautó-piacon: a japán márka 5109 személyautót és kisteherjárművet helyezett forgalomba 2026. első három hónapjában.
Magyar Péter hétfő délutáni szavaira reagált Aleksandar Vucic szerb elnök a szerb köztévé esti híradójában, amelyet a Telex szemlézett. 
