|
| Az American Airlines Boeing 737 MAX 8 repülőgépe landol New Yorkban. (EPA/JUSTIN LANE) |
A Wall Street Journal értesülései szerint az FAA már kísérleti szinten zöld utat adott a Boeing szoftverfejlesztésének, és ezek néhány héten belül eljuthatnak az érintett légitársaságokhoz, ha minden a tervek szerint halad. A frissített MCAS-szoftver egyebek mellett csökkenti az annak az automatizált folyamatnak az „agresszivitását”, ami a tragédiákat is okozhatta.
A feltételezések szerint a gép szenzorai nem megfelelő állásszög értéket mértek felszállás közben, így a rendszer automatikusan “fejnehézre” trimmelt, azaz lefelé nyomta a Boeing 737 MAX 8-as orrát.
A jövőben nemcsak az egyik, -mint a második katasztrófáig -, hanem mindkét oldali állásszög adó jelét bevezetnék az MCAS rendszerbe, ami a pilótának is adna jelzést, valamint nem ismétlődően, hanem csak egyszer avatkozna be, ha a gép állásszöge a kritikus állásszög eléréséhez közeledik, valamint azonnal leoldana, ha a pilóta „ellene dolgozik” a magassági kormányt húzva egy bizonyos értéknél nagyobb erővel, továbbá a pilóta kézzel egyszerűen kis is kapcsolhatja majd a rendszert.
Eközben pedig a pilóták képzését is bővítenék, aminek köszönhetően pontosan megismernék és nem csak egy képes prezentációból elméletben, hanem szimulátor gyakorlatok során is a gyakorlatban elsajátítanák, hogyan is lehet az adott rendszert rendeltetésszerűen használni, annak rendellenes működését felismerni és igen gyorsan kikapcsolni, ha az nem úgy reagál az adott repülési helyzetben, ahogy az logikusan elvárható lenne tőle.
Ez sem oldja meg a konstrukció minden egyes problémáját
A szoftverfrissítés, bár mindenképpen fontos lépés, a Boeing gondjain már csak részben tud segíteni. Nem elég, hogy az egyik legnagyobb amerikai légitársaság, az American Airlines naponta körülbelül 90 járatot mond le a 737 MAX-ok kiesése miatt április végéig, az indonéz Garuda Airlines lemondta az ötven ilyen repülőgépre szóló megrendelését arra hivatkozva, hogy az utasok bizalma megrendült a Boeing keskenytörzsű gépeiben. Az amerikaiak a Garudának eddig egy gépet szállítottak le, ez a globális tiltás miatt hetek óta tétlenül parkol.
Elbukott megrendelések
Ahogy arról korábban is írtunk, a Boeing körüli világbotrány nagy győztese a többi gyártó lehet. Az Ethiopian Airlines fontolgatja teljes flottája lecserélését Airbusokra, amely 108 nem túl koros gépet jelentene (kilenc A350-es kivételével), ez az iho.hu iparági forrásai szerint nehezen kivitelezhető ilyen rapid és radikális módon.
Ugyanakkor a hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök már tárgyalt az etióp légitársasággal az Airbusok beszerzéséről, sőt, most esedékes megbeszélésein a kínai miniszterelnökkel szintén téma az ország légitársaságainak rendelési listája, és azon a Boeingok helyére az európai típusok belépése.
A Gazeta.ru orosz lap szerint maga Vlagyimir Putyin emlékeztette az orosz légitársaságokat arra a korábban meghirdetett irányelvre, miszerint a nyugati gyártású repülőgép-állományt hazaival kell lecserélni, és ezügyben Putyin ismét a partnerek figyelmébe ajánlotta a fejlesztés alatt álló MSz-21-est, az Aeroflot pedig már jelezte is, hogy egyetért a koncepcióval. Az első társaság, amely lefújná a 737-es rendeléseit, az Aeroflot-csoporthoz tartozó Pobeda lenne.
Az Airbusnál kevésbé valószínű egy hasonló hiba
A légitársaságok alternatíváival kapcsolatban megkérdeztük Madas László igazságügyi légiközlekedési szakértőt (Aeroexpert.hu). Mint mondta, elvileg semmi sem lehet lehetetlen, így elméletileg az is előfordulhat, hogy az alternatívaként rendelt Airbusoknál is a nem csupán kettő, hanem mindhárom állásszögadó egyidejű meghibásodása esetén az adott repülési helyzetben reagálhat ugyan a hibás, de egyforma jelre helytelenül az automatika,de ennek esélye egyrészt elhanyagolhatóan minimális a Boeing csupán két állászsögadójával felszerelt rendszréhez képest, másrészt erre az esetre is régóta kidolgozott gyári vészhelyzeti eljárás, azaz procedúra található az ún QRH-ben (Quick Reference Handbook).
Ez részben azzal magyarázható, hogy a keskeny törzsű, azaz “egy folyosós” Airbus-sorozatot(A318,-319,-20-21 és a NEO-i) valamint a több folyosós nagyobbakat (A330, A350 és A380 különféle sorozatai, és a NEOi) mind eleve elég magas futószárral tervezték, így az ún. “stretch-elés” során a nagyobb szívónyílás átmérőjű hajtóművek beépítése esetén sem jelent problémát, elég “ground clearance” marad.
|
| (Wikimedia Commons/BriYYZ) |
Ezért a hajtóműveket nem kell sem „előrébb tolni”, sem „kijjebb vinni”, ami nem befolyásolja károsan a gépek aerodinamikai, elsősorban hosszstabilitási és kormányozhatósági tulajdonságait, mivel így az alap konstrukció aerodinamikai tulajdonságai alapvetően jobbak, így nem kell utólag elektronikus pót kütyükkel megoldani a rossz alapkoncepció által okozott problémákat, valamint a kormányrendszerek ún. fly-by-wire (FBW) architektúrája miatt a rendszerek kormány computerei az automatika működésének bizonyos szintű degradációjáig eleve ellátják ezt a kiritkus állásszög elérése elleni védelmet, sőt a tolóerőautomata bekapcsolt állapotában a kritikus állásszög elérése előtt egy bizonyos értékkel már magától be is adja a felszálló teljesítményt.
Az Airbus “fly-by-wire” (FBW) sorozat (az A300 és A310 kivételével az összes Airbus ilyen) gépei az átesés ellen az automatika két szinttel történő degradálódásáig az ún. “control law protection” révén védettek, gyakorlatilag maga az átesés a valóságban (a típus berepülési programok kivételével) csak egyszer, 2009.07.01-én az AIR FRANCE AF447-es járatát (Rio de Janeiro-Párizs) teljesítő A330 esetében fordult elő, amikor is a gépet a pilótáknak egészen az Atlanti Óceánba csapódásig nem sikerült az átesésből kivenniük, azóta se ilyen eset nem fordult eddig elő többször, komolyabb mérvű rendszer degradálódást okozó rendszerhibák: pl. kettős hidraulikarendszer hiba sem történt még meg élesben. Ugyanakkor – részben azóta - szimulátorban ezeket kötelezően gyakoroltatják a hajózó személyzetekkel, beleértve az átesésből való kivételt is.
Az összes Airbus FBW modell legalább 3 állásszög adóval felszerelt, így a control law protectiont nyújtó rendszerek mindhárom adó jelét megkapják, amiből a rendszer belső logikája az ún. „system logic” a másik kettővel nem korreláló jelet, mint hibást kiszűri. Természetesen elméletileg nem lehetetlen az egyszerre három hibás jel sem, de gyakorlati valószínűsége elhanyagolhatóan minimális, de arra az esetre is van QRH (Quick Reference Handbook) procedúra kidolgozva, melynek első tételei ún. “memory item”-et képeznek, tehát a pilótáknak azokat betéve tudniuk kell, ezt a megszerző és időszakos hosszabbító hatósági vizsgák során ellenőrzik.
Az orosz gép
A szakértőt emellett arról is kérdeztük, hogy mennyire megbízható és reális alternatíva az orosz MSz-21-es. Mint mondta, ezt egyelőre még nem lehet tudni, mivel a sorozatgyártást megelőző folyó típus certifikációs program a típusalkalmassági bizonyítvány megszerzése céljából épp csak a napokban folytatódott a harmadik prototípus bevonásával . A típusalkalmassági vizsgálat része, a berepülési program (ó magyar nyelven légipróbák) vegyes személyzettel, egyszerre zajlanak orosz és az EASA légialkalmassági követelmények szerint, a szakértő az FAA általi certifikáció szándékról nem tud.
Az oroszok a TU-154-et és az IL-86, IL-96-ot követően lemaradtak a polgári utasszállítók piacán. Eközben született a TU-204 típus, ami a B-757 megfelelője lehetett volna, de nem lett. Sikerrel kecsegtetett sokáig a Szuhoj SUPERJET 100 program is, ami ha sikeres lett volna, a SUPERJET válhatott volna az első regionális Airbus-szá, de nem vált, végülis a kanadai CS széria lett azzá Airbus 200 series néven, pedig a Szuhoj már 2010-ben forgalomba állt.
Azt, hogy azóta az orosz polgári repülőgépgyártó-ipar kinőtte-e hosszan tartó gyerekbetegségeit (saját gyártású megfelelő hajtómű és avionika hiánya), a product-support gyengeségeit, nem tudom megmondani, de mindenestre a Superjet problémáin máig sem tudtak úrrá lenni – tette hozzá Madas László.
Mint mondta, abban nem hisz, hogy a világpiacon az oroszok valós konkurenciát jelenthetnének akár az Airbusnak, vagy akár az átmenetileg most gyengélkedő Boeingnek. A szakértő szerint legfeljebb a saját belső piacukról tudhatják kiszorítani az ezután rendelendő/leszállítandó keskenytörzsű Boeingeket, de még ehhez is igen hosszú időre lehet szükségük.
