|
| EPA / Britta Pedersen |
Kezdjük akkor rögtön a Teslával, hiszen a vállalat háza táján is rengeteg esemény történt az elmúlt egy évben. Egyebek mellett a cég július 28-án – némi csúszással ugyan, de – megkezdte az „olcsó” Model 3-ak értékesítését. Az első harminc darabot San Franciscóban adták át, a 35 ezer dolláros modelltől Musk azt várja, hogy segíti majd az elektromobilitás terjedését. Igény pedig láthatóan van: az autót tavaly jelentették be, és egyetlen hónap leforgása alatt 373 ezer előrendelést kaptak.
| Gondolnád? Elképesztő mennyiségű pénzt éget el a Tesla egyetlen nap alatt. >>> |
Ha már az autóknál vagyunk: bár a Model 3 gyártása több ízben is fennakadásokba ütközött, Musk nem tétlenkedett egy percig sem, ha a befektetők meggyőzéséről van szó. A legfrissebb bejelentés szerint hamarosan érkezik a Roadster névre hallgató elektromos sportautó, ami lényegében űrhajó módjára gyorsul, így a benne ülő vezető és utasok is komoly hatásnak vannak kitéve: a 100 km/óra sebességet 2 másodperc alatt éri el a jármű, a 160-170 körülit pedig 4 másodperc alatt. Az akkumulátor ráadásul 620 mérföldet (kb. 1000 kilométer) tud megtenni, ezzel ez a legnagyobb hatótávú Tesla a szériában. Jövőre egyébként a pickupok (kisteherautók) gyártása lesz a sláger a gyárnál.
|
| Elon Musk és a Tesla Roadster. Fotó: Tesla |
Bár a hír pozitív, a dömping alatt több ízben is megrogyott a Tesla gépezete az év során, a befektetőket azonban ez sem tántorítja el attól, hogy támogassák Musk új ötleteit. A szoros határidők és a csúszások alatt Musk egy percre sem hagyta magára az embereit – szó szerint. A Tesla-vezér ugyanis a könnyebb irányíthatóság érdekében konkrétan sátrat vert a gyára tetején, és ott lakott, amíg elült a krízishelyzet, erről korábban itt írtunk bővebben. >>>
Megépült és termel a világ legnagyobb akkumulátorgyára
Elon Musk ismét csak bizonyított, hogy bármit vesz a fejébe, azt megvalósítja: Ausztráliában mindössze 100 nap alatt üzembe állított egy olyan méretes akkumulátort, ami lehetővé teszi a szélenergiát hasznosító területeken a szünetmentes áramszolgáltatást még szélcsend idején is. Sokan kételkedtek, ő viszont azt ígérte, ha kicsúszik a 100 napból, ingyen adja a berendezést. Mondanunk sem kell: nem csúszott ki a beígért határidőből. >>>
A lépés egyébként az egész világot inspirálta, a következő rekorddöntő a Hyundai, akik Dél-Koreában egy 150 megawattos akkumulátortelepet terveznek üzembe állítani pár hónapon belül. Az akkumulátorok ára 2014 óta, azaz mindössze 3 év alatt a felére esett, így világszerte egyre vonzóbb az áramszolgáltatók számára az akkumulátorok alkalmazása.
Napelemes tetők, Holdutazás
A SolarCitynek is besegít a Tesla, idéntől ugyanis már a Tesla weboldalán is megrendelhetővé váltak a napelemes tetőcserepek, a kiszállítás és a telepítés már meg is kezdődött az Egyesült Államokban, jövőre pedig már az államokon kívül is hozzá lehet jutni majd az áramot termelő tetőcserepekhez. Az üvegből készült napelem-tetőcserepeket tavaly ősszel mutatta be a Tesla, röviddel a SolarCity Corp. napelem gyártó vállalat akvizícióját megelőzően.
Az űrutazásban sem tétlenkedett Musk, jövőre egész konkrétan ismét a Holdra szeretne eljutni, mindezt méghozzá jó eséllyel az azóta történelmet író, az űrt többször megjáró Falcon 9-es rakéták segítségével, erről a tervéről itt írtunk bővebben. >>>
|
| EPA/JEROME FAVRE |
Szellem a gépben: Neuralink
Az elektromos autózás meghonosítása és a Mars kolonizálása úgy tűnik, kevés Elon Musknak, a 45 éves futurista üzletember ugyanis a Neuralink bejegyeztetésével nem kevesebbre készül, mint hogy feltöltse az emberi tudatot a számítógépre. Mindezt ráadásul legkésőbb a mostani évtized végéig.
A felvetést azzal magyarázta, hogy az emberiség „jócskán lemarad”, ha a mesterséges intelligencia kutatására és az AI-k fejlődésére vár, ahelyett, hogy már meglévő tudatokat kapcsolna össze egy háló segítségével. Bár a gépek sok tekintetben leköröznek minket, az emberi agy még mindig iszonyatos mennyiségű információ befogadására és tárolására képes, ám ezt nagyon lassan képes továbbadni vagy kereshetővé tenni – ezen segítene, ha összekapcsolhatnánk az elménket.
Egy közös pont Magyarországban és a Teslában
Különös, ám semmiképp sem haszontalan döntés volt Musk részéről, hogy bóvli kötvényeket bocsásson ki – reményei szerint ettől 1,5 milliárd dollár tőkét tud bevonni, amit a Model 3 kapcsán felmerült csúszások áthidalásába tervez fektetni. A kibocsátás már önmagában is mérföldkő a Tesla életében, a cég korábban ugyanis csak részvényeket, vagy részvényre váltható kötvényeket tartott a piacon.
Olyat hozott a Tesla Magyarországra, amilyen eddig nem volt. >>>
Kérdés ugyanakkor, hogy a befektetőknél meddig lehet ezzel elmenni. A kötvények ugyan magasabb hozammal kecsegtetnek, de meglehetősen kockázatosnak mondhatóak egy olyan vállalat esetében, amelyik még gyakorlatilag sosem volt nyereséges a működése során, mindemellett pedig napi nem kevesebb, mint 12 millió dollárt öntenek a projektekbe. Ráadásul a Standard and Poor’s a közlemény után megerősítette az autógyártóra vonatkozó besorolását (B- kategória, negatív kilátással), és ugyanilyen, azaz befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette az új kötvényeket is.
Emberi csőposta: a Hyerloop
Azt már korábban is rebesgették, hogy a Tesla-vezér megreformálná a közösségi közlekedést, hiszen évek óta dolgozik az általa szabadalmazott Hyperloop-vonat megoldásán. Az amerikai kormánynak is tetszett az ötlet, ugyanis – egyelőre szóbeli – ígéretet tettek arra, hogy megépítheti az új metrót. A sebesség pedig hajmeresztő lesz: New Yorkból Washingtonba mindössze 29 perc lenne az út.
A tesztek jól haladtak, a próbaüzemben fel is állított a csőpostával egy egyedi, megdönthetetlennek látszó rekordot, ám alig pár hete színre lépett egy új kihívó, aki 30 kilométert vert Musk eddigi rekordjára. >>>
|
De mi az öreg ördög az a Hyperloop? Ha nagyon szőrszál hasogatóak akarunk lenni, akkor persze nem Musk volt az első, aki feltalálta az „emberi csőpostát”. A legelső vákuum-vasút terve még a huszadik század fordulóján, egy bizonyos Robert Goddard rakétafejlesztőtől származik, aki 1909-ben vázolta fel az ötletét az első, földalatti vákuumvasútra. A tervet végül 1972-ben a RAND Corp. valósította meg egy tesztpályán, ez volt a Vactrain, ám a köztudatba végül sosem került be. Egészen 2016-ig kellett várni, hogy megszülessen a kellő technológia, tudás és az üzleti modell ahhoz, hogy ebből a sci-fi projektből valami kézzelfogható legyen. Itt jön a képbe Elon Musk és az ő Hyperloopját üzemeltető Boring Co.. |
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
