A koronavírus árnyékában ugyan kisebb hírverést kap az amerikai kormányzat és a Huawei küzdelme, ettől függetlenül Donald Trump és az adminisztráció mindent megtesz, hogy a kínai vállalatot mind több országban kiszorítsa az 5G hálózatok kiépítéséből. A probléma az, hogy a mobilkommunikáció jövőjét jelentő technológiában a Huawei piacvezetőnek számít, és rajtuk kívül viszonylag kevés vállalat foglalkozik a területtel és rendelkezik megfelelő technológiával. Így azok az országok, amelyek az amerikai irányvonalat követve kitiltják a kínai vállalatot piacukról, gyakran állambiztonsági okokra hivatkozva, gyakorlatilag két, egykor szebb napokat látott skandináv cég közül választhatnak.
A piacon ugyanis a Huawei mellett az Ericsson és a Nokia képes leginkább megfelelni a jelenlegi kihívásoknak.
A piac királyai a hálózatokban élték túl az elmúlt évtizedet
A svéd és a finn vállalat is a 90-es évek elején kibontakozó mobiltelefónia úttörője volt, igaz, az Ericssonnak már az évtized végére nehézségei voltak a készülékgyártás területén. Éppen ezért összefogott egy másik technológiai óriással, így 2001 és 2012 az Ericsson és a Sony közös tulajdonában volt a Sony Ericsson nevű mobil telefonokat gyártó vállalat. A nem túl sikeres közös vállalatból ezt követően az Ericsson kiszállt, és a svéd vállalat ezt követően elsősorban a hálózati eszközökre és a kiépített rendszerek kiszolgálására fókuszált.
Némileg hasonló, de még szélsőségesebb volt a Nokia pályája, amely a 90-es évek végén - úgy tűnt - révbe ért. A finn vállalat a mobilkommunikáció teljes spektrumán erős pozíciókkal rendelkezett, a telefonkészülékek terén piacvezető volt olyan részesedéssel, hogy akkor az elemzők a Nokia túlzott dominanciájától féltették a piacot.
A történet azonban, mint ma már tudjuk, teljesen más irányba fordult, hiszen a vállalat innovációi rossz irányt vettek, a cég nem igazán hitt a mobilinternetben, és abban, hogy az emberek tömegesen szeretnének a telefonjukkal netezni. Az új kihívók, így elsősorban az Apple, illetve később a Samsung készülékeire a Nokiának nem volt érdemi válasza, és a piacra dobott okostelefonjaikat - sokat kritizált operációs rendszere miatt - sem a szakma, sem a felhasználók nem kedvelték. Ráadásul az egyszerűbb készülékek piacára belépő "no name" kínai gyártók, amelyek közül később többen is sikeresen építettek brandet, az alsóbb kategóriában is megroppantották a Nokiát.
Az egykori piacvezető cég a 2010-es években emiatt kishíján csődbe ment, több gyárát be is kellett zárnia. Végül a mobiltelefon gyártásból ők is kiszálltak, és a Microsoft vette meg ezt a részleget.
A finn cég szintén a háttérben lévő technológiában próbálta megtalálni a túlélési lehetőséget.
A kereskedelmi háború új esélyt kínál
A mobilhálózatok állandó fejlesztése és a fent említett USA-Huawei ellentét komoly piaci lehetőségeket kínál a Nokia számára. Ennek köszönhetően ugyanis az 5G hálózatok kiépítése során Észak-Amerikában és számos fontos nyugat-európai piacon is eggyel kevesebb erős ellenféllel kell küzdeniük. Az újonnan jött lehetőséget pedig a társaság új vezetéssel szeretné meglovagolni. Augusztusban új vezérigazgató érkezett Pekka Lundmark személyében, és a társaság elnököt is cserélt, a pozíciót Sari Baldauf tölti be. A páros egyébként dolgozott már korábban a Nokiánál, igaz az a fent emlegetett aranykorban volt, amikor a cég piaci értéke elérte a 300 milliárd dollárt, amivel 2000-ben a világ legértékesebb technológiai vállalata volt. Érdekesség, hogy a mobilpiaci pozíciójukat aláásó Apple a napokban lépte át a 2000 milliárd dolláros álomhatárt, míg a Nokia kapitalizációja csupán 24 milliárdos. Éppen ezért egyes elemzők szerint az sem lenne meglepő, ha napjaink valamelyik technológiai sikervállalata lenyelné a finn céget, hiszen több olyan óriásvállalat is van, amely ennél sokkal nagyobb szabad tartalékkal rendelkezik.
A felvásárlási spekulációktól függetlenül az új vezetésen komoly nyomás van, hiszen a befektetők elvárnák, hogy a technológiai részvények szélárnyékában a Nokia értéke is növekedjen. Az amerikai befektetők egyértelműen gyors változásokat akarnak, így a vezetőségnek viszonylag gyorsan fel kellene mutatni eredményeket. Az új cégvezetés azonban egyelőre a stratégia felülvizsgálatával van elfoglalva. Más kérdés, hogy ez annak fényében indokoltnak mondható, hogy a közelmúltban menesztett Rajeev Suri vezérigazgató alatt, a tavalyi évben kifejezetten gyengén teljesítettek. A tálcán kapott lehetőséggel az Ericssonnal szemben nem tudtak hatékonyan élni, és 2019-ben a svédek mellett a számos piacról kiszorított Huawei is sokkal nagyobb bővülést tudott elérni a szegmensben. A Nokia erejét elszívta az Alcatel-Lucent 15,6 milliárd eurós felvásárlása, így az 5G hálózatok terén jelentkező lehetőségekre nem tudtak megfelelően reagálni. Az egyik önkritikus vezető mindezt azzal magyarázta, hogy "az 5G egy évvel korábban jött, mint ahogy vártuk".
Miközben a piaci lehetőségek adottak lennének, az új vezérigazgatónak, Pekka Lundmarknak gyorsan fel kellene rázni a céget, és minél előbb és gyorsabb növekedési pályára kellene állítani a Nokiát. Ez már csak azért is fontos lenne, mert a távközlési szolgáltatók piacán megindult egy lassú konszolidáció, és egy-egy vállalat jellemzően a teljes nemzetközi hálózatában ugyanazokkal a partnerekkel szeret dolgozni. Így már a startnál komoly hátrányt szedhet össze a Nokia.
Arról nem is beszélve, hogy akár a technológiai szektorból, de még az amerikai állam részéről is fenyegeti a céget egy esetleges felvásárlás. Igaz egy más szituációban, de idén februárban William Barr amerikai igazságügy-miniszter azt vetette fel, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek mérlegelnie kellene azt a teljességgel szokatlan lépést, hogy megszerezzék a finn Nokia és a svéd Ericsson távközlési cégek ellenőrző pakettjét, ellensúlyozandó a kínai Huawei dominanciáját az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kiépítése terén. Más kérdés, hogy ezzel kapcsolatban azóta sem történt semmi konkrétum.
A britek kemény lépést hoztak
A nagy európai országok döntéshozói sokáig lebegtették, hogy a Huawei részt vehet-e, és ha igen, milyen feltételekkel az itteni hálózatok kiépítésében. Míg amerikai nyomásra néhány kelet-európai szövetségese, így Lengyelország és Románia is hajlott arra, hogy a kínaiakat kitiltsa, addig a német, a brit és a francia döntéshozók sokáig nem foglaltak egyértelműen állást.
Ebben a helyzetben azonban július közepén komoly fordulat következett be, hiszen a britek végül úgy döntöttek, hogy a helyi távközlési vállalatok 2021-től nem vásárolhatnak a kínai Huawei technológiai óriáscégtől berendezéseket a nagy-britanniai 5G mobilhálózat kiépítéséhez.
Ráadásul a Huaweitől vásárolt, a brit 5G hálózatba már beépített eszközöket 2027 végéig el kell távolítani a távközlési rendszerekből.
A digitális fejlesztésért felelős brit minisztérium vezetője, Oliver Dowden akkor azt mondta, a kormány a kínai céggel szemben foganatosított amerikai szankciók, valamint saját kiberbiztonsági szakértőinek felülvizsgált útmutatásai alapján döntött úgy, hogy a Huawei termékeit ki kell tiltani a brit 5G hálózatból.
Ezt követően az is felmerült, hogy ha nem is ilyen szigorú eszközökkel, de a franciák is partvonalon kívülre teszik a Huaweit. Sajtóinformációk szerint a francia nemzetbiztonsági szolgálat állítólag arról tájékoztatta az országban működő mobilszolgáltatókat, hogy miután a Huawei Technologies 5G-s mobilhálózati eszközeinek használatára kiadott engedélyek hatálya lejárt, nem fogják azokat meghosszabbítani. Mivel a hálózatok szinte minden fontos elemére ettől a szervezettől kell engedélyt kérni, így ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy idővel a Huawei eszközei is kikopnak a francia mobilszolgáltatók hálózatából. Illetve az előre gondolkodó szolgáltatók emiatt várhatóan kerülni fogják a kínai vállalat eszközeit.
Ugyanakkor Németország továbbra sem akarja a kitiltani a Huaweit, ez pedig a magyar kormány számára is hivatkozási alapot jelenthet, hogy miért nem lép fel vele szemben. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még arra hivatkozott, hogy a Huawei a Vodafone-nal és a Deutsche Telekommal együttműködésben tevékenykedik majd a magyar hálózat kiépítésében, ám a nyári brit döntést követően könnyen lehet, hogy változni fog a felállás.
Erre egyébként a cégek vélhetőleg annak ellenére is készültek, hogy korábban mind a német, mind a brit vállalat elsődleges tesztpartnere a Huawei volt. Az biztos, hogy a német kormány döntésének hiányában a Deutsche Telekom folytatja az együttműködést a Huawei-jel is. Így emiatt a 2019 őszén Magyarországon is elindult 5G hálózatokban a kínai vállalat eszközei biztosan megtalálhatók. Ugyanakkor a Magyar Telekom kereskedelmi 5G szolgáltatása idén április elején indult el, és a hálózat kiépítésében - a korábbi generációs mobiltechnológiákhoz hasonlóan - az Ericsson a partnere.
Az egyébként is zavaros helyzetben egyébként van egy érdekes mellékzönge is, hiszen az utóbbi hónapokban világszerte terjedt az az összeesküvés-elmélet, hogy az 5G technológiás mobilhálózati átjátszótornyoknak valamilyen módon közük van a koronavírushoz. Emiatt számos országban, így az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon, Belgiumban, Cipruson, Írországban és Hollandiában is követtek el támadásokat adótornyok ellen.
Túl szoros határidőre panaszkodott a főigazgató. 
