Egy időben egy adott munkaszituációban gyakran elhangzott, hogy „legfeljebb elmegyek pénztárosnak valamelyik áruházláncba” – utalva arra, hogy a kiskereskedelemben elég hamar elég attraktív munkabérek bukkantak fel. Ma azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint lecsengőben a kereskedelmet sújtó kínzó munkaerőhiány, azaz csökkenő tendenciában van az üres álláshelyek száma – ezzel együtt is még mindig több mint 4800 üres pozíciót tart számon a statisztikai hivatal a kereskedelem/gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban. A rendelkezésre álló adatok szerint a múlt év második negyedévében tetőzött az üres álláshelyek száma, akkor 6860 pozíció volt betöltetlen. Azóta negyedévről negyedévre csökkent a számuk, az idei első negyedévben 4813 álláshelyre kerestek embert.
Ugyancsak a hivatalosnak tekinthető KSH-adatokra támaszkodva lehet arra a következtetésre jutni, hogy a kereskedelemben a létező és szabad szemmel is látható munkaerőhiány ellenére nem törik össze magukat a hiperek a munkaerő becserkészésben és magukhoz kötésében. A weboldalaikon szereplő karrierhirdetésekben a már megszokott habosítás és nagyjából hasonló béren kívüli juttatáscsomag mellett többségükben az ágazati átlagkereset alatti összegekkel csábítják, vagy próbálják csábítani a leendő dolgozókat. Súlyosabb, hogy egy csomó esetben pedig megelégszenek a közepesen semmitmondó „versenyképes bérezés” frázissal, de vannak olyan pozíciók is, amelyekhez nemes egyszerűséggel nem társítanak számot. Pozitív alapokon ilyenkor lehet azt is vélelmezni, hogy egyéni megállapodás során alakul ki a bér, igaz, erre semmiféle utalás nincs az érintett álláshely-leírásokban.
A KSH adatai szerint 2023 áprilisában a kereskedelemben 505 900 forint volt a havi bruttó átlagkereset, ami első blikkre jelentősnek is nevezhető növekedés az egy évvel korábbi 440 100 forinttal összevetve. De csak első látásra és csak ahhoz mérten, mivel nemzetgazdasági szinten a rendszeres – tehát prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkeresetet 523 400 forintra becsülte a statisztikai hivatal. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresetét pedig 568 300 forintra. Reálértéken pedig egyenesen csökkenést mutat a matek a tavalyi pusztító, 24 százalékos átlagos infláció miatt, a visszaesés mértéke a hivatal szerint nemzetgazdasági szinten 6,9 százalékos volt, a kereskedelemben tehát ennél nagyobb.
De nézzük a részleteket. Cikkünkben Magyarországon működő három hipermarket, a Tesco, az Auchan és a Spar, valamint a három diszkontlánc, az Aldi, a Lidl és a Penny központi weboldalain szereplő állásajánlatokat vetettük össze. Közülük a Spar a legnagyobb kereskedelmi foglalkoztató, a múlt évben 16 048 dolgozója volt, a Tesco a második 10 807 alkalmazottal, az Auchan pedig a hatodik (5891 fő). Alapvetően a teljes munkaidős, nem meghatározott időre szóló ajánlatokban szereplő, a próbaidő letelte után elérhető legmagasabb bruttó béreket vizsgáltuk, de bemutatunk néhány ettől eltérő állásleírást is.
A három hiper és a három diszkont összesen 909 szabad pozíciót hirdet cikkünk írásakor (az ajánlatok száma naponta változhat), azaz összesen sem érik el az ágazatban kínált pozíciók 20 százalékát. Az álláskínálatok nagyon jelentős többsége az áruházi tevékenységhez kapcsolódik, illetve a Spar esetében a Regnum húsüzemhez. Így alapvetően ezek bérezési kondícióit vizsgáltuk.
Az összevetés persze nem egyszerű, mert a különböző láncok különböző álláskategóriákat állítanak fel, így a Tesco külön ajánlatokat tesz a bolti eladó, az áruházi munkatárs, a frissáru pultos és a pénztáros pozíciókra, a többiek ezeket jellemzően összevontabban kezelik.
A bérezést feltehetően befolyásolja, hogy hol van az adott egység, előfordul, hogy ugyanazon munkakörben eltérő a megajánlott bér. Több lánc esetében is tapasztalható ez a jelenség, de az is, hogy eltérő munkakörökre ugyanazt a bér kínálják, sőt, elvileg magasabb képzettséget igénylőhöz valamivel kisebb összeget rendelnek.
A Tesco összesen meghirdetett pozícióinak mintegy felét fedi le a fentebb említett négy munkakör, ezekben a próbaidő után elérhető legmagasabb bruttó bér 448 ezer forint. Bizonyos eladói állásokban azonban csak 408 ezer forintot kínálnak. Magasabb beosztás – műszakvezető – esetében átlag feletti a kínált bér, 519 ezer forint, de ebben a beosztásban is van, ami 480 ezret „ér”. Még magasabb beosztások esetében – áruházvezető és helyettese – pedig nem írnak elérhető fizetést.
Az Auchan nem sokat bíbelődik a matekkal, sehol sem közöl konkrét összeget, a pénzkérdést ehelyett elintézi azzal, hogy „a munkaerőpiaci változásokat követő versenyképes alapbér, ami a teljesítmény arányában tovább fejlődik”.
A Spar állásajánlatainál hol van konkrét összeg, hol nincs. A „bolthálózat/üzletek” kategóriában – ahol megjelölnek összeget – a leggyakoribb, szakeladó-pénztáros pozícióban az elérhető bruttó bér a próbaidő után akár 470 ezer forint, ami tartalmazza 8 órás munkavégzés esetén az alapbéren felül az időarányos 13. havi fizetést, dolgozói kedvezményt, átlagos műszak- és teljesítmény-pótlékot, túlórát. Ugyanebben a pozícióban azonban van olyan hirdetés is, ahol nincs szám. Akad viszont olyan eladó-pénztáros, aki ugyanennyit kaphat. A „sima” szakeladói kínálat esetében szintén hol adnak meg összeget, hol nem, ahol igen, ott ugyancsak 470 ezer forintot kínálnak. Komossiózó/áru-összekészítő munkakörben viszont bruttó 550 ezer forint is elérhető, a jellemzően kínált munkakör azonban nem ez.
Ahol nem informálnak a pénzről, ott be kell érnie az álláskeresőnek azzal, hogy „kiszámítható, versenyképes bér és az alapjövedelmen kívüli számos juttatás (13. havi munkabér az aktuális szabályzatnak megfelelően, vásárlási kedvezmény, hűségprogram)”. Az ilyen pozikban lényegesen rövidebb a többi előny felsorolása is, jellemzően azzal csábítanak, hogy „bejelentett, biztos munkahely, ahol elismernek, és megbecsülnek és szakmai fejlődés, és előrelépési lehetőség egy családias, támogató munkahelyi légkörben”.
Első ránézésére az Aldi fizet a legjobban, a keresőjében az „üzletek” címszó alatt található 46 szabad pozíció mindegyikéhez rendelt összeget, náluk szinte kizárólag bolti eladókat keresnek ebben a kategóriában. A béreket táblázatosan, a heti ledolgozott órák függvényében adják meg, a 40 órás munkahéten a dolgozó bruttó 596 ezer forintra számíthat – igaz, ezt csak egy helyen kínálják, a többin 564 ezer forint a csúcs, illetve a balatoni boltokba szezonális munkára 532 ezer a tarifa, de még ezek is az iparági átleg felett vannak. Teljes munkaidős kollégát viszont keveset keresnek, főleg részmunkaidősökre hajtanak, a leggyakoribb, 35 órás munkáért viszont már nem sokkal, de 500 ezer alatt fizetnek.
A bérek mellett a béren kivüli juttatások is fontosak egy-egy állás megítélésénél. Ilyet minden vizsgált áruházlánc felsorakoztat, növelendő a vonzerőt. Egyetlen ilyen elemet fedeztünk fel, ami minden lánc kínálatában szerepelt, a közösségi közlekedéshez való hozzájárulás, illetve térítése. A másik véglet az angol nyelv tanulásának támogatása, amit egyedül a Tesco kínált – legalábbis nevesítve, mert csaknem mindenhol szerepel az „egyéb juttatások” megfogalmazás, amibe persze sok minden beleférhet. Egy kivétellel találtunk kilométertámogatást saját gépkocsi használata esetén és két-két lánc nem teszi lehetővé a kedvezményes vásárlást (10-15 százalékos kedvezmény, a Lidl pedig kártyát ad), számszerűsített cafeteria-összeget (12-16 ezer forint havonta), illetve valamilyen fejlesztési, támogatási programban való részvételt. jubileumi juttatást ketten adnak, ahogy a családbarát elemeket is két lánc hangsúlyozza. Az Auchan erős szociális programot kínál, a Penny kedvezményes mobil flottacsomagot, ünnepi ajándékokat és banki számlacsomagot és biztosítást, a Lidl pedig egészségprogramot és szűrővizsgálatra 1 nap plusz szabadságot.
A Lidl a bolti kategóriában 253 álláshelyet kínál döntő többségükben „bolti dolgozó” néven futnak az ajánlatok. Az ő elérhető legmagasabb bruttó bérük jellemzően 465 ezer forint. A bolti dolgozókon kívül elenyésző számban keresnek higiéniai munkatársat, illetve még kevesebb üzletvezető-helyettest, előbbiek 465, utóbbiak 629 ezer forintra számíthatnak.
Nem nagyon lóg ki a sorból a Penny sem, az eladó-pénztárosi állásokat 468 ezer forintért kínálja. Az e feletti szinteken – műszakvezető, üzletvezető – azonban a Penny sem közöl számokat, csak „hosszú távú, stabil munkahelyet, versenyképes jövedelmet és teljesítményösztönző prémiumot, fejlődési lehetőséget, valamint változatos, érdekes munkát”.
Csak nem akar beindulni a német gazdaság. 
