Március közepén lépett életbe az árrésstop intézménye, 30 alapvető élelmiszer esetében maximum 10 százalékban határozta meg a kormány a kereskedelmi árrés mértékét. Az intézkedés jóval szélesebb körben érinti az üzletek kínálatát, mint korábban az árstop, így nehezebb kikerülni, helyettesítő termékekre átterhelni a veszteséget – emellett, mivel az alkalmazandó ár nem független a mindenkori beszerzési ártól, hanem azt követi, mérsékeltebb veszteséget jelent a kiskereskedelmi láncoknak. A kormány az intézkedést azért vezette be, mert az egyébként is élénkülő átlagos inflációnál is nagyobb mértékben drágulnak az élelmiszerek (azon belül is sok alapélelmiszer) hónapok óta.
Ezt a Privátbankár Árkosár korábbi részeiben egyértelműen (előre)jeleztük, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi jóslata szerint pedig a folyamat nem áll meg: márciusra 9 százalék körüli élelmiszer-inflációt várt (a hó közepén bevezetett árrésstop hatása még csak minimálisan érinti ezt az adatot, mivel 20-án zárul az adatfelvétel), áprilisra viszont 7 százalék alá várja az élelmiszer-infláció mértékét. A Központi Statisztikai Hivatal márciusra vonatkozó inflációs adata kedden jelenik meg, a jövő havi élelmiszer-inflációs adatra pedig a Privátbankár saját felmérése alapján már most is adhatunk prognózist.
Csak egy árrésstopos élelmiszer drágult – jól számolhatott a miniszter
A Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője az árrésstop friss eredményeiről legutóbb azt írta: 18,1 százalékkal csökkentek az árak, 874 terméket olcsóbban lehet megvásárolni. A Privátbankár Árkosár legfrissebb felmérése az első az árrésstop bevezetése óta, így volt alkalmunk megvizsgálni, milyen hatással van az intézkedés a hazai hipermarketek kínálatára. Ahogy 18 éve minden egyes hónapban, ezúttal is végigjártuk három hazai hipermarketlánc (Auchan, Interspar, Tesco) egy-egy egységét, és megnéztük, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. A kosárban szereplő 30 terméknek több mint az egyharmada érintett: az általunk vizsgáltak közül 12 élelmiszerre vonatkozik az árrésstop.
A kérdés aktualitása miatt először nem az összképet, hanem az árrésstopos termékek árának változását mutatjuk be cikkünkben. Az érintett 12 termék közül 11 ára csökkent az előző hónaphoz képest, a többségé jelentősebb mértékben. Az egyetlen árrésstopos termék, ami felmérésünk szerint drágább lett az előző hónaphoz képest, a tojás: 6,1 százalékkal többe kerül, mint egy hónapja, a tavalyinál pedig közel 50 százalékkal – ez húsvéthoz közeledve nem jó hír.
Az árrésstopos termékek közül a legnagyobbat a tejföl ára esett a hazai hipermarketekben: egyetlen hónap alatt 45,7 százalékkal lett olcsóbb. A margarin a második 34,8 százalékos áreséssel, a párizsi ára pedig 28,8 százalékot csökkent. Az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze az árrésstopos termékek árváltozását:
Jól látszik, hogy az érintett termékek között van jónéhány, ami az árrésstopos árcsökkenés ellenére is jóval magasabb áron szerezhető be, mint egy éve: a már említett tojás mellett a liszt, a sajt, az étolaj, a csirkemell jóval drágább, mint egy éve, de a krumpli és a tej is többe kerül most, mint 2024 áprilisában. A tejföl, a margarin, a párizsi, a gyümölcsjoghurt és a cukor viszont nemcsak az előző hónaphoz, hanem tavaly áprilishoz képest is csökkent.
Az árrésstoppal érintett termékek ára felmérésünk szerint egy hónap alatt átlagosan 16,9 százalékkal csökkent a hipermarketekben
– ez közel van a miniszter által jelzett 18,1 százalékhoz, ami az összes, általunk nem teljeskörűen vizsgált szabályozott terméket is tartalmazza. Tavalyhoz képest az általunk vizsgált árrésstopos termékek ára átlagosan 2,8 százalékkal emelkedett – itt a tojás húzza fel egyébként az adatot.
Akkor működik az árrésstop?
Bár nem tudjuk, hogy az árrésstop nélkül hogyan alakult volna az érintett termékek ára, nyilvánvaló, hogy ekkora árcsökkenés az érintett termékek esetében garantáltan nem történhetett volna meg az intézkedés nélkül. Az egyik aggály, ami az árrésstopot övezi, hogy vajon megpróbálják-e más termékeken pótolni a veszteségnek legalább egy részét az áruházak, nem járunk-e rosszabbul a nap végén, ha az összes beszerzésünket vizsgáljuk?
Ha megnézzük, hogyan alakult az előző hónaphoz képest a többi, árrésstoppal nem érintett élelmiszer ára, akkor azt látjuk: felmérésünkben csupán 3 termék ára emelkedett jelentősebb, 10 százalékot meghaladó mértékben márciushoz képest. Közülük kettő – a kávé és a csokoládé – esetében biztosan nincs meglepetés, hiszen ezek a világpiacon, árupiacokon is jelentősebb dráguláson mentek keresztül. A harmadik termék, ami egy hónap alatt nagyot drágult, az általunk vizsgált tömény szeszesital – összességében azonban nem látszik kiugró adat,
semmi sem utal arra, hogy drasztikus mértékben emelnék más élelmiszerárak árát a láncok.
Az viszont igaz, hogy nem tudhatjuk, hogyan alakult volna mondjuk a rizs, a tészta vagy épp a sör ára, ha más termékeken nem buknak nagyot az üzletláncok. Ahogy azt sem tudjuk megmondani, hogy az áruházak nem-élelmiszer kínálatának az árát hogyan befolyásolja az élelmiszerfronton elszenvedett veszteség: a mosószer, a WC-papír vagy épp a szélvédőmosó-folyadék mennyivel lett esetleg drágább, mint egyébként lett volna.
Az árrésstop egyelőre olcsóbb élelmiszer-nagybevásárlást hozott a vevőknek, hosszabb távú hatásait viszont nem lehet felmérni. A Spar és a CBA is jelezte már, hogy ha sokáig fenntartják, az visszafordíthatatlan károkat okoz a magyar kiskereskedelemben. A vásárlók több üzletben mennyiségi korlátozással szembesülnek, a Lidl egyszerűen nem szolgál ki árrésstopos termékekkel olyan vevőket, akik számlát kérnek a vásárlásaikról. Ahogy az Agrárszektor cikke is figyelmeztet: a magyar élelmiszeripar legféltettebb titka került napvilágra az árrésstop miatt, az évek óta a szektor szereplőinek tevékenyégét végtelenül megnehezítő bizonytalanság pedig tovább fokozódott. Ha a piaci szabályok továbbra sem érvényesülnek, úgy ismét felmerülhet egyes szereplők távozása, a piaci verseny torzulása pedig a kínálat korlátozódásához vezet –
a vásárlók a jövőben kevesebb üzletben, kisebb választékból válogathatnak, a kiszolgálás minősége jelentősebb mértékben is romolhat,
miközben sok esetben már a közvetlenül szomszédos országok boltjainak színvonalát sem éri el az üzletek kínálata, a szortiment változatossága és minősége.
Általános áruhiányról még nem beszélhetünk, de a mennyiségi korlátozások szigorodhatnak: már most is találkozunk helyenként üres polcokkal egy-egy olcsóbb termék esetén.
Fotó: Klasszis Média
Ne feledjük azt sem: az érintett cégek jelentős foglalkoztatók, több kiskereskedelmi lánc kínál magyar viszonylatban jó fizetés mellett állást a munkavállalóknak.
Ennyire húzta le a végösszeget az árrésstop – 4 hónappal ezelőtti szám a blokk alján
Az árrésstopos termékek 16,9 százalékos átlagos árcsökkenése a teljes kosárértéket a negatív tartományba tolta egyhavi összehasonlításban:
a nagybevásárlást 5,3 százalékkal, mintegy 2000 forinttal olcsóbban tudhatjuk le most, mint márciusban.
|
A három vizsgált áruházlánc között minimiális a különbség az elmozdulásban, 4,2 és 6,3 százalék közötti mértékben csökkent a kosárérték egy hónap alatt.
Az éves árcsökkenés mértéke is nagyot esett, de bőven a pozitív tartományban van: az előző hónapok két számjegyű (vagy akörüli) áremelkedése után
áprilisban a Privátbankár Árkosár éves árindexe 6,6 százalék lett – ennyivel drágább a családi nagybevásárlás most, mint egy évvel ezelőtt.
Nagy Márton korábban említett jóslata ez alapján tehát teljesülhet, 7 százalék alá kerülhet az élelmiszer-infláció áprilisra.
Az áruházak 2,5 és 9,8 százalék közötti mértékben emelték áraikat 2024 áprilisához képest. A számla végösszegében alig van különbség: a legolcsóbb és a legdrágább áruház között mindössze 1639 forint a differencia, ez alig 4,5 százalék.
Az átlagos kosárérték 37 135 forint lett áprilisban
– utoljára 4 hónappal ezelőtt, tavaly decemberben került ennél kevesebbe a családi nagybevásárlás. Hogy ez elegendő eredmény-e egy ilyen drasztikus beavatkozástól, azt minden bizonnyal a minisztériumban is értékelik – nagyon meglepődnénk, ha nem hosszabbítanák meg az árrésstopot az eredetileg tervezett május végi dátum után is.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
A havi árváltozásokat korábban átnéztük, érdemes azt is megnézni, éves összehasonlításban hogyan alakultak az egyes termékek árai. Az éves drágulási rekorder áprilisban a tojás lett, az árrésstop ellenére – itt a termelők oldalán kell valamit lépnie a kormánynak, ha valamit el akar érni, bár leginkább a termelők által elszenvedett költségekkel kellene valamit kezdeni. Egy hajszállal maradt le az első helyről a narancslé és a csokoládé, amelyek a világpiacon is jelentősen drágulnak az utóbbi időben. A toplistán továbbra is szerepelnek az árrésstopos alapélelmiszerek, de jó hír, hogy jelentős számban már a lista másik végén, a 10 százalékot meghaladó éves árcsökkenést mutató termékek között is megtalálhatóak:
Havi legolcsóbbak: húsvéti sonka tormával, salátával
Ezúttal a húsvéti készülődés jegyében választottunk 3 terméket, és megnéztük, márkára és minőségre való tekintet nélkül (tehát az Árkosár-felmérés általános módszertanától elrugaszkodva), hol adják a legolcsóbban őket.
A kötözött húsfélék közül (tehát nem csak a sonkákat vizsgálva) a legolcsóbbat az Intersparban találtuk, ahol 2290 forint a sajátmárkás, Spar Hazai szeretem füstölt kötözött lapocka. Az Auchanban 2390 forintba került a Pápai Hús füstölt kötözött lapockája, a Tescóban a kategória legolcsóbb versenyzője a Privát Hús 3390 forintos bükkfával füstölt főtt kötözött combsonkája volt.
Ha ezt reszelt tormával tálalnánk, akkor a legolcsóbb megoldást az Auchan Nívó torma jelenti, ami kilónként 1995 forintba került. A Tescóban a sajátmárkás üveges torma 2147 forint volt kilónként, míg az Interspar sajátmárkása 2345 forintba került kilónként.
Fejes salátát a Tescóban találtunk a legalacsonyabb áron, a magyar származású zöldség 299 forintba került. Az Intersparban 499 forintért szintén magyar fejes salátát kínáltak, az Auchanban viszont épp nem volt kapható (a mérleg szerint egyébként 399 forintba került volna).
Sikeresen érveltek a kormányhivatalnál. 
