Még az átlag alatt drágulnak az élelmiszerek, de zárul az olló

Ezúttal szeptember 2-án jártuk végig három hazai hipermarketlánc egy-egy egységét, hogy megnézzük, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Több mint 14 éve havi rendszerességgel végzett felméréssorozatunk legutóbbi részeiben gyorsuló áremelkedési trendről számolhattunk be az elmúlt hónapokat illetően, a trend pedig szeptemberben folytatódott.

Tavalyi felméréssorozatunkban az augusztus és a szeptember is kiemelkedő éves áremelkedést hozó hónapok voltak: nyár végén és ősz elején is jelentős, 11 százalék fölötti éves drágulást találtunk a hipermarketekben. Idén ilyen magas számokkal eddig nem találkozhattunk - ami természetesen a magasra emelkedett bázis-szintnek is köszönhető.

Általában is igaz, hogy az élelmiszerárak idén eddig az általános infláció szintje alatt emelkedtek - ez azonban nem csak az élelmiszerár-emelkedés lassulásának, hanem az általános árszínvonal emelkedésének is köszönhető. A KSH legutóbbi, júliusra vonatkozó adatai szerint az általános éves infláció 4,6 százalékos volt, miközben az élelmiszerek 3,1 százalékkal drágultak egy év alatt. Csakhogy miközben az infláció általános szintje az előző havi 5,3 százalékról csökkent 4,6 százalékra, az élelmiszerár-emelkedés változatlan volt az előző adathoz képest - a különbség tehát mérséklődött. Ennek főként az alacsonyabb jövedelműek és a nyugdíjasok látják kárát - az ő fogyasztásukban nagyobb arányt képvisel az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadás. A szakértők ráadásul arra figyelmeztettek: bár vannak olyan termékek (például a húsfélék), amelyek ára csökkent az elmúlt hónapokban, bizonyos folyamatok újabb áremelkedés felé mutatnak - ilyen például a takarmányárak elszállása, a gyenge gyümölcstermés, a búza árának emelkedése is.

Csúcson a családi nagybevásárlás ára

Bár a tavalyi, 11 százalékot meghaladó élelmiszerár-emelkedésről sem az augusztusi, sem az aktuális, szeptemberi felmérésünkben nem számolhatunk be, a gyorsuló trend idén is jól azonosítható: a három vizsgált hipermarket átlagos adatai alapján

szeptemberre 7,2 százalékkal magasabb lett a családi nagybevásárlás ellenértéke, mint egy évvel ezelőtt.

Hogy a folyamat nem csak esetleges bázishatások eredménye, az jól látszik abból is, hogy az árnövekedés havi üteme meghaladta a 4 százalékot - ilyen magas havi áremelkedésre idén eddig nem volt példa.

Az Auchan, az Interspar és a Tesco is emelt az árain az előző hónaphoz és tavaly szeptemberhez képest is. Havi szinten 2,7 és 6,8 százalék közötti drágulást mértünk, éves szinten az Auchan 3,5 százalékos áremelése mellé az Interspar és a Tesco 8-9 százalék fölötti áremelése párosult. Mindezek eredményeként az átlagos nagybevásárlás ellenértéke szeptemberben

történelmi csúcsra, 23874 forintra emelkedett.

A felmérés történetében eddig nem volt példa arra, hogy a nagybevásárlás ára közelebb legyen a 24 ezerhez, mint a 23 ezerhez.

Összeértek az árak - mindegy, hol vásárolunk be?

Szintén érdekes, háttérben meghúzódó trend az, hogy

szeptemberre gyakorlatilag eltűnt a különbség a vizsgált áruházak kosárértékei között.

Természetesen az egyes termékek árai között sok esetben van érdemi különbség attól függően, hogy hol vásároljuk meg azokat, de összességében a változások azt eredményezték, hogy a legolcsóbb és a legdrágább áruház között mindösszesen 127 forint különbség van - ez a mostani, 24 ezer forintot közelítő kosárértéknek mindösszesen a fél százaléka. Gyakorlatilag a végösszeg szempontjából mindegy volt, hol intézzük el a havi nagybevásárlást - persze csak akkor, ha mindent ugyanott vásárolunk meg. Ha valaki arra a kísérletre vetemedne, hogy mindent abban a hipermarketben vásárol meg, ahol épp a legolcsóbban kínálják, az 22 431 forintból úszhatná meg a nagybevásárlást - egyébként ez sem sokkal olcsóbb annál, mintha egy helyen vennénk meg mindent, alig több mint 6 százalékot lehetne így spórolni az egyes áruházakban. Ez a komolyabb utánajárást és logisztikai szervezést valószínűleg nem éri meg.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Már előző, augusztusi felmérésünkben is megelőlegeztük, hogy az idei év legnagyobb átlagos áremelkedést produkáló terméke jó eséllyel az étolaj lesz, a szeptemberi adatok pedig megerősítik ezt a várakozásunkat. A legnagyobb éves áremelkedést ismét ennél a terméknél mértük, referenciatermékünk ára átlagosan 36,4 százalékot emelkedett a három hipermarketben egy év alatt. Az előző havinál 2,7 százalékkal volt magasabb az olaj ára - két üveg étolajért már 1500 forintot is a kasszáknál hagyhatunk.

20 százalék fölötti mértékben drágult tavaly szeptemberhez képest a liszt is (ahogy azt a korábban említett elemzők előrejelezték a búza árának emelkedése kapcsán), emellett a chips esetében is ekkora drágulást mértünk. A krumpli is drágább most 15 százalékkal, mint tavaly - igaz, a burgonya tavaly meglehetősen olcsó volt, 2020 egyik legnagyobb árcsökkenését produkáló termékéről van szó. 10 százalékot meghaladó áremelkedést mértünk még egyes szeszesitaloknál, a margarinnál, a gyümölcsjoghurtnál, a csirkemellnél, a tésztánál és a rizsnél is.

Komolyabb árcsökkenést mértünk viszont a sertésmájasnál (-10 százalék), valamint a tavalyi árrekorder almánál is, amit 28 százalékkal olcsóbban tudtunk most beszerezni, mint egy évvel ezelőtt.

Az előző hónaphoz képest is komolyabban csökkent a májas valamint egyes szénsavas üdítők ára (mínusz 15 illetve 10 százalék), míg a havi áremelkedési listát a kávé és a tea vezeti 40 százalékot meghaladó ugrással. 10 százalékkal emelkedett augusztushoz képest az UHT tej ára, 15-öt a krumplié és közel 19 százalékot a gyümölcsjoghurté. A kávé árának várható megugrásáról egyébként nemrég olvashattak is egy összeállítást a Privátbankár.hu-n - a háttérben árupiaci folyamatok, a járványhelyzet okozta ellátási nehézségek állnak:

Havi legolcsóbbak: tejföl, kefír, szőlő

Alig egy hete egy kisebb élelmiszeripari botrány rázta meg a magyar piacot, az Alföldi Tej Kft. visszahívása több mint egy tucat márkát érintett, amelyek közt saját márkás termékek is szerepeltek. Bár első hallásra elszörnyülködhettek a történteken a vásárlók, érdemes belegondolni abba, hogyan is derült fény a mulasztásra: a gyártó saját vizsgálata alapján adott ki figyelmeztetést és indítványozta az érintett termékek visszahívását annak ellenére, hogy nem érkezett be egyetlen reklamáció sem a gyártóhoz vagy a kereskedőkhöz. Az áruházakban ottjártunkkor is olvasható volt a figyelmeztetés a termékvisszahívásra, üres polcokat is találtunk a tejfölös részlegeken - az eset minden bizonnyal rendkívül kellemetlen a gyártó számára, de a vásárlóknak azért pozitív jelzés is arról, hogy jól működik az élelmiszerbiztonság.

A részben kiürített polcokon körülnézve azt találtuk, hogy mindhárom áruházban 623 forintos kilónkénti áron kínálták legolcsóbb "kispoharas" tejfölt. A 175 grammos termékek mindhárom áruházban sajátmárkásak voltak, poharanként 109 forintért.

Szintén egy hete volt egy lényegesen kisebb volumenű kefir-visszahívás is - ez azonban csak a felmérésünkben egyébként nem szereplő Aldi saját termékét érintette. Megnéztük, kis poharas kefirből hol találjuk a legolcsóbbat a hipermarketek közül - ebben a Tesco nyert, kilónként 394 forintba került a sajátmárkás termék. Az Auchanban a Danone kefir kilója 707 forint volt a kis kiszerelésben, az Interspar kilónként 794-ért adta a Mizo termékét.

A "Havi legolcsóbbak" rovatba szerettünk volna egy gyümölcsöt is beletenni (ebben a rovatban a termékeket kizárólag az árra koncentrálva "vizsgáztatjuk", márkára és minőségre való tekintet nélkül), és bár nagyon vonzó volt a lehetőség, hogy a Kefir után a Szamócát is alaposabban körüljárjuk, mégsem tartottunk V-Tech emlékbevásárlást, és maradtunk a szőlőnél. Helyenként már elkezdődött ugyan a szüret, egyelőre azonban olcsó szőlőt külföldről hoznak be a hipermarketek. Messze a legolcsóbb az Interspar görög szőlője volt, kilónként 499 forintért, a Tesco piros szőlőt kínált 999-ért (a származási hely nem derült ki, mivel az csak az egymás mellé illesztett rekeszek oldalán lévő címkén lett volna elolvasható). Az Auchanban a mag nélküli rozé szőlő volt a legolcsóbb kilónként 1396 forintért, Olaszországból.