Hol lehet egy nap alatt több középkort látni, mint egész Magyarországon, és Hitler lába nyomát taposni?

Nürnberg, középkori kórház

Aki volt már Münchenben vagy Frankfurtban (a Majnánál), az tudja, hogy régi, középkori épület ezekben alig maradt a második világháborús pusztítás után. A törmeléket eltakarították és nagyrészt modern épületeket emeltek a helyén. Nürnberg azonban, a középkor egyik legfontosabb német városa, a Szent Német-Római Birodalom császárainak gyűlésező helye szerencsére úgy döntött, hogy újra felépíti, amit tud. Pedig a régi város nagy része, különböző becslések szerint 85, 90 vagy 95 százaléka lett szó szerint is porrá a második világháborúban.

A bombázások elől sok műkincset egy titkos bunkerbe menekítettek, köztük a német-római császárok koronázási ékszereivel. Ami nem volt mozdítható, például oltárok, szökőkutak, szarkofág, szobrokkal díszített homlokzat, azt betonpáncéllal körítették. Azután szinte csak ezek maradtak épen.

A leginkább bombázott városok egyike

Hitler a várost azért jelölte ki pártnapjai, gyűlései és felvonulásai színhelyéül, mert szimbolikus szerepe volt a középkor császárai miatt. Így szimbolikus maradt a háborúban is, a szövetségesek ipara, közlekedési útvonalai mellett ezért is különösen szorgalmasan bombázták. Pedig lakói korántsem voltak mind nácik, annyira nem, hogy a baloldali-liberális polgármestert újra és újra megválasztották, Hitler csak erőszakkal tudta eltávolíttatni, hatalomra jutása után.

Birodalmi Pártnapok Területe (Reichparteitagsgelände, Zeppelinfeld)

Bevehetetlen erődítmények sora

Nürnberg főleg a késő középkor, a reneszánsz, valamint a második világháború után érdeklődőknek lehet érdekes. Nagy fia, Albrecht Dürer festő és metszetnyomdász apja Magyarországról települt át. Az egykori középkori városfal mintegy 130 tornyából a háború előtt még 88 volt meg, nagy részét azután lerombolták, ma mégis mintegy 70 újra áll.

Jó néhányukat magánegyesületek, polgári kezdeményezések segítségével építették újjá, némelyiket mindössze pár évvel ezelőtt, és sokban ma laknak is. A régi városfalak körben majdnem teljesek. A komolyabb ágyúk megjelenése után a régi fal köré épített modernebb, süllyesztett erődítések, sáncok, sokszögű bástyák rendszere szintén érdekes, kísérleti jellegűnek számított, sokban meghaladta korát. Olyan alaposan megépítették, hogy nem is vette be ellenség egészen 1945-ig.

Nürnberg, városfalszakasz újjáépített, lakott tornyokkal

Fagerendákból sztyeppe

A város gyönyörű favázas szerkezetű házakból álló élő skanzen volt a háborúig, ezekből épen alig maradt néhány, de sokat újra felépítettek. Egy utca sem komplett, sok városrész kicsit olyan, mint Budapest egyes részei: Ahová több bomba hullott, ott most modern épület áll, ahová valamivel kevesebb, ott régi. (Vagy amihez megvolt az eredeti tervrajz.) Egyes területek teljesen modernek, az egyik városrészt sztyeppének keresztelték el a háború után, mert a házak helyén semmi sem maradt, csak pusztaság.

Kellemes nyári klíma

Amikor a bajor rádióban megkérdeztek augusztusban egy müncheni urat, hová megy nyaralni, azt mondta: Most, hogy a legtöbben elhúztak innét, a legjobb, ha itt maradok. Bajorország lakói ilyenkor főleg délre, esetleg északra, nyugatra, valamely tengerhez mennek nyaralni.

A Császári Vár (Kaiserburg) és az óváros részlete

Nürnbergben ráadásul szemmel láthatóan jóval kevesebb a turista, mint például Münchenben. Az árak viszont augusztusban (például az Airbnb-nél) sokkal, de sokkal alacsonyabbak, mint a tengerpartokon. Ráadásul a hőmérséklet 5-8 fokkal alacsonyabb volt most, mint Magyarországon, nem volt az az igazán nagy hőség. Ezért cserébe azonban némi esőt is el kellett viselni.

Katakombák és bunkerek

Rossz idő esetén a különböző katakombák, bunkerek (sörpincék, műkincsmenedék, pincebörtönök) és a rengeteg múzeum jelentenek kellemes elfoglaltságot. A 25 eurós Nürnberg-kártyával két nap alatt 40 eurónyi múzeumot néztünk meg, de lehetett volna több is, ha korábban kelünk vagy kevésbé vagyunk alaposak. Közel 40 múzeum és 20 egyéb látnivaló van a turisztikai listán, igaz, volt olyan is, ami minden magyarázat nélkül be volt zárva (katonai egyenruha-múzeum), vagy amiben alig volt több pár rajzolt ábránál és képeslapnál (a város hóhérainak egykori szolgálati lakása).

Bunkerrészlet

Történész a vízvezetékben

Van, aminek pedig csak jó némettudással van értelme, mint a város titkos középkori vízellátását rejtő alagutakban és a bástyái mélyében húzódó védőfolyosókon egy helyi történész által tartott vezetés. Azt pedig a német precizitás és szervezettség fényében nem is gondoltuk volna, hogy a szupermodern online jegyautomata helyett a bunkerekbe a sörcikkszuvenír-boltban érdemesebb jegyet foglalni (a Dürer-ház mellett). Szerencse, hogy elbeszélgettünk az idős pénztáros nénivel egy másik múzeumban.

Mit ne csinálj ebben a városban?

Mit az a hét dolog, amit nem csinálnak a nürnbergiek? – teszi fel a kérdést egy Youtube-videó (angolul). Az egyik arról szól, hogy nem mennek Fürthbe, legfeljebb áthaladnak rajta, pedig a két város össze van nőve. (Ezen kívül nem kérnek észak-német sört, főleg nem két decis pohárban, nem masíroznak Bayern München-mezben és nem lobogtatják a bajor zászlót sem.) Pedig Fürtben is van pár gyönyörű utcácska, ha nem is a középkorból, hanem valamivel a harmincéves háború utánról (akkor ugyanis a várost földig rombolták). Ráadásul a metró pikk-pakk egész odáig kivisz.

Fürth részlete

Metró a városfalban

Apropó metró, a három vonalból kettő vezető nélkül működik 2008 óta. Ez a város volt a kísérleti terepe a Siemensnek, amely aztán a budapesti négyes metróhoz is szállított berendezéseket. Nürnberg félmilliós város, de van három hosszú metróvonala, plusz a villamosok, buszok és HÉV-ek (S-Bahn), nem rossz. A repülőtér a város nagy részéből igen gyorsan elérhető. Egy külön gyöngyszem az Opera megálló, amely a késő középkori erődítések sáncában kapott helyet és nyitott boltívei a várárokra meg a régi városfalra néznek.

Opera megálló (metró a várárokban)

Hitler lába nyomát taposni

Adolf Hitler egykori felvonulási terére, a náci pártrendezvények helyszínére (Zeppelinfeld) egy augusztusi hétköznapon 5-10 percenként érkezett egy-egy család vagy kisebb baráti társaság. Az ostobák náci karlendítéssel, mások több visszafogottsággal lépnek arra az erkélyszerű emelvényre, ahol egykor a diktátor beszélt. A térség nagy része ma focipálya vagy görkoriplacc.

Az egykori Reichsparteitagsgelände (a Birodalmi Pártnapok Területe) összességében akkora, hogy a Kongresszusi Központban levő múzeumával („Dokumentációs Központ”) együtt önmagában kellhet hozzá legalább fél nap, meg két jó láb. Bónusz hozzá a körülötte levő park és a tó.

Reichparteitagsgelände, Zeppelinfeld, náci szónoki emelvény

Disznódelfin Juliska nélkül

A Nürnbergi Állatkert kellemes meglepetésének a tengertől oly messze a vaquita (kaliforniai disznódelfin vagy barnadelfin) bizonyult, amely kihalófélben levő, nagy erőfeszítésekkel védett ritkaság. Ráadásul idomítva kisebbfajta delfinshow-t láthatunk tőlük naponta háromszor. Másutt viszont nem volt ritka, hogy valamely, a térképen jelölt állat teljesen hiányzott, vagy a tágas terepen úgy elbújt, hogy hiába kerestük.

Az erdő tisztására épült fagerendás állatkerti étterem viszont csalódás. Míg a képeken Jancsi és Juliska erdei házának (vagy a Grimm című fantasztikus sorozat titokzatos lakának) nézett ki, a valóságban szinte ki sem látszott a modern napernyők, táblákra ragasztott étlapok és jégkrém-reklámok erdejéből. Télen, amikor nincs szabadtéri étkezés, bizonyára szebb.

Cak szemmi cipőszt

Ami az ételeket illeti, talán a relatíve kevés turista miatt is, bajban voltunk a frankhoni konyhával. (A helyiek úgy tartják, ők nem bajorok, hanem frankok.) Találtunk olyan éttermet, ahol volt az étlapon 15 főétel sertésből, egy marhából és nulla szárnyasból. Ahol meg volt szárnyas, általában csak egyetlenegy féle, pulykasteak, az is ízetlennek bizonyult, nem szeretnek arrafelé fűszerezni.

Még az itthon csípősnek ismert KFC-csirkecsíkok is ízetlenek, hacsak nem kérsz hozzá dupla szószt. Szerencsére van kínai, török, vietnámi, mexikói, ír, perui és még ki tudja hányféle nemzetnek étterme, ahol valamivel jobban bánnak a fűszerszóróval.

Kézművesek udvara és ágyútorony