Egyértelmű hangulatjavulás tapasztalható a hazai kkv-k körében, mivel a tavalyi évi bizonytalanságot követően jelentős mértékben emelkedett a K&H kkv bizalmi index. Az optimizmus főként azzal magyarázható, hogy a gazdaságpolitikát, a közterheket valamint a vállalati hitelkamatokat tekintve is bizakodóbbak a vállalkozások. Mindeközben romlottak a szállítókkal és az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos várakozások - tudta meg a Privátbankár a K&H-tól.
A rezsicsökkentés elérte a cégeket is
Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésén alapuló bizalmi index értéke az elmúlt évben tapasztalt nagyfokú bizonytalanságot követően ismét növekedést mutat. Az index értéke 9 pontos emelkedést követően jelenleg -26 ponton áll, de még kérdéses, hogy az 5. negyedéve tartó fel-leingadozás után a mostani növekedés tartósnak bizonyul–e. Az optimizmus minden árbevétel kategóriában megfigyelhető, azonban a mikrovállalkozások várakozásai fordultak leginkább pozitív irányba.
A mikrovállalkozások bizalomjavulása feltehetően összefügg a fogyasztói bizalmi index legutóbbi, jelentős mértékű javulásával, ami az alacsony mértékű inflációnak és a 10%-os rezsicsökkentésnek köszönhető – magyarázta az eredményeket Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A különböző ágazati szektorok közül továbbra is a mezőgazdasági cégek a legoptimistábbak, míg a szolgáltató szektorban csupán enyhe javulás látható.
A vállalkozók optimizmusa leginkább a gazdaságpolitikával, a közterhekkel, valamint a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások javulásával magyarázható.
A legutóbbi felmérés eredményei azt mutatják, hogy a gazdaságpolitika és a közterhek megítélése is javulni tudott. Ez egyrészt annak tudható be, hogy nőtt azon cégek aránya, akik szerint a kormányzat a következő 1 évben vállalkozásbarát intézkedéseket hoz majd (a felmérést még az MNB hitelprogramjának publikálása előtt készítették), másrészt egyre többen számítanak a közterhek csökkenésére vagy stagnálására. Növekedett azon cégek aránya is, amelyek alacsonyabb hitelkamatokra számítanak a közel egy éve csökkenő jegybanki alapkamattal összefüggésben – mondta el a kkv szakértő.
Mindeközben jelentősen romlottak a szállítókkal és az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos részindexek, utóbbi azért, mert szűkültek a pályázati lehetőségek.
Azért mégsem minden olyan rózsaszín
Még mindig nem ért véget az a vesszőfutás, amit a visszaeső belső fogyasztás miatt kell elszenvedniük a vállalkozásoknak: az elmúlt 12 hónapban nemhogy csökkent volna, hanem valamelyest még emelkedett is az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártásával, a kiskereskedelemmel, a gépjármű kereskedelemmel, a vendéglátással foglalkozó cégek bedőlési aránya - derül ki a Bisnode összesítéséből.
Keveset fogyasztottunk az elmúlt egy évben
A bedőlési arány a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányát jelzi, így alkalmas arra, hogy a segítségével jellemezzük egy-egy ágazat helyzetét. Egyértelmű, hogy a belső fogyasztás visszaesése továbbra is sújtja a vállalkozásokat. Nem csak az élelmiszerek, tartós fogyasztási cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek körében nőtt a felszámolások, csődök aránya, hanem például a pénzügyi szolgáltatások, a művészet, a szórakozás és a szabadidő területén is – mondja Keleti József, a döntéstámogató információkat szolgáltató Bisnode ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint az ok az, hogy a háztartások részben kényszerűségből, részben önként visszafogták kiadásaikat. Azokban a családokban, ahol egy vagy több kereső munkanélküli lett az elmúlt időszakban vagy a hitelek törlesztő részleteit nyögik, egyszerűen nem jut annyi pénz élelmiszerre, szórakozásra mint korábban. A többiek pedig egyelőre kivárnak, például az új autó, motorkerékpár vásárlással, hiszen még mindig nem tudható, mikor kerül felszálló ágba a gazdaság.
A bedőlési arány továbbra is az építőipar területén a legmagasabb (6,6%), ami a felújítások, az építkezések és a beruházások elmaradásával magyarázható.
Kimerültek a tartalékok
Tény, hogy a bedőlő cégek egy része olyan vállalkozás, aminek az évek óta tartó krízis során egyszerűen kimerültek a pénzügyi tartalékai, és a tulajdonosok sem rövid, sem hosszú távon nem látnak már perspektívát a működtetésben, így kénytelenek bezárni a boltot. Bár a fogyasztás visszaesése mellett sokan küszködnek a hitelek hiányával, a bankok szigorú garanciavállalási előírásaival is, a felszámolások és csődök hosszú távon oda vezetnek, hogy jellemzően a stabil, jó stratégiával versenyző vállalkozások maradnak talpon. Ez pedig erősebb, kevésbé sérülékeny ágazati és gazdaságszerkezetet hoz létre regionális és országos szinten is – teszi hozzá Keleti József.
A legfejlettebb régiót is elérte a válság
A megyei statisztikákat vizsgálva szembeötlő, hogy a dél-alföldi megyéken kívül a főváros és Pest megye is emelkedő bedőlési mutatókat produkál. – Ennek magyarázata az, hogy a válság továbbgyűrűző hatásai immár elérték az ország legfejlettebb, közép-magyarországi régióját is – mondja Keleti József. Ugyanakkor Vas megye kivételével a Nyugat-Dunántúl minden megyéjében csökkent a felszámolások, csődeljárások aránya, csakúgy mint az Észak-Alföldön.
Komáron-Esztergom megyében harmadára csökkent a bedőlési mutató, ami annak köszönhető, hogy az itt működő – elsősorban autóipari – cégek már korábban csökkentették kapacitásaikat, és jelenleg kivárnak. Még meglévő beszállítói körüket ellátják munkával, akik pedig nem kaptak elegendő megrendelést, már korábban bedőltek.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
