Egyértelmű hangulatjavulás tapasztalható a hazai kkv-k körében, mivel a tavalyi évi bizonytalanságot követően jelentős mértékben emelkedett a K&H kkv bizalmi index. Az optimizmus főként azzal magyarázható, hogy a gazdaságpolitikát, a közterheket valamint a vállalati hitelkamatokat tekintve is bizakodóbbak a vállalkozások. Mindeközben romlottak a szállítókkal és az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos várakozások - tudta meg a Privátbankár a K&H-tól.
A rezsicsökkentés elérte a cégeket is
Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésén alapuló bizalmi index értéke az elmúlt évben tapasztalt nagyfokú bizonytalanságot követően ismét növekedést mutat. Az index értéke 9 pontos emelkedést követően jelenleg -26 ponton áll, de még kérdéses, hogy az 5. negyedéve tartó fel-leingadozás után a mostani növekedés tartósnak bizonyul–e. Az optimizmus minden árbevétel kategóriában megfigyelhető, azonban a mikrovállalkozások várakozásai fordultak leginkább pozitív irányba.
A mikrovállalkozások bizalomjavulása feltehetően összefügg a fogyasztói bizalmi index legutóbbi, jelentős mértékű javulásával, ami az alacsony mértékű inflációnak és a 10%-os rezsicsökkentésnek köszönhető – magyarázta az eredményeket Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A különböző ágazati szektorok közül továbbra is a mezőgazdasági cégek a legoptimistábbak, míg a szolgáltató szektorban csupán enyhe javulás látható.
A vállalkozók optimizmusa leginkább a gazdaságpolitikával, a közterhekkel, valamint a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások javulásával magyarázható.
A legutóbbi felmérés eredményei azt mutatják, hogy a gazdaságpolitika és a közterhek megítélése is javulni tudott. Ez egyrészt annak tudható be, hogy nőtt azon cégek aránya, akik szerint a kormányzat a következő 1 évben vállalkozásbarát intézkedéseket hoz majd (a felmérést még az MNB hitelprogramjának publikálása előtt készítették), másrészt egyre többen számítanak a közterhek csökkenésére vagy stagnálására. Növekedett azon cégek aránya is, amelyek alacsonyabb hitelkamatokra számítanak a közel egy éve csökkenő jegybanki alapkamattal összefüggésben – mondta el a kkv szakértő.
Mindeközben jelentősen romlottak a szállítókkal és az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos részindexek, utóbbi azért, mert szűkültek a pályázati lehetőségek.
Azért mégsem minden olyan rózsaszín
Még mindig nem ért véget az a vesszőfutás, amit a visszaeső belső fogyasztás miatt kell elszenvedniük a vállalkozásoknak: az elmúlt 12 hónapban nemhogy csökkent volna, hanem valamelyest még emelkedett is az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártásával, a kiskereskedelemmel, a gépjármű kereskedelemmel, a vendéglátással foglalkozó cégek bedőlési aránya - derül ki a Bisnode összesítéséből.
Keveset fogyasztottunk az elmúlt egy évben
A bedőlési arány a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányát jelzi, így alkalmas arra, hogy a segítségével jellemezzük egy-egy ágazat helyzetét. Egyértelmű, hogy a belső fogyasztás visszaesése továbbra is sújtja a vállalkozásokat. Nem csak az élelmiszerek, tartós fogyasztási cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek körében nőtt a felszámolások, csődök aránya, hanem például a pénzügyi szolgáltatások, a művészet, a szórakozás és a szabadidő területén is – mondja Keleti József, a döntéstámogató információkat szolgáltató Bisnode ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint az ok az, hogy a háztartások részben kényszerűségből, részben önként visszafogták kiadásaikat. Azokban a családokban, ahol egy vagy több kereső munkanélküli lett az elmúlt időszakban vagy a hitelek törlesztő részleteit nyögik, egyszerűen nem jut annyi pénz élelmiszerre, szórakozásra mint korábban. A többiek pedig egyelőre kivárnak, például az új autó, motorkerékpár vásárlással, hiszen még mindig nem tudható, mikor kerül felszálló ágba a gazdaság.
A bedőlési arány továbbra is az építőipar területén a legmagasabb (6,6%), ami a felújítások, az építkezések és a beruházások elmaradásával magyarázható.
Kimerültek a tartalékok
Tény, hogy a bedőlő cégek egy része olyan vállalkozás, aminek az évek óta tartó krízis során egyszerűen kimerültek a pénzügyi tartalékai, és a tulajdonosok sem rövid, sem hosszú távon nem látnak már perspektívát a működtetésben, így kénytelenek bezárni a boltot. Bár a fogyasztás visszaesése mellett sokan küszködnek a hitelek hiányával, a bankok szigorú garanciavállalási előírásaival is, a felszámolások és csődök hosszú távon oda vezetnek, hogy jellemzően a stabil, jó stratégiával versenyző vállalkozások maradnak talpon. Ez pedig erősebb, kevésbé sérülékeny ágazati és gazdaságszerkezetet hoz létre regionális és országos szinten is – teszi hozzá Keleti József.
A legfejlettebb régiót is elérte a válság
A megyei statisztikákat vizsgálva szembeötlő, hogy a dél-alföldi megyéken kívül a főváros és Pest megye is emelkedő bedőlési mutatókat produkál. – Ennek magyarázata az, hogy a válság továbbgyűrűző hatásai immár elérték az ország legfejlettebb, közép-magyarországi régióját is – mondja Keleti József. Ugyanakkor Vas megye kivételével a Nyugat-Dunántúl minden megyéjében csökkent a felszámolások, csődeljárások aránya, csakúgy mint az Észak-Alföldön.
Komáron-Esztergom megyében harmadára csökkent a bedőlési mutató, ami annak köszönhető, hogy az itt működő – elsősorban autóipari – cégek már korábban csökkentették kapacitásaikat, és jelenleg kivárnak. Még meglévő beszállítói körüket ellátják munkával, akik pedig nem kaptak elegendő megrendelést, már korábban bedőltek.
Meghívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, de nem akarja letartóztatni. 
