|
| (Moszkva, Kreml, fotó: Pixabay) |
1. A NATO-t erősítve szidja
Korábban nagy port vert fel, amikor Donald Trump elítélően nyilatkozott a NATO-ról, a főleg Oroszország (illetve az egykori Szovjetunió) ellensúlyozására, elrettentésére szolgáló katonai szervezetről. Ám nem a szükségességét vonta kétségbe, hanem azt szorgalmazta, hogy a tagok költsenek rá többet.
„Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok változatlanul erőteljesen támogatja a NATO-t. Hozzátette azonban, hogy az észak-atlanti szövetség tagországainak eleget kell tenniük kötelezettségeiknek” – írtuk erről. Sok ország ugyanis jóval kevesebbet fizet a közösbe az előírt GDP-arányos két százaléknál. Ezzel lényegében Trump a NATO komoly megerősítését szorgalmazta. Ennek aligha örültek az oroszok.
2. Nincs katonai együttműködés
Jim Mattis, Donald Trump védelmi titkára csütörtökön a Reuters szerint azt mondta a NATO-val folytatott tárgyalások után, hogy együttműködnek ugyan Oroszországgal a terrorizmus vagy a cyber-bűnözés elleni harcban, de katonai együttműködést nem terveznek. Ez eléggé úgy hangzik, mint egy elhatárolódás, vagy egy „eddig és ne tovább” jellegű fal felhúzása a túlzott közeledés határára.
3. Visszaadnák a Krímet az ukránoknak
Eléggé meglepő volt, hogy szerdán Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, "Trump elnök nagyon világossá tette, hogy elvárja az orosz kormányzattól az ukrajnai erőszak csökkentését és a Krím visszaadását". Ez komoly arculcsapás lehetett a területet sajátjuknak tekintő oroszok számára, akik gyorsan ki is jelentették, hogy eszük ágában sincs semmit visszaadni.
4. Az oroszok rakétákat telepítenek
„Ráadásul a kezdeti nagy Trump-Putyin barátságot – ami ezek szerint csak porhintés volt – az oroszok is tesztelik: a New York Times értesülései szerint az orosz fél olyan rakétákat telepített, amelyek megszegnek egy 1987 nemzetközi megállapodást, amely tiltja a felszíni, 500 és 5500 kilométer hatótávolságú rakéták használatát” – írtuk az említett cikkben. Nem a legjobb jel, sokan attól tartanak, hogy ez új nukleáris fegyverkezési versenyt indíthat be.
5. A Flynn-ügy
Hétfőn lemondott Michael Flynn, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, akit pedig Moszkvában a szívélyesebb viszony legfőbb szószólójának tartottak – fogalmazott a Reuters. Magyarul Trump köreinek egyik leginkább oroszbarát tagja távozott, nagyon úgy néz ki, hogy pont az oroszokkal folytatott titkos tárgyalásai miatt. (Az ügy azóta is tovább terebélyesedik, írtunk róla itt>>>, majd itt>>> és itt>>>.) Igaz, sokan az egész mögött éppen Trump oroszellenes ellenfeleit, például a CIA-t sejtik, vagy általában az amerikai nemzetbiztonsági elitet.
6. Maradnak a szankciók?
A Flynn-ügyben is állítólag az Oroszország elleni szankciókról tárgyaltak a háttérben, mindenesetre ha olyan jó lenne Donald Trump és Vlagyimir Putyin viszonya, akkor talán előbbre tartana a szankciók eltörlése vagy nyíltan beszélnének róla. Valójában nem úgy tűnik, mintha érdemi lépés történt volna ebbe az irányba.
Sőt, február 2-ai hírek szerint az USA ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy a Krím-félsziget miatt bevezetett szankciókat fenn kívánják tartani. Valamint elítélte Oroszország „kelet-ukrajnai cselekményeit”. Ebből az valószínűsíthető, hogy Trump nem változtat az USA Ukrajna-politikáján. Ennek sem valószínű, hogy Putyin nagyon örülne.
7. Nehezen akar összejönni a nagy találka
Igaz, Donald Trump még csak négy hete van hatalmon, de még a Trump-Putyin találkozó hozzávetőleges idejét sem tűzték ki. Sőt a napokban a Kremlre, Jurij Usakovra hivatkozva azt írta a Reuters, hogy „nem történt előrelépés a Trump és Putyin közötti esetleges találkozó ügyében. Egyelőre nincs megállapodás a találkozóról, sem pedig világos egyetértés róla”. Január végén telefonon beszélt egymással a két elnök, és állítólag megállapodtak abban, hogy előkészítenek egy személyes találkozót.
8. Keresd az olajat?
Sokan a közel-keleti háborúk és feszültségek mögött folyton olajipari érdekeket vélnek felfedezni, nem árnyékolhatja be ilyesmi az orosz-amerikai viszonyt is? Az olajexportáló országok szervezete, az OPEC és mások, köztük Oroszország kitermelés-csökkentéstől állapodtak meg novemberben, ám az olaj ára már vagy két hónapja alig változik. A kitermelők helyzetét főleg az amerikai olajcégek nehezítik, amelyek az 50 dollár fölötti árak mellett növelik termelésüket, például újabb kutakat nyitnak meg.
Donald Trump viszont kedvez az amerikai olajiparnak, például eddig környezetvédelmi okokból letiltott olajmezők megnyitása, olajvezetékek megépítése várható, ami tovább nyomhatja lefelé az olaj árát. A háborúhoz, mint tudjuk, három dolog kell, pénz, pénz és pénz – az olcsó olaj hosszabb távon a nagy rivális, Oroszország katonai potenciálját is erősen csökkentheti. (Meg a közel-keleti országokét is.)
Emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok csütörtökön. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
