Súlyos feszültség Amerika és Európa között – mi lesz a NATO jövője?
Tavaly ősszel a tagállamok lerakták a közös európai hadsereg alapját 17 közös katonai programmal. A Pentagon egy éles hangvételű levelet küldött Brüsszelbe, amelyben a NATO összeomlásával fenyegetnek egy független EU-s hadsereg megvalósulása esetén. De mennyibe kerülne Európának, ha az USA elhagyná a NATO-t? Káncz Csaba jegyzete.
A Brexittel és Trump megválasztásával egy új korszak kezdődött a nyugati világban. Az európai biztonsági rendszer megrendült, hiszen az Egyesült Királyság kiválásával a legütőképesebb nukleáris haderő távozik az EU-ból és egyben az EU védelmi költségvetésének negyede – és ez még akkor is óriási csapás, ha tudjuk, hogy a brit hadsereg hamarosan 50 ezer aktív főre zsugorodhat, amely a legkisebb szárazföldi hadereje Londonnak azóta, hogy 1770-ben sikertelenül próbálta leverni az amerikai függetlenségi felkelést. London eddig vehemensen ellenezte a közös európai hadsereg felállításának ötletét, tehát most a Brexittel megnyílt az út egy önállóbb európai kül- és biztonságpolitika kialakítása felé.
De mi az a PESCO?
Ráadásul a NATO szerepe folyamatosan erodálódik a hidegháború vége óta. Tagjainak az érdekei és katonai képességei folyamatosan divergálnak - a gyakorlatban ugyanakkor erős korlátok léteznek a NATO képességeit illetően egyes tagjainak a megvédésére. A török politikai válság pedig csak tovább tépázza a szervezet tekintélyét.
A közös európai haderő terve az 1950-es években merült fel először, de azóta sem valósult meg, bár az EU formálisan rendelkezik a tagállamok által kiállított gyorsreagálású hadtestekkel. Tavaly novemberben viszont a tagállamok megteremtették a közös európai hadsereg alapját 17 közös katonai programmal, amelyeket az állandó strukturált együttműködés (PESCO) alatt kívánnak működtetni.
Ezek között olyanok találhatók, mint közös kémképzési program (görög és ciprusi vezetésével), közös drónprogram (német vezetéssel), közös partraszállási járműfejlesztési program (olasz vezetéssel), permanens EUFOR krízis-válasz központ létrehozása (német vezetés), közös kibervédelem (litván vezetéssel), új közös BLAS rakétarendszer kifejlesztése (francia vezetés), közös nemzetközi bázishasználat program (francia vezetés), katonai mobilitási program (holland vezetéssel) és közös katonai kémszatellit program (olasz vezetés).
Transzatlanti bizalmatlanság
Washingtonban ferde szemekkel nézik az európai törekvéseket és május 1-én egy éles hangvételű levelet küldött a Pentagon az EU kül- és biztonságpolitikai főnökének, amelyben a NATO összeomlásával fenyegetnek egy független EU-s hadsereg megvalósulása esetén. A levél tele van nyílt és burkolt politikai, valamint kereskedelmi fenyegetéssel arra az esetre, ha Brüsszel úgy akarja megvalósítani európai fegyverzeti projektjeit, hogy ez ügyben nem konzultál Washingtonnal. A levél ellenzi az Európai Védelmi Alap (EDF) azon rendelkezéseit, amely az európai cégeket teszi meg az európai védelmi rendszerek technológiai ellenőrévé. Válaszul a Pentagon az európai cégek kizárásával fenyeget amerikai fegyverzeti szerződésekből.
 |
| Káncz Csaba |
A transzatlanti feszültségeket jól tükrözi a vezető londoni biztonságpolitikai agytröszt (IISS) e heti tanulmánya is, amely éppen most becsülte meg, mennyibe kerülne Európának, ha Washington elhagyná a NATO-t. A dokumentum szerint csupán a haditengerészet felpofozása 110 milliárd dollárba kerülne, egy esetleges orosz konfliktus előkészületeire pedig 357 milliárd dollárt kellene költeni. Valóban, Washington és az európai vezető fővárosok között tapintható a feszültség az Északi Áramlat II ügyétől kezdve az iráni eszkalációig.
Nem tekinthető véletlennek, hogy a hét elején a spanyol kormány visszavonta fregattját a Perzsa-öbölbe tartó amerikai USS Abraham Lincoln anyahajó mellől. Madrid ezzel a lépéssel legalább két dolgot üzent: a szocialista kormány nem kér többet abból, amit José Aznar miniszterelnök csinált 2003-ban, az iraki beavatkozás évében - vagyis a spanyolok nem követik Amerikát a katasztrofális rezsimváltások kierőszakolásában a Közel-Keleten -, és nem akarnak újra olyan bosszú áldozatává válni, mint amilyen a 2004-es madridi vonatrobbantás volt.
Címlapon
Sokkot kapott az olaj, de már jobban van - A hét videója
A hét egyik legizgalmasabb gazdasági eseménye az olajárfolyam elképesztő ugrálása volt, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa. Mi történt az olajjal, milyen következményei lehetnek a hét elején bekövetkezett eseményeknek? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ videós elemzésünkben.
- Iszlamista pártok alakulnak Svédországban – az oroszok segítik az ellenállást
- Startupoknak ígérték a pénzt, saját magukat támogatják vele az MVM cégének vezetői
- A nap grafikonja: jönnek az indiaiak?
- Ötmilliárdból fejlesztett az Egis Körmenden
- Sokkot kapott az olaj, de már jobban van - A hét videója
- Elmű, Émász: Vajon mennyit kapnak a magyar kisbefektetők?
- Alig esznek csigát a magyarok, majd most!
- Klímasztrájk – a technológiai cégek előre menekülnek
- Mindjárt bejelenthetik, hogy az állam beszállt a Telenorba
További cikkek
-
A nap grafikonja: jönnek az indiaiak?
Indiában húszmilliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagról döntöttek, amit kitörő örömmel fogadott az ottani tőzsdeindex. India alacsony adókkal magához próbálja édesgetni azokat, akik az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt nem tudják, hol alapítsanak vállalkozást. Az árfolyamemelkedés egyébként hosszú távú, tíz év alatt 125 százalékkal ment a tőzsdeindexük. Tovább
-
Rábólintott a német kormány a klímavédelmi programra
Nagymértékben csökkentenik szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Tovább
-
Klímasztrájk – a technológiai cégek előre menekülnek
Előre kívánnak menekülni a nagy technológiai cégek. Tovább
-
121,5 millió eurós lyuk tátong a folyó fizetési mérlegen
Így zárult a második negyedév. Tovább
-
Iszlamista pártok alakulnak Svédországban – az oroszok segítik az ellenállást
Svédországban, Norvégiában és Németországban is megjelent a szélsőjobboldali terror a növekvő muszlim bevándorlásra adott válaszként. Tovább
-
Trump és Zuckerberg összeült, és tárgyalt egyet az internet szabályozásáról
"Jó és konstruktív" volt a találkozó, közölte ezután a Fehér Ház szóvivője. Tovább
-
Elfogyott a benzin, traktor helyett megint ökrökkel szántanak Kubában
Több ezer haszonállattal próbálják meg kibekkelni az általános üzemanyaghiányt. Tovább
-
Horrorkaravánok botorkálnak a magyar utakon
A szabálytalan járműszerelvények közül átlagosan havi százat büntetnek meg a sztrádán. Tovább
-
Hamarosan kiderülhet, mi lesz a Brexit perekkel?
Véget ért csütörtökön a brit legfelsőbb bíróságon a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalása. Tovább
-
Ellenáll a Tencent és az Alibaba – megtagadják az ügyféladatok átadását
A két legnagyobb kínai technológiai cég, a Tencent és az Alibaba nem kíván együttműködni egy a kormány által megtámogatott hitelminősítő programmal, ennek megfelelően nem is szeretnék kiadni ügyfeleik hitelinformációra vonatkozó adatait. Tovább
-
Magyarszágra jön Erdogan
November 7-én Magyarországra látogat Recep Tayyip Erdogan török elnök - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Tovább
-
Mélyütés Putyinnak – Orbán lehet a következő
A szeptemberi orosz helyhatósági választások fő politikai üzenete az, hogy a nagyvárosi polgárok már nem vevők Putyinra és vonalvezetésére. Tovább
-
Trump bosszút állt Kalifornián
Az amerikai kormány megvonja a szövetségi engedélyt arra, hogy önállóan határozzák meg a kipufogógáz-kibocsátási szabályokat. Tovább
-
Valami nagy gond lehet odaát – miért lassul az Ausztriába irányuló kivándorlás?
Már sok éve gyűjtjük az adatokat, de soha nem volt olyan alacsony az Ausztriában dolgozók számának 12 hónapos növekedése, mint most. Tovább
-
Trump bekeményít: még durvább büntetőintézkedések jöhetnek Irán ellen
Lényegesen szigorúbb szankciók jöhetnek Irán ellen. Tovább
-
Megvan John Bolton utódja
Új nemzetbiztonsági tanácsadót nevezett ki Donald Trump amerikai elnök Robert O'Brien személyében. Tovább
-
Közeleg a Brexit - így csábítanák haza a kivándoroltakat a lengyelek
Hazatérésre biztatja az Egyesült Királyságban élő lengyel állampolgárokat Lengyelország londoni nagykövete. Tovább
-
Még mindig népszerűbbek a "listázott" alapítványok, mint a kormány civiljei
A tavalyihoz képest megcsappant a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány támogatói köre és egyszázalékos bevétele, a hazai Transparency Internationalnak viszont nagyjából ugyanannyian adakoztak, de többet, mint egy éve. A soroslistára kényszerített szervezetek közül továbbra is tarolnak a jótékonysági, gyermeksegítő és állatmentő alapítványok. Tovább
-
Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?
Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. Tovább
-
A kormány szerint elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű bővítése
Ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból is elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
