|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Múlt héten megérkezett az írásos értesítés, amelyben a Trump-kormány hivatalosan is jelezte az ENSZ-nek, hogy Washington kilép párizsi klímaegyezményből. Trump szándéka az Egyesült Államokon belül is komoly hullámokat keltett és Jerry Brown, Kalifornia kormányzója már júniusban klímavédelmi megállapodást írt alá Kínával. Az amerikai szövetségi állam eszerint a jövőben Kínával közösen munkálkodik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának korlátozásán.
A katonai tervezőket nem befolyásolja Trump
A Pentagont hidegen hagyja a Fehér Ház lépése. Mattis védelmi miniszter már szenátusi meghallgatásán jelezte, hogy a klímaváltozás valós, amely veszélyezteti az amerikai érdekeket külföldön és a Pentagon vagyontárgyait világszerte. Mattis ezzel az irányvonallal semmi újat nem mond, hiszen a Pentagon már 2014-ben a klímaváltozást azonnali veszélyforrásként deklarálta az amerikai nemzetbiztonságra nézve. Ezért az amerikai védelmi minisztérium már három éve kötelezően figyelembe veszi a klímaváltozás hatását mind a hadgyakorlatokon, mind a tervezési forgatókönyveknél.
Hogyne venné figyelembe, hiszen a 136 évre visszamenő felmérések szerint 2000 óta éltük meg a legforróbb 17 év közül 16-ot. A Világbank tavaly adott ki egy jelentést, amely szerint a klímaváltozás a víztartalékokat érinti a legsúlyosabban. A vízhiány fegyveres konfliktusokat okozhat, növelheti a migrációt, néhány régióban akár a GDP hat százalékát költhetik a vízhiány miatti következményekre, recesszióba döntve egész gazdaságokat.
Miért lettek veszélyeztettek a vízkészletek?
Ha nem lépnek a kormányok, a már most is vízszűkében lévő vidékekre még keservesebb évek várnak. A legérintettebbek ilyenek Közép-Afrika és a Közel-Kelet, de India és Kína kilátásai is borúsak. A közel-keleti országoknak már a közeljövőben súlyos gondjaik lehetnek, Szaúd-Arábia például akár teljes egészében vízimportra szorulhat.
A klímaváltozás többféle módon érintheti a vízkészletet. Az egyre melegedő Földön jóval több víz párolog el, mint a korábbi évtizedekben. Emiatt egyes területeken sokkal több lehet a csapadék, más régiókban pedig soha nem látott szárazság köszönthet be. A globális klíma- és ökológiai rendszer megrendülése éles biztonsági kérdéseket vet fel, ráadásul a már politikailag amúgy is törékeny térségekben. A rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami végül polgárháborúhoz vezetett.
|
| Káncz Csaba |
PR a felszínen, elsorvasztás a mélyben
Egy friss ENSZ-tanulmány 1400 tervezett vizes infrastruktúra projektet vizsgál meg, amely közül számos több országon áthaladó folyót érint és a vízhozam befolyásolása konfliktushoz vezethet az államok között. Például a Nílus tíz országon folyik keresztül, de mégsincs átfogó nemzetközi egyezmény közöttük a vizes infrastruktúrális együttműködésre. A kutatók kiemelik Etiópiát, amely a Nílus felső folyásán jelenleg több gátat is épít, jelentős vízmennyiséget elvéve az alsó folyásnál elhelyezkedő Egyiptomtól.
Bár hazánkban a köztársasági elnök PR szempontokból felkarolta a globálisan egyre veszélyeztetettebb vízkészletek ügyét, a 2017-es központi költségvetés keretében folytatódik a kormányhivatalokba integrált zöldhatóság pénzügyi elsorvasztása és a nemzeti parkok kivéreztetése. De nem jut pénz az állami feladatot átvállaló zöldszervezetek támogatására, vagy az elvileg nemzetközi kötelezettségnek számító bősi monitoringra sem. Holott a globális éghajlatváltozási folyamat tovább gyorsult az elmúlt években és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit.
Káncz Csaba jegyzete
Monetenegró és Albánia is. 
