Nincs jogi kiskapu a devizahiteleseknek: érvényesek a szerződések

2012. július 24., 08:00
Cimkék
devizahitel
, Kúria

A Kúria elvi határozata szerint nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, amennyiben a dokumentum megfelelt a hatályos jogszabályoknak. Úgy tűnik, a devizahitelesek hiába támadnák meg a velük kötött szerződéseket - a bankok 100 milliárdos nagyságrendű fenyegetéstől szabadulhattak meg.

Nem csak kamatot lehet szedni

A Napi Gazdaság keddi számában megjelent írás szerint a Kúria közelmúltban megjelent egyik elvi határozata sok szelet kifog azon érdekvédők vitorlájából, akik szerint a devizahitel-szerződések szinte minden pontja törvényellenes.

A határozat leszögezte, nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol - ha a dokumentum megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak. A hitelintézeti törvény (hpt.) márpedig lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását - az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni.

Mehet az egyoldalú szerződésbontás

A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa - kizárólag a kamat és a költségelem esetében - előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.

A Napi Gazdaság cikke szerint komoly hatása lehet az elvi határozat azon pontjának is, hogy az árfolyamváltozás becslése nem elvárható a banktól, s nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi volt a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét, a tájékoztatás meglétét a szerződéshez kapcsolt nyilatkozat bizonyítja. Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben (azaz forintban) kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani.

A fenti döntés azt jelzi, hogy a hitelszerződések generális megtámadása aligha lesz járható út - írta a lap.

Ptk. vagy hpt.?

Korábban a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy a Partiscum Takarékszövetkezet szerződésmódosításainak többsége tisztességtelen volt, ezért ezek évekre visszamenőleg semmisnek tekintendőek. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria "elődje") részben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Ezután a Szegedi Törvényszék a Partiscum Takarékszövetkezet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre.

Míg az ítélőtábla a Polgári Törvénykönyvet és a polgári jog általános szabályait hozta fel az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, mondván, a szerződésben a felek egyenrangúak, az LB állásfoglalása szerint a bankhitelek esetében a hitelintézeti törvény előírásait kell figyelembe venni.

Egy másik ügyben a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa tisztességtelennek ítélte, hogy az OTP a devizahitelek folyósításánál vételi, míg a törlesztésénél eladási árfolyamon számol. A bíróság ezért jogerős döntésében visszamenőleges hatállyal a törlesztésnél is a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el.

A korábbi ítéletek kapcsán felmerült: ha az LB (illetve ma már Kúria) elfogadja a bírósági jogi érvelést, pereskedési lavina indulhat meg a bankok ellen, akiket ezáltal akár 100 milliárdos nagyságrendű kár is érhet.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A francia elnök farzsebébe került Trump – Macron diktál Amerikának?

A francia elnök farzsebébe került Trump – Macron diktál Amerikának?

Megesett a találkozó Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfő között. A megbeszélés meglehetősen érdekes fordulatot vett, Trump ugyanis bejelentette, hogy szeretne kivonulni Szíriából, míg a francia politikus egy új iráni atomalku közös kidolgozása mellett foglalt állást. Nagyon úgy tűnik, hogy végre akadt valaki, akire ha fogcsikorgatva is, de hallgat Trump.

További cikkek

Utánajártunk

Videók

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX37761.81-0.35%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • március 26
    GDP (év/év, igazított) - Q4
    március 27
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt

    Fogyasztói bizalom (végleges) - március
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - március

    március 28
    KSH: Foglalkoztatottság - 2017. december–2018. február
    KSH: Munkanélküliség - 2017. december–2018. február
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - Q4
    Yahoo! - 2017 Q4

    március 29
    KSH: Ipari termelői árak - február
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom - január
    Munkanélküliségi ráta - március
    Munkanélküliek számának változása (ezer fő) - március
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - március
    GDP (év/év, végleges) - Q4
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 30
    Munkanélküliségi ráta - február

Szavazás

Ön szeretné, hogy elmélyítsék az Európai Unió integrációját?