A felhasználók több mint fele, kb. 483 millió ember napi rendszerességgel klikkelget a rendszerben. A Facebook jelentőségét leginkább az mutatja, hogy a köznyelvben is utat tört magának a „lájkolom” kifejezés, de a platform nemrég bevezetett újítása, az idővonalas elrendezés is hamarosan visszaköszönhet a napló szó szinonimájaként – írja az Equilor.
Ki termeli ki a Facebook nyereségét?
A Facebook felhasználói közvetlenül semmilyen szolgáltatásért nem fizetnek, a bevételek döntő többsége célzott reklámkampányokból származik. Tavaly 85 százalékos volt a marketingbevételek súlya, a megelőző években pedig 90 százalék feletti érték volt jellemző. A legtöbb felhasználóban nem merül fel az, hogy a közgazdasági elvek a közösségi médiában is érvényesülnek: azaz itt sincs ingyen ebéd. Minél több információt osztunk meg magunkról, a rendszer annál célzottabb reklámokkal bombáz bennünket.
A Facebook emellett pénzhez jut abból is, hogy felhasználói táborát az alkalmazás- és játékkészítők rendelkezésére bocsátja. A fizetős alkalmazások a Facebook-nak is bevételt jelentenek, mivel ezen összegek 30 százalékát automatikusan a társaság kapja. A Facebook oldaláról ez azt jelenti, hogy 2011-ben a bevételek több mint 12 százaléka például a Zynga zsebeiből vándorolt a céghez. A Zynga tavaly szintén IPO-t (elsődleges kibocsátást) hajtott végre, a játékai révén lehet emlékezetes (Farmville, Maffia Wars stb.). A Facebook a későbbiekben sok bevételt remél saját, online fizetési platformjának felfuttatásából.
Mit mutat a Facebook éves jelentése?
Start-up cégként kezdték 2004 folyamán, az érdemi üzleti tevékenység csak 2007-ben indult el. Az első két év nem hozott releváns eredményeket. A számok alapján egyértelműen látszik, hogy növekedési fázisban van a társaság, ezért messzemenő következtetéseket nem vonnánk le az adatok láttán – írja az Equilor.
Az árfolyam és az egy részvényre jutó eredmény hányadosa (P/E-ráta) 100 körüli értéke vagy éppen a becsült árbevétel/értékesítés (P/Sales) hányadosa minimum 2-3 szoros túlértékeltséget mutat a szektortársakhoz képest. A számításhoz a Facebook már meglévő részvényeinek legutolsó, 40 dolláros árát vették alapul, ami még tőzsdén kívüli ügyletben alakult ki.
A vezérigazgató, Mark Zuckerberg részvénycsomagja várhatóan 21 százalékra csökken a tranzakció után, de ez komoly beleszólásra ad lehetőséget a társaság stratégiáját illetően még akkor is, ha esetleg más tulajdonosok és kisrészvényesek nem értenek egyet az iránnyal. Devizakitettségét tekintve a Facebook bevételeinek 44 százaléka származott az USA területéről 2011-ben. Az euró részarányáról konkrét becslés nincs, de vélhetően 50 százalék alatti lehet ez az érték. A Facebook egyelőre nem fedezi devizakitettségét, ezért az USD mint hazai deviza vonatkozásában az EUR/USD emelkedése más tényezők változatlansága esetén javítja a cég pénzügyi helyzetét.
Osztalék nincs és jó ideig nem is várható
Az Apple részvények idén a tankönyvi példával ellentétben jelentős felívelést mutattak azt követően, hogy januárban felmerült az osztalékfizetés lehetősége. A Facebook viszont sem idén, sem a következő években nem tervez osztalékot fizetni, amely jó néhány befektetési alapot eltántoríthat attól, hogy a részvénybe fektessen. Az érem másik oldala, hogy az így cégben maradt összegeket további kutatás-fejlesztésre, befektetésre, akvizícióra lehet fordítani, ez pedig a növekedési sztori fanatikusait elégíti ki majd.
A Facebook részvénystruktúrája meglehetősen komplikált. Jelenleg 117 millió A sorozatú részvénye van, amit a mostani részvénykibocsátásban megduplázhatnak. Emellett szavazatelsőbbségi B részvényből 1,76 milliárd darab van, ráadásul itt még opciós programból és egyéb részvényjuttatásokból fakadóan további 0,5 milliárd részvény szabadulhat fel.
Az összrészvényszám tehát nagyjából 2,5 milliárd darabra rúg majd a tőzsdei megjelenést követően, mivel a B sorozatú részvényeket azonos számú A sorozatú részvényekre cserélik az IPO után. Mark Zuckerberg vezérigazgató 21 százalékra olvadó pakettjén kívül nevesített nagytulajdonos marad az igazgatóság egyik tagja, James W. Breyer nyolc százalékos csomaggal, valamint a DST Global és Accel Partners, akik 5-5 százalék körüli részesedéssel rendelkezhetnek.
Mi lehet az IPO menetrendje?
A jelenlegi tulajdonosok a tőzsdei bevezetést követően három hónapig nem értékesíthetik részvényeiket a parketten. Ez a kitétel a vezérigazgatóra, Mark Zuckerbergre a tőzsdei bevezetést követően hét hónapig érvényes – írja a brókercég. Az opciós programban résztvevő mintegy 0,5 milliárd részvény tulajdonosa a kibocsátást követő hat hónapig, míg az Accel Partners és a DST Global nagyrészvényesen csak egy év elteltével értékesíthetik részvényeiket.
Végleges információ még nem áll rendelkezésre, a legfrissebb hírek alapján május elején indul a jegyzések összesítése, majd a tervek szerint május 17-én indul a kereskedés a Nasdaq platformján. Ez egy héttel csúszik, ha a nemrég megvett Instagram versenyhivatali engedélyezése elhúzódik. A részvények az FB kódot (tickert) kapják majd.
Vegyük, vagy ne vegyük a részvényeket?
A fentiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy relatív árazás alapján túlfűtöttnek tűnik a Facebook részvénye – így az Equilor. A közösségi média szektorában eleve optimisták a piaci szereplők, erre jó példát jelent a LinkedIn és a Zynga tavalyi tőzsdére menetele, ahol a fundamentum háttérbe szorult a piaci hangulathoz képest.
A jelenlegi piaci hangulatot figyelembe véve az látszik, hogy a Facebook esetében nehezen indokolhatóak a növekedési várakozások. Bár a tőzsdére menetelt követően akár a LinkedIn-nél látott triplázódásra is sor kerülhet az árfolyamban, hosszabb távon tekintve felfokozott várakozásoknak kell megfelelnie a társaságnak, ami jelentős kockázatot von maga után. Mindezek ellenére azonban úgy vélik, hogy a szentimentet (hangulatot) ki kell használni és érdemes jegyezni az IPO keretében, amit az érdeklődők az Equilornál is megtehetnek.(Korábban a Buda-Cash jelezte ilyen irányú terveit.)