Iráni sajtójelentések szerint a szíriai Tartúsz kikötőjében került elő az a két iráni hadihajó, amely szombaton átkelt a Szuezi-csatornán és azóta – a közvélemény számára – ismeretlen helyen volt. Az iráni, állami angol nyelvű Press TV jelentése szerint a hajók egy korábbi egyezség értelmében a szíriai haditengerészetnek segítenek és kiképzési feladatokat látnak el. Korábban az iráni vezetés nem közölt semmit a hajók céljáról, a 33 éve példátlan behatolást a Földközi-tengerre a hétvégén széleskörű elítélés és felzúdulás kísérte, az olajárak egyebek mellett emiatt jelentősen emelkedtek. Megfigyelők szerint most már attól is lehet tartani, hogy a szíriai vérengzés és az elkeseredett harc Bassar el Asszad rezsimjének megdöntéséért valamilyen formában összekapcsolódik az iráni konfliktussal.
A szabadpiaci kőolajárak mára virradóra teljesen elszabadultak. Az Amerikában irányadó WTI könnyűolaj 105, míg az Európában irányadó északi-tengeri Brent 121 dollárra emelkedett, 8 havi csúcsára. Az árakat a katonai provokáción kívül emeli az is, hogy friss hírek szerint Belgium, Csehország és Hollandia leállította az Iránból származó olajimportot, Görögország, Spanyolország és Olaszország pedig csökkentette vásárlásait. Mindezt az Európai Bizottság egyik szóvivője közölte. Irán vasárnap leállította brit és francia vállalatoknak szánt kőolaj szállítását, holott az európai olajembargó csak júliusban lép életbe.
Eközben Irán jelezte, hogy még több uniós országra kiterjeszti az olajszállítási tilalmat, ha Európa továbbra is "ellenséges" magatartást tanúsít Iránnal szemben. Az olajipari miniszterhelyettes - aki egyben az iráni állami olajvállalat elnöke is - kijelentette: Irán a Spanyolországba, Görögországba, Olaszországba, Portugáliába, Németországba és Hollandiába irányuló export leállítását fontolgatja. Ahmed Kalebáni azt is elmondta: azoknak az országoknak, amelyek iráni olajat szeretnének kapni, hosszú távú szerződést kell kötniük Iránnal. Az európai vállalatok esetében ez 2-5 évre szóló szerződést jelent előfeltételek nélkül.
Januárban az EU 27 tagországa arról döntött, hogy júliusban leállítja az iráni olajimportot az ország vitatott nukleáris programja miatt. Irán teljes olajkivitelében 18 százalékkal részesedik az európai értékesítés. Legfrissebb adatok szerint az EU napi 700 ezer hordó iráni kőolajat vásárolt a tavalyi harmadik negyedévben, ami közel 7 százalékos növekedés az előző három hónaphoz képest. Ebből Olaszország részesedése 13,2 százalék, Spanyolországé 16,2 százalék, Görögországé 53,1 százalék, Franciaországé 6,0 százalék, Belgiumé 11,6 százalék, Hollandiáé 1,5 százalék, Németországé 0,4 százalék, Csehországé 1,4 százalék.
Az Európai Bizottság a múlt héten azt közölte, hogy ha Irán leállítaná az olajexportot, akkor sem maradna olaj nélkül a 27 ország, ahol a tartalékok 120 napi kereslet kielégítésére elegendőek. Hasonló véleményt fogalmazott meg hétfőn a Nemzetközi Energiaügynökség is: egyik vezető tisztségviselője szerint a nemzetközi olajpiac meg tudna birkózni az iráni olaj kiesésével, mert bőségesen vannak alternatív források, és maga az is kész beugrani ellátási nehézségek esetén.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
