Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
4p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Miközben a kormányok a nyugdíjkorhatárok emelésével vannak elfoglalva, hosszú távon inkább csökkent a tényleges nyugdíjba vonulási idő. Egyes országokban messze nem dolgoznak addig, mint a korhatárból következne, másutt sokkal tovább maradnak. Mennyi időt töltenek tulajdonképpen munkával az emberek?

Sokszor elhangzik, hogy a nyugdíjkorhatárt márpedig emelni kell, egyrészt mert tovább élnek az emberek és egyre több a nyugdíjas, másrészt mert kevés a fiatal és vészesen csökken a dolgozók száma. Sok országban emelik is, leggyakrabban fokozatosan, mint Magyarországon vagy Németországban, vagy a nők esetében Ausztriában. (Erről tegnap írtunk itt.)

A tényleges nyugdíjba vonulás ideje azonban a statisztikák szerint gyakran durván eltér attól, mint amit a törvényekbe fő szabályként írnak. A legtöbb országban vannak ugyanis kiskapuk, kedvezmények. Például betegség, rokkantság, hosszú szolgálati idő, anyaság vagy bizonyos nehéz foglalkozások esetére. Másutt meg önként vagy kényszerűségből, de inkább sokkal tovább dolgoznak az emberek.

Van olyan is, mint Németország, ahol egyszerűen szabadon eldöntheti valaki, hogy pár hónappal vagy pár évvel korábban, vagy később megy nyugdíjba. Az első esetben meghatározott összeggel csökken, a másodikban viszont nő a neki járó nyugdíj.

Az OECD egyik jelentésének ábrája (fent) azt mutatja, hogy a “munkaerő-piacról való tényleges távozás” ideje 1970-ben még kevéssel 68 év felett volt a férfiaknál, és kevéssel 66 alatt a nőknél. Ez körülbelül 2000-ig folyamatosan csökkent, 61, illetve 59 év közelébe, azaz egyre korábban mentek nyugdíjba az emberek.

Utána azonban ismét lassan növekedni kezdett, és 2017-ben ismét 62, illetve 61 évnél tartottak, bár még mindig jóval a hetvenes évek szintje alatt. Ez sok esetben több évvel alacsonyabb a jellemző törvényi határoknál, hiszen például Németországban ezt 65-ről 67 évre emelik, nálunk is lassan a 65 felé tartunk, Ausztriában is ez a következő cél.

A férfiak tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Éppen Magyarországon eléggé közel volt egymáshoz a tényleges és az elvi nyugdíjkorhatár – legalábbis a 2011-2016-os években, amelyekről az OECD következő két ábrája készült. A férfiak ténylegesen 63,6 évesen mentek nyugdíjba a 63,0 százalékos előírás helyett, a nők 60,7 évesen 60,0 helyett. (A sötétkék pöttyök jelzik a "normál", a világoskék oszlopok a tényleges visszavonulás idejét. Az első ábra a férfiak, a második a nők adatait tartalmazza.)

A nők tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Ezzel azonban nemzetközi összehasonlításban nem állunk olyan jól: a 35, a listán szereplő ország közül a magyar férfiak a 20., a nők a 29. helyen álltak. Vagyis a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő OECD-n belül a magyarok a korán nyugdíjba menők közé tartoztak. Azóta nálunk némileg nőtt a nyugdíjkorhatár, vélhetően kissé javult a helyzet.

A csúcstartók egyébként a koreaiak, a japánok, a mexikóiak, a chileiek és az izlandiak, vannak, akik átlagosan 11 évvel (!) dolgoznak tovább a nyugdíjkorhatárnál. Hogy ez mennyiben köszönhető a hosszú életkornak és a jó egészségnek (Japánnál és Izlandnál erre tippelnénk), a mániákus munkaszeretetnek (Japán, Korea híres erről), és mennyiben a hiányos nyugellátásnak (Mexikóban lehet, hogy ez a probléma), az kérdés.

(Mexikóban a nyugdíjat a munkavállalók és a munkáltatók közötti, például kollektív szerződések szabályozzák, nem törvény – írja a Wikipedia.)

A lista végén főleg dél-európai (Olaszország, Franciaország, Görögország), és volt szocialista országok állnak (Szlovákia, Lengyelország).

A 65-74 éves lakosság foglakoztatottságának aránya (Eurostat-OECD)

Egy másik oldalról világítja meg a jelenséget a következő ábra, ami azt mutatja, hogy a 65-74 évesek mekkora hányada dolgozik még az adott országban. Magyarországon ez az arány nagyon alacsony, egyike a legalacsonyabbaknak, a férfiaknál mintegy hat, a nőknél csak 2-3 százalék.

Az Eurostat, az EU statisztikai szervezete a napokban tett közzé egy olyan térképet, amely azt mutatja, hány évet töltenek az egyes országokban ténylegesen munkával az emberek életük során. Itt Magyarország 33,7 évvel szerepel, ami az európai országok többségénél, legalább kétharmadánál alacsonyabb. Itt is dél–európai és kelet-európai országok vannak inkább, amelyek alulmúlnak bennünket.

Mennyi időt töltenek munkával életükben a polgárok? (Eurostat)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Az Otthon Start viheti el a show-t a Babaváró elől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 9. 09:24
A lakáspiaci ármelkedés után a Babaváró maximális, 11 milliós összege már messze nem fog annyit érni, mint a 2019-es induláskor. 
Személyes pénzügyek Berúgta az ajtót az Otthon Start
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 07:11
Erős startot vett a héten elindult, a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program – írta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szombaton a Facebook-oldalán.
Személyes pénzügyek Így csökkenthető egészségpénztárral az Otthon Start havi törlesztője
Gergely Péter | 2025. szeptember 7. 17:33
Az Otthon Start hitel 25 éves futamideje alatt több millió forinttal csökkenthető a kiadás, ha az igénylő az egészségpénztárát is bevonja a törlesztésbe. Mutatjuk a részleteket!
Személyes pénzügyek Megrohamozták a bankokat
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 6. 13:16
Itt vannak az első adatok a hétfőn indult Otthon Start programról, mely keretében kedvezményes, 3 százalékos lakáshitelt lehet igényelni.
Személyes pénzügyek Otthon Start: itt egy újabb fontos részlet
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 17:24
Enyhítik a korhatárt.
Személyes pénzügyek Hogyan használható fel a 3 százalékos lakáshitelhez a nyugdíjpénztár?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 15:24
Az idén az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat is fel lehet használni lakáscélokra. Akár a most induló Otthon Start Program mellé is befogható önerőként az összegyűjtött nyugdíjpénz – erről is beszélt Herman Bernadett, lapunk főmunkatársa a Trend FM hétfői adásában. 
Személyes pénzügyek Indulnak az akciók: az egyik bank már 200 ezret ad az Otthon Start mellé
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 11:46
Ösztönözni próbálják a bankok az ügyfeleket, hogy minél hamarabb nyújtsák be a hiteligénylési kérelmet a ma induló Otthon Start hitelhez. 
Személyes pénzügyek Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 09:18
Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Személyes pénzügyek Nem találta a helyét a forint, de estére elcsendesedett
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 18:40
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Személyes pénzügyek A magyarok közel fele hónapról hónapra él
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 14:36
A tavaszi adatokhoz képest még tovább csökkent a megtakarítási képesség a magyar lakosság körében: a megkérdezettek közel fele nem tud félretenni a havi jövedelméből, tízből egy válaszadó pedig adósságok árnyékában él – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. megbízásából, az Ipsos Zrt. által, a 18 év feletti lakosság körében végzett júliusi Barométer felméréséből. Miközben egyre többen kerülnek anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe, a pénzügyi tájékozottság szintje is romló tendenciát mutat, különösen a társadalmilag sérülékeny csoportok körében – mutat rá a reprezentatív kutatás.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG