4p
Miközben a kormányok a nyugdíjkorhatárok emelésével vannak elfoglalva, hosszú távon inkább csökkent a tényleges nyugdíjba vonulási idő. Egyes országokban messze nem dolgoznak addig, mint a korhatárból következne, másutt sokkal tovább maradnak. Mennyi időt töltenek tulajdonképpen munkával az emberek?

Sokszor elhangzik, hogy a nyugdíjkorhatárt márpedig emelni kell, egyrészt mert tovább élnek az emberek és egyre több a nyugdíjas, másrészt mert kevés a fiatal és vészesen csökken a dolgozók száma. Sok országban emelik is, leggyakrabban fokozatosan, mint Magyarországon vagy Németországban, vagy a nők esetében Ausztriában. (Erről tegnap írtunk itt.)

A tényleges nyugdíjba vonulás ideje azonban a statisztikák szerint gyakran durván eltér attól, mint amit a törvényekbe fő szabályként írnak. A legtöbb országban vannak ugyanis kiskapuk, kedvezmények. Például betegség, rokkantság, hosszú szolgálati idő, anyaság vagy bizonyos nehéz foglalkozások esetére. Másutt meg önként vagy kényszerűségből, de inkább sokkal tovább dolgoznak az emberek.

Van olyan is, mint Németország, ahol egyszerűen szabadon eldöntheti valaki, hogy pár hónappal vagy pár évvel korábban, vagy később megy nyugdíjba. Az első esetben meghatározott összeggel csökken, a másodikban viszont nő a neki járó nyugdíj.

Az OECD egyik jelentésének ábrája (fent) azt mutatja, hogy a “munkaerő-piacról való tényleges távozás” ideje 1970-ben még kevéssel 68 év felett volt a férfiaknál, és kevéssel 66 alatt a nőknél. Ez körülbelül 2000-ig folyamatosan csökkent, 61, illetve 59 év közelébe, azaz egyre korábban mentek nyugdíjba az emberek.

Utána azonban ismét lassan növekedni kezdett, és 2017-ben ismét 62, illetve 61 évnél tartottak, bár még mindig jóval a hetvenes évek szintje alatt. Ez sok esetben több évvel alacsonyabb a jellemző törvényi határoknál, hiszen például Németországban ezt 65-ről 67 évre emelik, nálunk is lassan a 65 felé tartunk, Ausztriában is ez a következő cél.

A férfiak tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Éppen Magyarországon eléggé közel volt egymáshoz a tényleges és az elvi nyugdíjkorhatár – legalábbis a 2011-2016-os években, amelyekről az OECD következő két ábrája készült. A férfiak ténylegesen 63,6 évesen mentek nyugdíjba a 63,0 százalékos előírás helyett, a nők 60,7 évesen 60,0 helyett. (A sötétkék pöttyök jelzik a "normál", a világoskék oszlopok a tényleges visszavonulás idejét. Az első ábra a férfiak, a második a nők adatait tartalmazza.)

A nők tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Ezzel azonban nemzetközi összehasonlításban nem állunk olyan jól: a 35, a listán szereplő ország közül a magyar férfiak a 20., a nők a 29. helyen álltak. Vagyis a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő OECD-n belül a magyarok a korán nyugdíjba menők közé tartoztak. Azóta nálunk némileg nőtt a nyugdíjkorhatár, vélhetően kissé javult a helyzet.

A csúcstartók egyébként a koreaiak, a japánok, a mexikóiak, a chileiek és az izlandiak, vannak, akik átlagosan 11 évvel (!) dolgoznak tovább a nyugdíjkorhatárnál. Hogy ez mennyiben köszönhető a hosszú életkornak és a jó egészségnek (Japánnál és Izlandnál erre tippelnénk), a mániákus munkaszeretetnek (Japán, Korea híres erről), és mennyiben a hiányos nyugellátásnak (Mexikóban lehet, hogy ez a probléma), az kérdés.

(Mexikóban a nyugdíjat a munkavállalók és a munkáltatók közötti, például kollektív szerződések szabályozzák, nem törvény – írja a Wikipedia.)

A lista végén főleg dél-európai (Olaszország, Franciaország, Görögország), és volt szocialista országok állnak (Szlovákia, Lengyelország).

A 65-74 éves lakosság foglakoztatottságának aránya (Eurostat-OECD)

Egy másik oldalról világítja meg a jelenséget a következő ábra, ami azt mutatja, hogy a 65-74 évesek mekkora hányada dolgozik még az adott országban. Magyarországon ez az arány nagyon alacsony, egyike a legalacsonyabbaknak, a férfiaknál mintegy hat, a nőknél csak 2-3 százalék.

Az Eurostat, az EU statisztikai szervezete a napokban tett közzé egy olyan térképet, amely azt mutatja, hány évet töltenek az egyes országokban ténylegesen munkával az emberek életük során. Itt Magyarország 33,7 évvel szerepel, ami az európai országok többségénél, legalább kétharmadánál alacsonyabb. Itt is dél–európai és kelet-európai országok vannak inkább, amelyek alulmúlnak bennünket.

Mennyi időt töltenek munkával életükben a polgárok? (Eurostat)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Mennyi hitelt lehet felvenni az új átlagfizetéssel?
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 15:50
Tovább emelkedtek a keresetek. Ez azok számára is jó hír, akik hitelt szeretnének felvenni, hiszen nagyobb törlesztőt tudnak bevállalni a keresetükből.
Személyes pénzügyek MBH Bank és Visa: Európában is újszerű megoldás a SZÉP Kártyák digitalizálására
PR | 2025. december 18. 11:25
A SZÉP Kártya használata mostantól egyszerűbb és kényelmesebb, mint valaha. Az MBH Bank és a Visa, a világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatójának közös, Európában is újszerű fejlesztésének köszönhetően az MBH SZÉP Kártya digitalizálása Android és iOS rendszeren is elérhető új kártya igénylése nélkül. Az ügyfelek néhány lépésben hozzáadhatják meglévő MBH SZÉP Kártyájukat és társkártyáikat a mobiltárcájukhoz. Nincs több keresgélés a pénztárcában – elég egy érintés, és már fizethetsz is.
Személyes pénzügyek Örömhírt kaptak a készpénzt használó magyarok
Privátbankár.hu | 2025. december 17. 07:58
Emelkedik az ingyenes készpénzfelvétel határa. 
Személyes pénzügyek Már csak napok vannak hátra néhány kedvezményből
Privátbankár.hu | 2025. december 16. 14:20
Egyes otthonfelújításhoz kapcsolódó lehetőségek kizárólag 2025 végéig állnak rendelkezésre.
Személyes pénzügyek Elmarad az áremelés – fordulat készül 2026 első napjaiban
Privátbankár.hu | 2025. december 15. 16:20
A bankszámlacsomagok nem drágulnak.
Személyes pénzügyek Így készüljön fel, ha 2026-ban venne fel Otthon Startot!
Fülöp Norbert Attila | 2025. december 14. 12:11
2025 októberében már valóban berúgta az ajtót az Otthon Start hitel: egyetlen hónap alatt 257 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződést a bankok. Az első hullám azonban várhatóan csillapodni fog, már csak azért is, mert hiába a piacinál lényegesen kedvezőbb kamat, nem mindenki tud vagy akar azonnal ingatlant vásárolni, hitelt felvenni. Ha azonban valaki 2026-ban tervezi ezt, akkor annak a BiztosDöntés.hu szakértői szerint érdemes már most elkezdeni az előkészületeket.
Személyes pénzügyek Bő hatezren gondolták úgy, hogy az államnál gyűjtenek pluszpénzt nyugdíjra
Privátbankár.hu | 2025. december 13. 10:46
Jelenleg 6 154 személy rendelkezik kincstári NYESZ-számlával. Az egy főre jutó átlagos számlaérték megközelítőleg 1 millió forint – tudta meg a Grantis a Magyar Államkincstártól.
Személyes pénzügyek Mostantól nem kell, hogy legyen nálunk egy kis apró
Privátbankár.hu | 2025. december 13. 09:43
A digitalizáció az adventi időszakban sem áll meg: ahogyan a mindennapi életben, úgy az adományozásban is az elektronikus fizetési megoldások veszik át a készpénz szerepét.
Személyes pénzügyek Kijózanodás a munkáshitelből?
Privátbankár.hu | 2025. december 12. 07:41
Csak a konstrukció indulásának első hónapjában, 2025 januárjában szerződtek le kevesebb munkáshitelre a magyarok, mint októberben.
Személyes pénzügyek Ezek a diákok értenek a legjobban a pénzügyekhez – megvannak a Pénzügyi Junior Klasszisok
Privátbankár.hu | 2025. december 11. 18:27
Egy győri csapat nyerte meg a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyt. Az ország minden pontjából érkeztek csapatok a pénzügyi tudatossági verseny döntőjére, a legjobb 4 közé a győrieken kívül ceglédi, székesfehérvári és békéscsabai diákok jutottak be.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG