Az egyöntetű várakozás szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai kamatdöntő ülésen nem módosítja az 1,35 százalékos alapkamatot. Legutoljára január 26-án ültek össze, akkor sem változtattak:
Több citybeli előrejelzés is számol ugyanakkor azzal, hogy az MNB később újabb kamatcsökkentési ciklusba kezd, akár már a jövő hónaptól.
Már nem sok van hátra
A JP Morgan elemzői úgy számolnak, hogy az MNB a külső kockázatokra és a gazdasági növekedés lassulására a monetáris kondíciók további enyhítésével válaszol, és ennek részeként márciusi kezdettel ismét csökkenteni kezdi alapkamatát. A ház szerint az enyhítési ciklus végére az MNB alapkamata 1százalékra, vagy ez alá csökkenhet.
Annak ellenére is valószínűsítik ezt, hogy az MNB egyértelmű üzenetében jelezte a piacnak a hangsúly áthelyezését a nem hagyományos enyhítési eszközökre, és azt is, hogy emiatt csökkent az alapkamat jelentősége.
A ház szerint ugyanakkor ezt a hangsúlyáthelyezést bonyolítani fogja, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) márciustól valószínűleg intenzívebb enyhítésbe kezd, és az is, hogy a forint jelenleg hajlamos az erősödésre az euróval szemben.
A JP Morgan jelenleg érvényes előrejelzése szerint a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció az idei második negyedévben mínusz 0,5 százalék környékére süllyedhet vissza, és 2016 végére is csak 1,6 százalékig gyorsul.
A Commerzbank elemzői alapeseti előrejelzésükben szintén azt valószínűsítik, hogy az MNB az idei év végéig 1 százalékra csökkenti alapkamatát. A ház elemzői szerint minden arra utal, hogy az inflációs várakozások visszaesése már a maginflációs összetevők egyre szélesebb körébe is átszűrődik, és ha ez a jelenség meggyökeresedik, akkor már hosszú ideig ható és erőteljes ellenirányú hajtóerő szükséges a folyamat megfordításához.
Olajárak és az infláció
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is hangsúlyozták, hogy a piac áraz egy kismértékű MNB-kamatcsökkentést az idei évre, elsősorban az inflációra, az olajárakból eredő, lefelé ható nyomás miatt, és azért is, mert a várakozások szerint az MNB az EKB valószínűsíthető további enyhítési lépéseire is hasonló intézkedésekkel válaszolhat.
A Goldman Sachs londoni elemzői szerint azonban a magyar jegybank a továbbiakban a kamatcsökkentés helyett inkább nem hagyományos eszközökkel folytatja a monetáris kondíciók enyhítését, mivel ezek segítik a specifikusan körülírt monetáris célok elérését.
A ház szerint az egyszerű kamatcsökkentésekkel ezeket nem feltétlenül lehet elérni, például olyan időszakban, amikor gyenge a hitelezési készség vagy a hitelkereslet. A kamatcsökkentések kevésbé hatékonyak emellett olyan deflációs sokkok ellen is, amelyek a nyersanyagárak mozgásából és az alacsony külföldi inflációból erednek.
A Goldman Sachs londoni elemzői szerint is van esély arra, hogy az MNB mégis kamatcsökkentésekre szánja el magát az idén. Ez azonban igen jelentős mértékben függ a növekedési ütemtől és - különösen az EKB monetáris lépéseivel összefüggésben - a forintárfolyamtól, valamint attól, hogy Magyarország az idén visszanyeri-e befektetési ajánlású hitelminősítői besorolását.
A Goldman Sachs elemzői szerint, ha a forint erősödni kezd, és ezt a gazdasági növekedés lassulása kíséri, akkor az MNB fontolóra veheti az alapkamat csökkentését.
Az inflációs számokba mindenképpen belenyúlnak
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői azt jósolják, hogy az MNB a márciusban esedékes inflációs jelentésben komoly mértékben lefelé korrigálja inflációs előrejelzését.
A ház közölte, hogy a maga részéről jelenleg 0,5 százalékos idei átlagos inflációt vár Magyarországon, szemben az MNB jelenleg érvényes 1,7 százalékos előrejelzésével.
A Morgan Stanley londoni elemzői májusra és júniusra ismét negatív tizenkét havi inflációs számokat várnak, és ebben a környezetben lehetségesnek tartják, hogy az MNB 1 százalékra csökkenti alapkamatát.
Vegyesen alakult pénteken a forint árfolyama a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben, a heti eredménye azonban pozitív. 
