Miközben a cégek alsóbb döntéshozói szintjein a nők aránya akár a 40 százalékot is eléri, a felsővezetői szinten ez a szám 17 százalékra csökken, míg a cégek első számú vezetői között mindössze tíz százalékos a nők részaránya – derült ki a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF), a Bisnode Magyarország Kft, a Figyelő és a Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatásából, amit a magyar gazdaság 200 legsikeresebb vállalatának vezetői körében végeztek el. A kérdőívre választ adó 72 vállalatnál alsóvezetői szinten 2932 férfi és 1338 nő, középvezetői szinten 2083 férfi és 870 nő, felsővezetői szinten 662 férfi és 160 nő dolgozik.
Mindössze a válaszadók hat százalékánál éri el a nők aránya a vezetőségben az 50 százalékot, a női középvezetők aránya átlagosan 28 százalékos. Ha a fizetéseket nézünk, a vizsgált vállalatok 18 százalékánál találunk nőt az öt legjobban fizetett munkatárs között.
A felmérés annak fényében ad érdekes képet, hogy az Európai Bizottság – az Európai Parlament tagjainak támogatását élvezve – direktívában tervezi szabályozni, hogy a tőzsdén bejegyzett vállalatok igazgatóságában a női arány 2020-ra érje el a 40 százalékot.
Jobban teljesítenek, mégis...
Magyarországon az egyetemet végzettek több mint fele nő, s a felmérések azt támasztják alá, hogy tanulmányaik során a nők általában jobban teljesítenek, mint a férfiak. Ennek nyomán jött létre a 202020 Klub, hogy támogassa a nők vezetői pozícióba kerülését.
A magyarországi célkitűzések visszafogottabbak, mint a direktíva elképzelései: egyelőre „csak” azt szeretnénk elérni, hogy 2020-ra Magyarországon a vállalatok vezetőségében és az igazgatóságokban a nők aránya legalább 20 százalék legyen – mondta el Czakó Borbála, HBLF elnöke és az EY globális igazgatója.
Bár a 202020 Klubot 25 női vezető alapította idén márciusban, több mint 30 férfi cégvezető állt azonnal a kezdeményezés mellé, köztük olyan nevek, mint Christopher Mattheisen, a Telekom elnök-vezérigazgatója, Halácsy Péter, a Prezi alapítója, Dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke, Veres Zsolt, az IBM elnök-vezérigazgatója, Bojár Gábor, a Graphisoft alapító elnöke, Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, Papp István, a Microsoft elnök-vezérigazgatója.
Igen ám, de hogyan?
Bár nem bizonyos, hogy a kvótarendszer lenne a legjobb megoldás arra, hogy a magasabb női arányt elérjük, de egyelőre nincs más megoldás - vélekedett Horváth Krisztina. A Cisco Magyarország vezérigazgatója szerint itt nem abban kell gondolkodni, hogy pusztán a kvóta okán egy tehetségtelenebb hölgy kapna vezetői helyet egy rátermettebb férfi vezetővel szemben, a cél az, hogy kicsit csökkenjen az esélybeli különbség és a hölgyek legalább a short listre nagyobb esélyekkel kerüljenek fel, ha tudásuk hasonló, mint a férfi vezetőknek.
A társaság 606 millió forint összegben fizet osztalékot, részvényenként 112 forintot. 
